Kapjanak-e "kajajegyet" az ekhosok?

Minden vállalatnál új helyzetet teremtett a korábban adómentes juttatások megadóztatása, ám az egyértelmű volt minden cégnél, hogy a kedvezményes (25 százalékos) adókulcs adózási szempontból még mindig kedvezőbb, mint vállalni a munkabér terheit.

Mi az ekho?

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. Az ekhót a művészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók választhatják évi 25 millió forintos bevételig, ám általános szabályok szerint adózó jövedelemmel is kell rendelkezniük, ami az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét.

Az ekhos kifizetésnél a helyzet első megközelítésben nem ennyire egyértelmű: a munkáltató 20 százaléknyi ekhot fizet az ekhos bér után, ezzel szemben áll a kedvezményesen adóztatott (korábban adómentes) juttatások (például a melegétkezési jegyek) terhe, ami 25 százalék.

Ha azonban úgy tesszük föl a kérdést, hogy egységnyi bérköltség árán melyik megoldással jut több „nettóhoz” a munkavállaló, akkor már a 25 százalékkal megadóztatott juttatás kerül ki nyertesen a versengésből.

Példának okáért ezer forint bérköltség árán 800 forint kedvezményesen adóztatott juttatás (például melegétkezési jegy) adható, 833,3 forint ekhos bér. Az ekhos bér nettója viszont csak 708,3 forint.

Adózási szempontból tehát még az ekhosoknak is megéri a 25 százalékkal terhelt juttatásokat adni. Igaz, a döntésnél mérlegelni kell azt is, hogy a pénznek - mint általános egyenértékesnek - mégiscsak nagyobb hasznossága, mint a korlátozottan beváltható utalványoknak. Ugyanakkor a két nettó érték közötti több mint 10 százalékos különbség valószínűleg kárpótolja az érintett munkavállalókat.