Keresetnövekedés: biztató évkezdet

Februárban folytatódni látszódik a reálbérek növekedése, ám jóval szerényebb mértékben, mint januárban. Az év első hónapjában a KSH adatai szerint a reálkereset a fogyasztóiár-index 6,4 százalékos növekedése mellett 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a bruttó átlagkeresetek 6,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig 12,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a közszférában 2009-ben elmaradtak az év végi kifizetések, juttatások, amelyeket januárban pótoltak, így a költségvetési szférában januárban 10,9 százalékkal nőtt a reálkereset, a versenyszférában pedig 3,8 százalékkal.

A kkv-nál dolgozók nem érzik az adóváltozást

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője minimális, 5 százalékos reálbér-növekedésre számít februárban, ami alapvetően a szuperbruttó bevezetésének és az adóváltozásoknak köszönhető. Mint mondta, a szuperbruttóval főként a bruttó 200-400 ezer forintot keresők jártak jól, az ő bérükben érezhető leginkább a növekedés, azoknak a bérében, akik ennél többet keresnek, nem mutatkozik érdemi hatás. Török Zoltán szerint a közszférában dolgozók, a tanárok, az adminiszrátorok jártak a legjobban ezzel az adózási formával. Ugyanakkor a versenyszférában jellemzőek az adóelkerülés különböző módjai, amelyekben leginkább a kis- és középvállalkozások érintettek.

Tömegeket foglalkoztatnak ugyanis a minimálbérnél kicsivel magasabb összegért, amely mellé fekete bért kapnak. Az adóváltozások hatása az ő fizetéseikben nem jelenik meg többletjövedelemként - mutatott rá Török Zoltán, hozzátéve: a KSH-nak csak azokról a területekről vannak pontos adatai, amelyek nem kísérleteznek adóelkerüléssel, így a multinacionális cégekről és a közszféráról, de a kkv-k és az egyéni vállalkozók keresetstatisztikáiról nincsenek pontos adatok.

A Raifeissen elemzője szerint átlag feletti bérnövekedés az év második felében a feldolgozóiparban körvonalazható, ahol a megrendelések újra növekedni fognak, így új munkaerőre lesz szükség, visszaveszik a korábban elbocsátott dolgozókat, és az új munkaerőt magasabb bérekkel tudják majd az ágazatba csábítani.

A fogyasztás továbbra is visszaesik

A reálbérek növekedésére számít Németh Dávid, az ING elemzője is, aki 3-4 százalékos béremelkedést prognosztizál februárra, a nettó bérek szerinte akár 9-10 százalékkal is nőhetnek. Szerinte ugyanakkor az első negyedév nagy kérdése az lesz, hogy a magasabb nettó reálbérnek hány százalékát költik majd el az emberek, jobban elkezdenek-e költekezni. Az elemző úgy véli, vissza fog esni a háztartások fogyasztása, ráadásul a tavalyi mértékhez képest még jobban, a hiteltörlesztő részletek magasak maradnak, így az emberek megnézik, mire költenek és továbbra is a takarékoskodás lesz a jellemző.

Minimálisan, de emelkedik a reálkereset

A fizikai dolgozók és a diplomás munkaerő közötti bérolló nem fog nőni, mindkét területen 2-3 százalékos bruttó béremelkedés várható. Az Út a munkába program korábban bércsökkenést eredményezett az alacsonyabb iskolai végzettségű, fizikai munkát végzők körében, mert a program keretében olyan új munkanélküliek kerülhettek be a munkaerőpiacra, akik alacsonyabb bérért is dolgoztak, ám ez a hatás kezd megszűnni, már nincsenek új belépők a rendszerbe - magyarázta Németh Dávid. Hozzátette: a szellemi dolgozók körében is lelassult a bérnövekedés, ám itt sem lesz az inflációnál magasabb emelkedés.

Samu János, a Concorde Zrt. elemzője szerint magasabb munkanélküliség mellett a belső kereslet nem, a külső kereslet enyhén emelkedni fog, így az exportra termelő cégeknél várható inkább keresetnövekedés. Az elemző az idei évre kevés, 4 százalékos reálkereset emelkedést jósol, a többiek 3 százalék körüli növekedésre és 3 százalék körüli inflációra számítanak, ami a tavalyi évhez képest mindenképpen változás, hiszen a reálbérek most nem csökkenő, hanem bővülő tendenciát mutatnak.