Konkrét összeg nélkül született meg az idei bérajánlás
Az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését - tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén megszületett országos bérajánlás.
A megállapodásban az emelésről konkrét szám nem szerepel.
Az ajánlással a kormány, a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal orientálni szeretné a versenyszférát a 2013-as bértárgyalásokon.
A megállapodást ismertető budapesti sajtótájékoztatón Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, valamint Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is kiemelte, hogy bár hosszú, de konstruktív tárgyalások voltak az ajánlásról.
Czomba Sándor kiemelte, hogy a körülbelül 3 millió 800 ezer magyar foglalkoztatottból 700 ezren vannak minimálbéren és garantált bérminimumon, a többi munkavállaló bérének alakításához azonban fontos orientáció a bérajánlás és fontos üzenete van annak is, hogy erről magas szinten sikerült megállapodni.
Gaskó István elmondta, hogy nagy ágazatok vártak a bérajánlásra, ettől tették függővé, hogy 2013-ban lesz-e béremelés. Gaskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalók nagy részének az utóbbi években nem volt része inflációmértékű béremelésben, vagyis csökkent a reálbér, ezt pedig tovább már nem lehetett elviselni.
A Liga elnöke hozzáfűzte, hogy Magyarországon a bérek még mindig alacsonyak, jelentős Magyarország lemaradása. Példaként említette, hogy a válságból éppen kilábaló Görögországban 700 euró, míg Magyarországon mindössze 300 euró, vagy árfolyamtól függően annál kicsit több a minimálbér.
Dávid Ferenc és Gaskó István elmondták: megállapodtak abban, hogy a bértárgyalásokon a felek tekintsék irányadónak az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban szereplő 2013-as gazdasági mutatókat.
Konkrét szám nem szerepel a megállapodásban, ugyanakkor a konvergenciaprogramban egy ismert peremfeltétel rendszer van, ezt figyelembe véve dönthetnek a munkaadók az emelésről.
A megállapodásban megjelent az a négy alapelv, amelyet a munkaadói oldal kezdeményezett, vagyis hogy a bértárgyalásokon az egyeztetések résztvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő, és költségviselő képességét, valamint hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a munkahelyek megőrzésének, tehát a bérek emelése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez.
Az ajánlással a kormány, a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal orientálni szeretné a versenyszférát a 2013-as bértárgyalásokon.
A megállapodást ismertető budapesti sajtótájékoztatón Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, valamint Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is kiemelte, hogy bár hosszú, de konstruktív tárgyalások voltak az ajánlásról.
Czomba Sándor kiemelte, hogy a körülbelül 3 millió 800 ezer magyar foglalkoztatottból 700 ezren vannak minimálbéren és garantált bérminimumon, a többi munkavállaló bérének alakításához azonban fontos orientáció a bérajánlás és fontos üzenete van annak is, hogy erről magas szinten sikerült megállapodni.
Gaskó István elmondta, hogy nagy ágazatok vártak a bérajánlásra, ettől tették függővé, hogy 2013-ban lesz-e béremelés. Gaskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalók nagy részének az utóbbi években nem volt része inflációmértékű béremelésben, vagyis csökkent a reálbér, ezt pedig tovább már nem lehetett elviselni.
A Liga elnöke hozzáfűzte, hogy Magyarországon a bérek még mindig alacsonyak, jelentős Magyarország lemaradása. Példaként említette, hogy a válságból éppen kilábaló Görögországban 700 euró, míg Magyarországon mindössze 300 euró, vagy árfolyamtól függően annál kicsit több a minimálbér.
Dávid Ferenc és Gaskó István elmondták: megállapodtak abban, hogy a bértárgyalásokon a felek tekintsék irányadónak az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban szereplő 2013-as gazdasági mutatókat.
Konkrét szám nem szerepel a megállapodásban, ugyanakkor a konvergenciaprogramban egy ismert peremfeltétel rendszer van, ezt figyelembe véve dönthetnek a munkaadók az emelésről.
A megállapodásban megjelent az a négy alapelv, amelyet a munkaadói oldal kezdeményezett, vagyis hogy a bértárgyalásokon az egyeztetések résztvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő, és költségviselő képességét, valamint hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a munkahelyek megőrzésének, tehát a bérek emelése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység