Kreatív kampányok segítik a munkanélküli fiatalokat

A Benetton reklámok, a kampány előzménye

A 80-as években a Benetton divatcég plakátjait, reklámjait Oliviero Toscani fotóművész készítette, aki elég sajátságos témákat jelenített meg a Benetton hirdetéseken. A plakátokon a Benetton logón kívül semmi sem utalt a divatra, a cég termékeire. Toscani fotói, reklámjai eltértek a megszokottól, nem a minden jó, minden szép üzenetet közvetítették, hanem ennek ellenkezőit, csaknem megbotránkoztató képekkel küldött üzeneteket a nagyközönség felé.

Toscani felhagyott azzal, hogy ruhákat mutasson be, a márkát akarta az emberekben rögzíteni, mégpedig olyan képekkel, amelyek meghökkentőek, de egyben elgondolkoztatóak voltak. Fotói olyan átfogó problémákra világítottak rá, mint a rasszizmus, az értelmetlen háborúk, környezetszennyezés, mindeközben a Benetton cég logóját feltüntetve. Ugyan a reklámok, plakátok óriási társadalmi vitákat váltottak ki, megosztották az embereket, akik mégis elkezdtek a márkáról beszélni és pár év alatt a Benetton a világ öt legismertebb márkájának az egyike lett. Toscani 2000-ig volt a Benetton kreatív igazgatója. A következő években a Benetton-csoport az internetes oldalán jelentkezőkből válogatta a reklám-modelleket, akik mostanra a cég termékeit, ruháit mutatják be.

A Benetton nemcsak ruházati reklámokkal foglalkozik, hanem más, társadalmi célú kampányokat is indít. Ilyen kampány az "Év munkanélkülije", amit a Benetton Unhate Alapítványával 18 és 30 év közötti állandó munkahellyel nem rendelkező fiataloknak szervezett, és amitől azt várta a cég, hogy javít a már kialakított, sokszor negatív hangvételű imázsán. Felhívásában a hirdetések és reklámfilm mellett fiatalokat versenyeztetett művészi vagy társadalmilag hasznos témákban. A jelentkezőknek ötleteket, terveket kellett bemutatniuk, melyet pénzjutalommal honoráltak. Az egész világra kiterjedő kampányban 100 fiatalt 5000 euro kezdőtőkében részesítettek saját vállalkozás indításához.
A verseny lezárult és a nyertesek között hat magyar fiatal is szerepelt. Négy magyar lakóhelyű és két magyar származású külföldi versenyző jutott a díjazottak közé.

A hat magyar egyike Lakatos Ábel kreatív területeken dolgozó fiatalokkal nyújtana művészeknek és nonprofit szervezeteknek ingyenes kommunikációs, grafikai és ehhez hasonló szolgáltatásokat. A 26 éves, végzettségét tekintve jogász fiatalember jelenleg tervezőgrafikát tanul, jövőjét is ebben az iparágban képzeli el.

Augusztin Adrienn a gödöllői Szent István Egyetemen szerzett 2010-ben közgazdász diplomát. Heathy Smile nevű projektjében egy olyan ingyenes, alapvetően gyerekeknek szóló szájhigiénés tanácsadóközpont tervét dolgozta ki, ahol a szakemberek ingyenesen elvégeznék a vizsgálatokat, a szolgáltatás kiegészülne tanácsadással és a helyes fog- és szájápolással kapcsolatos bemutatókkal is.

Varga Dorottya szabadúszó tervezőgrafikus egyfajta közösségi teret képzelt el, ami kiállítóhely és találkapont, ahol a fiatal dizájnerek és képzőművészek műhelymunkában vehetnek részt, találkozhatnak a közönséggel, valamint lehetőség nyílik az elkészült munkák megvásárlására is.

Csepi Szabolcs ötletének célja, hogy a nyilvános parkok és játszóterek valódi közösségi sporthelyekké alakuljanak, ahol a sporteszközöket és edzésprogramokat bárki igénybe vehetné.

Simonyi Kristóf a Galápagos-szigetekről itthon, mégpedig Székesfehérváron valósítaná meg projektjét, amely egy, a környezetre reflektáló installációt foglalna magában, amely kulturális találkapontként működne, ahol, képzőművészek, dizájnerek, írók, költők, civil szervezetek és közönségük találkozhatna.

Szigethy Eszter a mexikói kivándorlók helyzetére szeretné ráirányítani a közvélemény figyelmét projektjével. Az amerikai határ melletti városokban iskolákat és menekültszállókat látogatna meg, ahol a gyerekeket különböző grafikai eljárásokkal ismertetné meg. A gyerekek kis kártyákat készítenének grafikai technikákkal, amelyek a bevándorlás és kivándorlás problémáját mutatnák be és ezeket a kártyákat hordoznák magukkal. Később ezekből az alkotásokból kiállítást, bemutatót szervezne Mexikóban és Magyarországon is.

A kampány HR-es aspektusai

Hazánkban is indulhatnának kampányok a fiatalok munkához jutásáért, vagy vállalkozásindítás elősegítéséért. Biztosan lennének olyan cégek, amelyek áldoznának erre. Manapság azonban - és ez az álláshirdetésekből nyilvánvaló, hogy alapfeltétel egy, de több esetben kettő idegen nyelv legalább erős középszinten való ismerete és szóbeli kommunikációs készsége. Nagyon sok fiatal elhelyezkedési esélyét rontja, hogy egyáltalán nem vagy csak alig ismer legalább egy idegen nyelvet. Olyan példát is tudunk, hogy egy hazánkban is üzletet nyitó német ruhabolt a szakmailag aránylag közép szinten álló, de hat nyelvet beszélő fiatal szakembert választott vezetőnek, kimondottan a nyelvismerete miatt.

2012-es felmérés szerint hazánk a nyelvtanítási törekvések ellenére a sor végén kullog. A magyar álláskeresők 69 százaléka csak magyarul tud, 16 százalék állítja, hogy beszéli az angolt, 10 százalék pedig a németet. Egyéb nyelvtudás pedig elhanyagolható százalékban van. Ezzel szemben az európai átlag idegennyelvtudás szempontjából 54 százalék. Egy álláskereső kampánynak alapvető eleme lenne az idegen nyelvi készség.

Más vonatkozásban Magyarországon számtalan kampánnyal találkozhatunk, ilyenek pl. a "Legjobb munkahely", "Egészséges munkahelyek", vagy a La Famme Magazin által kezdeményezett és 2013-ban záruló "Az 50 tehetséges magyar fiatal a média fókuszában" tehetségkutató versenye. Ennél a kampánynál a mentorok csak a kreativitást, tehetséget értékelik. Nincsenek kategóriák és műfajmegkötések, csak olyan fiatalok kerülhettek be a tavaly október végi jelölési határidőig - akik valamilyen területen, átlagon felüli tehetséggel és szorgalommal rendelkeznek.

Kikötés volt, hogy 1982. január 1-je után és 1996. december 31-e előtt született fiatalra lehetett csak jelölni. A magyar fiatalok tehetségét, kreativitását mi sem bizonyítja jobban, hogy több mint 1300 fiatalra érkezett jelölés, közülük kell kiválasztaniuk a mentoroknak az 50 legtehetségesebbet. A mentoráltak jutalma új feladatok, pályázatok, ösztöndíjak elnyerése, vagy fontos személyes ismeretségekhez való hozzásegítés lesz.

A fiatal tehetségek megtalálására több kampány is indult, sőt a kormány is részt vállal ebben a munkában. Az Országgyűlés által kezdeményezett 20 évre szóló Nemzeti Tehetségpont Program és az Európai Unió által támogatott Nemzeti Tehetségpont célja, hogy anyagi vagy szociális helyzettől függetlenül a tehetséges fiatalok előtérbe kerüljenek.