Magyarország munkaerőpiaca számokban

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a legnehezebb álláshoz jutni, a legkevesebb munkanélküli a Nyugat-Dunántúlon van. Az első nyolc hónapot tekintve a nemzetgazdaságban a versenyszférában nőtt, míg a költségvetési szférában csökkent a foglalkoztatottak száma, a január-augusztusi reálkereset pedig 5,6 százalékkal emelkedett.

Nem mutatkozott jelentősebb változás idén a hazai munkaerőpiacon októberig. Az év elején tapasztalható munkanélküliség némileg ugyan csökkent az év közepére, ám a harmadik negyedévre ismét emelkedett, míg a foglalkoztatottak száma minimálisan, de nőtt, és megközelítette a négymilliót. Az első negyedévben 3 millió 885 ezer 300 főt foglalkoztattak hazánkban és 323 ezer 600-an voltak állás nélkül. A munkanélküliek száma több mint 26 ezerrel, a foglalkoztatottaké viszont mindössze 15 ezer fővel emelkedett, a munkanélküliségi ráta így 7,7 százalékos volt január-február-márciusban. A munkanélküliek 44,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 15,8 hónapnak felelt meg.

Nagy a különbség Kelet-Magyarország és Nyugat-Dunántúl között
A munkanélküliségi ráta a második negyedévben 7,2 százalékra csökkent. Magasabb - 3 millió 934 ezer - lett a foglalkoztatottak száma és csökkent a munkanélkülieké, ők 306 ezren voltak. Az április-júniusi időszakban átlagosan a 15-74 éves népesség 54,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, ami a munkavállalási korúak esetében 64,9 százalék. A munkanélküliségi ráta tekintetében a régiók közötti különbség Kelet-Magyarország javára tovább nőtt.

Ez a tendencia mutatkozott meg a harmadik negyedévben is, amikor a legtöbben Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön nem találtak állást, ezen térségekben továbbra is magas, 10,9 százalékos volt a munkanélküliség. A Dél-Alföldön 7,8, a Dél-Dunántúlon 8,7 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, a legtöbben Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon dolgoztak, itt 5,3 és 5,7 százalékos volt a munkanélküliség. Ebben az időszakban emelkedett a foglalkoztatottak száma, de a munka nélkül lévőké is: 3,948 millióan dolgoztak, és 318 ezren voltak állástalanok, ami 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A munkaerőpiacon július-szeptemberben átlagosan a 15-74 éves népesség 55,3 százaléka jelent meg, ami a munkavállalási korban lévők 65,4 százaléka. Az egy évvel ezelőtt mérthez képest 21 ezer fővel dolgoztak többen ezen hónapokban és minimálisan, de több férfi volt munka nélkül (161 ezer), mint nő (157 ezer).

Hátrányos helyzetben a pályakezdők és a 40-54 év közöttiek
Az idei év nem hozott érdemi változást a pályakezdő fiatalok számára, továbbra is nehéz elhelyezkedniük, a munkanélküliek negyedét a 15-24-éves korcsoport tette ki. Negyedévekre lebontva az állástalanok 19,3,18,3 illetve 22,3 százaléka volt pályakezdő fiatal. Az idősebb korosztály körében a 40-54 év közöttieknek a legnehezebb munkába állni, körükben 6,1 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben, az ennél idősebbek többsége viszont rendelkezett munkahellyel.

Nemzetgazdaság: közel ugyanannyi alkalmazott, mint egy éve
A nemzetgazdaságban a január-augusztusi időszakot tekintve az 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 789 ezer volt, 0,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Míg az első három hónapban a költségvetési és a versenyszférában is csökkent az alkalmazásban állók száma, addig nyolc hónapra vetítve a költségvetési szférában 1,7 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, a versenyszférában ugyanakkor 0,4 százalékkal nőtt a létszám.

A különböző gazdasági ágazatokat tekintve az agráriumban 4,3, az iparban 1,8 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók száma, az építőiparban ugyanakkor 6,9 százalékkal nőtt a létszám, ezen a területen 140 ezren dolgoztak. A kereskedelemben 2,5 százalékkal többen, 349 ezren álltak alkalmazásban. Az oktatásban és az egészségügyben 1-2 százalékkal volt kevesebb az alkalmazott.

Növekedtek a reálkeresetek
A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 7,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-augusztusi reálkereset 5,6 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 167 200 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 156 200 forintot kerestek. A versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 8,4 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozók dolgozóké 7,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ez nemzetgazdasági szinten 7,8 százalékos növekedést jelent. A nemzetgazdasági átlagos nettó átlagkereset 110 200 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 81 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 143 600 forint. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 176 200 forint volt.

A legalacsonyabb a mezőgazdaságban és az építőiparban volt a havi nettó átlagkereset, 80 028 illetve 81 424 forintot vihettek haza a dolgozók. A pénzügyi területen és a közigazgatásban tevékenykedők kerestek a legjobban, ők átlagosan nettó 222 465 forintot illetve 136 474 forintot kaptak. Az iparban havonta nettó 106 554 , a kereskedelemben nettó 96 078 forintot fizettek az alkalmazottaknak, míg az oktatásban nettó 122 339, az egészségügyben nettó 103 978 forint volt a havi átlagkereset.


Szilágyi Katalin