Magyarországon a munkaerő-tartalék 313 ezer főre csökkent

A 15-64 évesek közül 4 millió 573 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel, a közfoglalkoztatottak száma 8 ezerrel csökkent egy év alatt. 

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozó 15-74 évesek száma 75 ezerrel nőtt, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel, a közfoglalkoztatottak száma 8 ezerrel csökkent egy év alatt.

A 15-64 évesek közül 4 millió 573 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A férfi foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, míg foglalkoztatási rátájuk - demográfiai okokból - 0,9 százalékponttal, 78,6 százalékosra nőtt. A nők foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal, 69,1 százalékosra emelkedett. 

A foglalkoztatottak számának növekedését a munkanélküliek számának 17 ezres csökkenése mellett a gazdaságilag aktív népesség számának 36 ezres emelkedése táplálta. Az aktivitási ráta egy százalékponttal 66,2 százalékosra, a 15-64 éves korosztályban 1,2 százalékponttal 76,8 százalékosra emelkedett.

A munkaerőpiactól távol maradó gazdaságilag inaktív népesség száma 95 ezerrel csökkent a 15-74 éves népesség lélekszámának 59 ezres csökkenését is beleértve.

A potenciális munkaerő-tartalék a KSH számításai szerint a 15-74 éves korúak között egy év alatt 54 ezerrel 313 ezerre csökkent, amiből a 15-64 évesek 50 ezres csökkenéssel 306 ezren vannak.