Majdnem félmillió kiberbiztonsági szakemberre lenne szükség Európában

A vállalatok új technológiákat, köztük mesterséges intelligenciát (AI) és generatív mesterséges intelligenciát (GenAI) alkalmaznak kiberbiztonsági funkciókhoz, például az előrejelző elemzésekhez és rendellenességek észleléséhez. Azonban ezek az innovációk új sebezhetőségeket is létrehoztak– így még sürgetőbbé tették a korszerű kiberbiztonsági ismeretekkel rendelkező munkavállalók alkalmazását és megtartását.

A digitális átállás világszerte átalakította az iparágakat, a kormányzatokat és a társadalmat. Ezzel egyidejűleg egy kiberattak-hullámot és kiber-bűncselekmények sorát idézte elő, amelyek költségei mára már meghaladták a 2,2 ezer milliárd dollárt, a BCG számításai szerint. Az AI pedig súlyosbító tényező: közel tízből hat (58%) kiberbiztonsági vezető aggodalmát fejezte ki az új technikák, köztük az AI-alapú támadások miatt.

A digitális eszközök védelme globálisan 7,1 milliósra növelte a globális kiberbiztonsági munkaerőt, de további 2,8 millió állás is betöltetlen, ebből 56% az ázsiai-csendes-óceáni régióban, de Európában – ahol az ágazatban mintegy 1,4 millióan dolgoznak - szükség lenne további 462 ezer kiber-szakemberre.

A kiberbiztonsági munkaerőhiány közel kétharmada a pénzügyi szolgáltatások területén, az iparban, a fogyasztási cikkek piacán és a technológiai ágazatban van. A támadások tízből hét esetben ezeket az iparágakat célozzák meg, és ezekben a legmagasabb a kibertámadások okozta károk költsége is.

A kiberbiztonsági vezetők a megfelelő készségekkel rendelkező jelöltek hiányát és az intenzív versenyt nevezték meg, mint legfőbb kihívást.A szakma alacsony diverzitása szintén komoly gond, míg a technológiai iparban a nők az összes munkavállaló 36%-át teszik ki, a kiberbiztonsági területen ez csak 24%-os, Európában pedig ennél is kisebb, alig 22,4%-os.

Az elemzés szerint amennyiben a tehetséghiány a jövőben is fennmarad, akkor ez a tényező lesz a felelős a világ jelentősebb kiberbiztonsági incidenseinek több mint feléért.

A kialakult helyzetre reagálva a BCG ajánlásokat is megfogalmazott.

• A cégeknek a meglévő fenyegetésekhez és a trendekhez alkalmazkodva készség-alapú felvételi gyakorlatot kell bevezetniük, hogy az erőforrás hiányát annak túlzott méretűre növekedése előtt tudják kezelni.
• Lehetőséget kell adni a jelenlegi munkaerőnek az új készségek elsajátítására és a folyamatos tanulásra, beleértve a minősítések támogatását, valamint a belső és külső képzéseket.
• Világosabb karrierutakat kell felkínálni és a munkavállalók megtartása érdekében és támogató munkakörnyezetet kell kialakítani.
• Stratégiai megközelítéssel új tehetségeket – köztük nőket – kell bevonzani az iparágba.
• A piaci szereplőknek a kormányzati szervekkel együttműködve a kiberbiztonságot kiemelt karrierlehetőségként bemutató nemzeti kampányokat kell kidolgozni.

A BCG és a Global Cybersecurity Forum legújabb kutatása során 48 országban, 6 ezer válaszadót kérdezett meg, valamint kiberbiztonsági és HR-szakértőkkel készített interjúkat.