Marketingesből vissza a pedagógusi pályára: ritkaság az álláspiacon

Leginkább arról lehet hallani, hogy a pedagóguspályát tömegesen hagyják el a szakemberek, az iskolák komoly tanárhiánnyal küzdenek és a még maradók polgári engedetlenséggel igyekeznek elérni a béremelést és megbecsülést. Ebben a valóságban egészen meglepő, hogy valaki épp most gondolja úgy, visszatér erre a pályára, és a legbonyolultabb, legnehezebb időszakban veszi fel a fonalat.  

Mi adhat motivációt egy marketingesnek, hogy újra tanárnak álljon?

Koszorú Csaba a kecskeméti Gyermekliget Alternatív Iskola és Óvoda igazgatója 10 éve hagyta ott a tanári pályát, már akkor is jobbára anyagi okokból. Nyolc év pedagógiai múlttal a háta mögött úgy döntött, hogy kreatív energiáit másba fekteti, így átnyergelt a média és marketing területekre. Évekig foglalkozott írással és szerkesztéssel, dolgozott országos kereskedelmi csatornánál és online magazinoknál, majd 3 évig egy marketing ügynökség tartalommenedzsereként tevékenykedett. Mindezzel együtt a vidéki létet felcserélte a nagyvárosi pezsgésre. Most mégis úgy döntött, pályavisszatérő lesz, méghozzá intézményvezetőként.

A váltás szerinte sorsszerű volt, és bár elég nagy fába vágta a fejszéjét, úgy véli a kihívások nem véletlenül találják meg az embereket. Pont ebben a nehéz helyzetben van szükség arra, hogy akik még éreznek magukban motivációt, azok megpróbálják a jövő generációinak érdekében jobbá tenni, megújítani az oktatást, már amennyire a keretek engedik. Saját bevallása szerint egy állami iskolába nem tért volna vissza, sem tanárként, sem vezetőként, de egy alternatív iskola manapság nemcsak a diákoknak tud teret adni a kibontakozásra, hanem a pedagógusoknak is.

Átültethető a marketing az oktatásügybe?

Azt gondolnánk, hogy a média és marketing világa nagyon messze áll az általános iskolai oktatástól, de Koszorú Csaba szerint a megszerzett tapasztalatok hosszú távon felvirágoztathatnak egy intézményt. A jól alkalmazott marketing, a megfelelő kommunikáció ugyanis záloga lehet annak, hogy egy intézmény híre eljut-e a célközönséghez, és persze az, hogy milyen híre jut el. A kommunikációs stílus pedig azt is eldöntheti, életben tud-e maradni egy intézmény a jövőben. A marketing meghatározza és ha kell, meg is újíthatja egy iskola arculatát, brandjét, amire nagy szükség van manapság, főleg az alternatív intézmények esetén. Manapság például nem létezhet egyetlen iskola sem megfelelő honlap nélkül, hiszen a szülők és diákok előszeretettel szerzik meg online az információt, a virtuális első benyomás tehát kiemelten fontos.

Az alternatív iskolák milyen megoldást jelenthetnek a kialakult helyzetben?

Koszorú Csabáék is szembesültek a Gyermekligetben azokkal a helyzetekkel, amivel az összes iskola. A tanárhiány náluk is jelentkezett, ráadásul augusztusban, amikor már gőzerővel tervezték az új tanévet. Volt, aki pályakezdőként anyagi okokból lett pályaelhagyó, volt, aki a benzinárak miatt nem tudta vállalni tovább az ingázást. A szerencsének és a tudatos keresés eredményeként végül szeptemberre összeállt a csapat.

Az alternatív iskolák természetesen nem tudják megoldani a kialakult helyzetet, de rugalmasabban tudnak igazodni a problémákhoz, a fenntartók például tudják kompenzálni valamelyest a béreket, és az is fontos szempont egy tanárnak, hogy megkapja-e a kellő szakmai szabadságot és megbecsülést. 

Egy intézmény léte a tanárok meglétén túl még nagyon sok mindenen múlik, egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a téli időszakban a rezsivel, fűtéssel; kell-e majd számolni a Coviddal és az online oktatással; mekkora áremelést kénytelenek hozni az olyan szolgáltatók, mint pl.az iskolai étkeztetők. Ezek a félelmek és kihívások továbbra is ott lebegnek minden intézmény feje felett.

Az alternatív pedagógiai számára a középpontban a gyerekek vannak, a zöld nevelés, a személyiségközpontú projektoktatás, a szülői közösség bevonása az iskola életébe, mindez a jövőben szükséges készségekre készít fel. A cél a jelenben olyan értékeket, tudást, szemléletet átadni az új generációknak, hogy ki tudják küszöbölni a jövőben a mostani méltatlan helyzetet. Ez a nyitott gondolkodású, adaptív, tudás alapú társadalom túlélésének záloga.

Nyitóképen Koszorú Csaba