Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

Címlap >> MunkajogMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása /uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20030902megvaltozott.html" [origo]" " " Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása2003. szeptember 2., kedd, 12:41Utolsó módosítás: 2003. szeptember 2., kedd, 12:42A cikk betűmérete :kisebbnagyobbLehet-e foglalkoztatni olyan magánszemélyt, aki munkaképességét 50 százalékban elveszítette és emiatt szociális ellátásban részesül? Ha alkalmazható, akkor a részére kifizetett munkabért milyen közterhek terhelik? A kérdésekre a Saldo Rt. szakértői adnak választ.  A munkaképességük 50 %-át elvesztett magánszemélyek ellátásáról a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet intézkedik. Átmeneti járadékra jogosult ennek értelmében az a magánszemély, akivel szemben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (20 év),a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri,rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50 százalék,munkanélküli ellátásban, kereset kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.Az átmeneti járadék a munkaviszony megszüntetését követő naptól az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig (főszabályként 62 év) jár.Az a megváltozott munkaképességű, aki nem rehabilitálható és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem töltötte, továbbá az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel sem rendelkezik, a munkaviszonya megszűntetése esetén rendszeres szociális járadékot igényelhet az alábbi körülmények alapján:a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, ésa munkaképesség változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri,munkanélküli ellátásban, kereset kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű magánszemélyek a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathatnak keresőtevékenységet. A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében rokkantsági nyugdíjra jogosult a magánszemély, ha - más feltételek fennállása mellett - rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. A rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnik, ha:a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.A magánszemély akkor nem dolgozik rendszeresen, ha a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor munkaideje a megrokkanást követően tovább csökkent. A rokkantsági nyugdíjasként szerzett keresetet akkor lehet lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha az eredeti (megrokkanás előtti) munkakörében foglalkoztatott - nagyjából azonos gyakorlattal rendelkező -munkavállalónak a vizsgált időszakban érvényes béréhez viszonyítva, attól legalább húsz százalékkal tér el.A fent ismertetett feltételek teljesülése esetén nincs azonban akadálya annak, hogy olyan magánszemélyt foglalkoztassanak, aki munkaképességét 50 százalékban elveszítette és szociális ellátásban részesül. AjánlatSaldo Rt.A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az átmeneti és a rendszeres szociális járadék is nyugdíjnak minősül, melyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni. Ha az ellátások valamelyikében részesülő magánszeméllyel egy vállalkozás munkaviszonyt létesít, és bérjövedelmet fizet ki, az a Szja. törvény szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és az adóelőleg megállapítására a munkáltatói adóelőleg-megállapítási szabályokat kell alkalmazni. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint foglalkoztató köteles a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére kifizetett munkabér után a 29 % társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A munkaadó ezen felül a bruttó munkabér után 3 % munkaadói járulékot is köteles fizetni. Az átmeneti járadékban, valamint a rendszeres szociális járadékban részesülő magánszemély nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, így a részükre kifizetett munkabérből le kell vonni a 3 % egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 % nyugdíjjárulékot is. A dolgozó 1 %-os munkavállalói járulékot köteles fizetni a munkaviszonyára tekintettel kapott bruttó munkabéréből. Mivel a törvény előírása szerint csak annak a munkavállalónak a béréből nem kell munkavállalói járulékot levonni, aki öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, így a szociális ellátásokban részesülő magánszemélyek részére kifizetett bérből ezt is le kell vonni.[origo]