Mely hazai iparágakat érinti legjobban a válság?

Mely hazai iparágakat érinti legjobban a válság?

A koronavírus járvány közvetlen és számos közvetett folyamaton keresztül is kihat a vállalkozások életére. Az üzleti életben viszont a változás kockázatokat és lehetőségeket is jelent. Természetes tehát, hogy a vállalkozók próbálják saját maguk, illetve üzletfeleik kitettségét újraértékelni. Ennek legegyszerűbb formája az iparágak értékelése.

Iparági vizsgálatok jelentősége

A jelenleg kibontakozóban lévő gazdasági visszaesés speciális abból a szempontból, hogy egy világjárvány a forrása, ennek következtében a válság a különböző iparágakat jelentősen eltérő mértékben érinti. Természetes tehát, hogy az iparági vizsgálatok előtérbe kerülnek. Egy vállalkozás főtevékenysége nagyban befolyásolja a jelenlegi kockázatait. Ugyanakkor egy ágazati vizsgálatból távolról sem szabad általánosítani az ágazat összes vállalkozására. Egyrészt egy vállalkozás valódi tevékenységét nem minden esetben fedi a bejegyzett főtevékenysége, másrészt a vállalkozás saját adottságai, képességei jelentősen módosíthatják az ágazatától örökölt általános iparági kockázatot. Többek között az adott vállalkozás likviditási mutatói, termék és szolgáltatás portfólió szélessége, ügyfél és beszállítói kör változatossága, az alkalmazkodóképesség mind olyan tényezők, amelyek legalább olyan erősen befolyásolják egy vállalkozás kitettségét, mint maga az iparági kockázat.

Egy iparágat ráadásul több szempontból is érdemes osztályozni, egyrészt abból a szempontból, hogy mennyire közel van a válság frontvonalához, azaz a távolságtartási intézkedések közvetlenül, vagy csak közvetetten befolyásolják a működésüket, másrészt abból a szempontból is, hogy mennyire felkészülten érte az ágazat szereplőit a válság.

A közvetlen érintettségű ágazatok között van természetesen a vendéglátás, a turizmus, az utazásközvetítés, a rendezvényszervezés, a kiskereskedelem jelentős része stb. Az érintettség következő fokán ezen vállalkozások beszállítói vannak, de itt már a hatás sokkal nehezebben mérhető. Ahogy megyünk a beszállítói láncokon, a járvány hatásának mérése általános iparági szempontból annál nehezebb.

Jelen, múlt vagy jövő idő?

Ha egy iparágat tényadatok alapján szeretnénk megítélni, akkor vizsgálhatjuk a múltat, amelyben az iparágba tartozó vállalkozások általános felkészültségét vizsgáljuk. Vizsgálható a jelen, amelyben a járvány legfrissebb jeleit vizsgáljuk, és a modern analitikai megoldásoknak köszönhetően a jövő becslésére is kísérletet lehet tenni a múltbeli és jelen idejű adatok felhasználásával. Természetesen a jövő a legérdekesebb dimenzió, de annak értékelése nem lehetséges a múlt és jelen vizsgálata nélkül.

Céginformációs szempontból a válság aktuális, jelen ideje még csak a küszöbön van, de a válság konkrét, mérhető korai gazdasági hatásai is még csak most kezdenek megjelenni az adatbázisokban. Ez természetes is, hiszen a korábban megkezdett cégalapításoknak, eljárásoknak van egy átfutási és közzétételi ideje, másrészt sok vállalkozó még kivár mielőtt jelentősen beavatkozna vállalkozása működésébe, mondjuk egy létszámleépítéssel, vagy partnerei ellen indított eljárásokkal.

Az iparági kockázatok mérlegelésénél tehát a válság frontvonalához mért távolságon kívül az ágazat összesített felkészültségét érdemes jelen helyzetben vizsgálni.

Iparágak felkészültsége

Egy iparág felkészültségét az ágazatban szereplő vállalkozások felkészültségének összessége adja. Ebből kiindulva, a vállalkozások pénzügyi mutatóiból, és az eljárások vizsgálatából számos különböző iparági mutatót lehet meghatározni. Válsághelyzetben a pénzügyi likviditásnak és a pénzügyi cash-flow vizsgálatának igen jelentős szerepe van, de még ezeken belül is számos mutatót és mutató kombinációt lehet definiálni. A likviditás, fizetési hajlandóság vizsgálatának például egy egyszerű, de jól használható mérőeszköze a végrehajtási arány.

A végrehajtási arány a vendéglátóiparban a legmagasabb, ami ráadásul amúgy is az elsődleges érintettségű iparágak közé tartozik, tehát ebből a szempontból elmondható, hogy a válság egy amúgy is elég rossz állapotú ágazatra csapott le a legjobban. Az építőiparban és a logisztikában szintén kiemelkedően magas a végrehajtási arány, de ezekben az ágazatokban már jóval vegyesebben érezteti hatását a járvány, így vélhetően - középtávon - ezekben az ágazatokban lesznek nyertesei és vesztesei is a világjárványnak. A skála pozitív végéről érdemes kiemelni az infokommunikációs szektort, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel rendelkező cégeket. Az ezen ágazatokban szereplő vállalkozások sokan vannak, a végrehajtási arány átlagnál alacsonyabb és a válság is közvetettebben érinti őket, mint sok más szektort. Szintén érdekes az ingatlanügyletek iparág, ahol a vállalkozások száma szintén magas, a külföldi tulajdonosok aránya is igen magas, a végrehajtási arány alacsony, így alapvetően stabilnak tűnik a szektor. Viszont a koronavírus, ha hosszú távú, komolyabb nyomot hagy az ingatlanbérlések területén, akkor ebben a szektorban is várható némi átrendeződés.

Amennyiben eladósodottság szempontjából vizsgáljuk ugyanezt a kérdést, szintén érdekes képet kapunk. A legmagasabb eladósodottsággal rendelkező ágazat az energetikai szektor. Az ágazat nagy részére azonban csak nagyon közvetett módon hat a koronavírus okozta gazdasági visszaesés, és a kötelezettségek teljesítésében segíthetnek a kormányzati intézkedések is, így az ágazat összességében nem tartozik a kockázatosabb ágazatok közé. A vendéglátás magas eladósodottsága ugyanakkor már nem jelent jót, hiszen ez az ágazat nemcsak hogy közvetlenül érintett, rossz likviditással rendelkezik, de még az eladósodottsági helyzete sem túl előnyős. A kereskedő vállalkozások magas eladósodottsága szintén nem szerencsés ebben a helyzetben. Itt szintén fontos szerepe lehet a kormányzati intézkedéseknek, illetve annak, hogy milyen hosszú ideig kell korlátozott üzemmódban működni a gazdaságnak.