Minek a PowerPoint, ha van AI? Minek a főnök, ha van AI-ügynök?

A techvezetők már napi szinten használnak AI-ügynököket

A Business Insider AI Insider hírlevelének szerzője, Alistair Barr október 9-én San Franciscóban szervezett vacsorával egybekötött kerekasztal-beszélgetést, amelyen a technológiai ipar meghatározó vállalatainak vezetői vettek részt. A Zoom, a Figma, a Coursera, a ServiceNow, a Netlify és a Yahoo Mail vezetői mellett AI-fejlesztéssel foglalkozó cégek irányítói is megosztották tapasztalataikat arról, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a vállalati munkát és a munkaerő-felvételt.

Barr azzal indította a beszélgetést, hogy megkérdezte a résztvevőket: kinek segített már aznap AI-ügynök a munkájában? Mindenki feltette a kezét. Amikor azt kérdezte, kinek segített már ötnél több AI-ügynök, ismét minden kéz a magasban maradt.

A beszélgetés középpontjában nem az állt, hogy az AI általában fenyegetést jelent-e az emberiségre, hanem az, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát valóban hasznossá tenni a vállalatok mindennapi működésében.

A programozás helyett a szakmai ítélőképesség lehet a döntő

A résztvevők egyik visszatérő megállapítása az volt, hogy az AI-ügynökök hatékonyságát nem pusztán a modellek fejlettsége határozza meg. Legalább ilyen fontos, mennyit tudnak a vállalatról, a kollégákról, a megbeszélésekről és az adott munkafolyamatokról.

XD Huang, a Zoom technológiai igazgatója szerint az AI-ügynökök csak akkor válhatnak igazán hasznossá, ha sokkal több információval rendelkeznek a vállalati környezetről. Ezt az AI-kutatás egyik ismert tanulmányának címére utalva így foglalta össze: „A kontextus minden, amire szükséged van” 

A Glean technológiai igazgatója, T. R. „Vish” Vishwanath szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-ügynökök gyakran azért vallanak kudarcot, mert túl kevés vagy éppen rossz információhoz férnek hozzá. Ilyenkor magabiztosan állíthatnak elő hihetőnek tűnő, de valójában téves válaszokat. A vállalati AI-rendszerek megfelelő háttérinformációkkal való ellátása ezért akár fontosabbá is válhat, mint a még fejlettebb modellek létrehozása.

Ashraf Karim, a ServiceNow saját AI-termékeinek belső bevezetéséért felelős vezetője arról beszélt, hogy a vállalat először az emberi ügyfélszolgálati munkatársak támogatására használta a mesterséges intelligenciát, majd fokozatosan egyszerűbb ügyek önálló kezelését is az AI-ügynökökre bízta. Elmondása szerint az AI-val dolgozó emberek még magasabb ügyfélelégedettségi pontszámokat érnek el, mint azok, akik önállóan végzik a munkájukat. Ennek oka, hogy gyorsabban oldják meg a problémákat, és személyre szabottabb válaszokat tudnak adni.

Matt Biilmann, a Netlify vezérigazgatója szerint eközben a kódírás egyre inkább tömegtermékké válik:

A valóban értékes készségek közé a szakterületi tudás és a szoftverfejlesztési döntésekhez szükséges ítélőképesség kerülhet.

A cégek a jövőben ezért nem feltétlenül aszerint szervezik majd a mérnöki csapataikat, hogy ki írja a kódot, hanem aszerint, hogy ki rendelkezik a megfelelő szaktudással és képes jó döntéseket hozni.

Kik kerülhetnek előnybe a techcégek állásinterjúin?

A beszélgetés egyik legélénkebb vitája a munkaerő-felvételről szólt. Több vezető egy úgynevezett „súlyzóstratégiát” vázolt fel: a vállalatok egyrészt nagy tapasztalattal rendelkező mérnököket kereshetnek, akik képesek kritikusan ellenőrizni az AI által előállított munkát, másrészt olyan pályakezdőket, akik természetes magabiztossággal használják az új eszközöket.

Josh Clemm, a Figma mérnöki alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a karrierjük középső szakaszában járó mérnökök kerülhetnek a legnagyobb nyomás alá. Ha a szervezetek laposabbá válnak, és a cégek inkább tapasztaltabb szakembereket vesznek fel, a középszintű munkakörök egy része nehezebb helyzetbe kerülhet.

Kylan Gibbs, az Inworld vezérigazgatója szerint a startupoknak nincs lehetőségük arra, hogy minden feladatra külön szakembereket alkalmazzanak. Cége ezért még inkább azokra a tapasztalt mérnökökre összpontosít, akik képesek megoldani azokat az összetett technikai problémákat, amelyekkel az AI még nem boldogul.

Gibbs érvelése szerint ha az AI már egy nap alatt képes elvégezni egy feladatot, akkor az valószínűleg nem az a terület, ahol a vállalat tartós versenyelőnyt tud szerezni.

A beszélgetés alapján tehát nem egyszerűen az a kérdés, hogy a cégek kevesebb vagy több fejlesztőt vesznek-e fel. Az is változhat, milyen tudást és tapasztalatot várnak el a jelentkezőktől:

az AI-eszközök magabiztos használata mellett felértékelődhet az ellenőrzés, a problémamegoldás és az üzleti összefüggések megértése.

Minek a PowerPoint, ha az AI prezentációt készít?

Ugur Tigli, a MinIO technológiai igazgatója egy konkrét példával mutatta meg, hogyan változtathatja meg a mesterséges intelligencia a szoftverpiacot. Elmondása szerint aznap korábban a Claude Code segítségével készített prezentációt. Nem PowerPointot vagy Google Diákat használt: az AI egyetlen HTML-fájlt hozott létre, amelyet először a laptopján nyitott meg, majd AirDropon keresztül az iPhone-jára is átküldött. A fájl mindkét eszközön megfelelően működött.

A példa arra világít rá, hogy az AI nem feltétlenül egy újabb, önálló termékkel szorítja ki a meglévő szoftvereket. Elég lehet, ha a felhasználók egy egyszerűbb megoldással ugyanazt az eredményt érik el. Ha egy prezentáció egyetlen utasításból elkészíthető, és könnyen megosztható HTML-fájlként működik, felmerülhet a kérdés, mennyire lesz szükség a hagyományos prezentációkészítő programokra.

Eltűnhetnek a státuszmegbeszélések – és a főnökök munkája is átalakulhat

A beszélgetés végén Alistair Barr azt kérdezte a résztvevőktől, milyen ma még kézzel végzett feladatokon fognak két év múlva nevetni.

Többen azt jósolták, hogy a rendszeres munkahelyi státuszmegbeszélések jelentős része eltűnhet, mert az AI-ügynökök már eleve tudni fogják, ki milyen feladatokat végzett el. Ez összhangban áll azzal, amit az OpenAI a saját működéséről tapasztal: egyes kutatócsoportok már nem tartanak hibaelhárítási konzultációs órákat, mert a kutatók egyre inkább az AI-ra támaszkodnak.

Jon Jenkins, a Lime technológiai igazgatója ennél is tovább ment. Szerinte nemcsak a szoftvermérnököknek kell majd feltenniük a kérdést, hogy a mesterséges intelligencia el tudja-e végezni a munkájukat. Akár két éven belül a felsővezetők – köztük a vezérigazgatók – is ugyanezen gondolkodhatnak.

A felvetés nem azt jelenti, hogy az AI már képes lenne kiváltani a vezetőket. Inkább arra utal, hogy a vállalatoknak azt is újra kell gondolniuk, milyen feladatokat kell személyesen elvégezniük a vezetőknek, és melyeket lehet automatizálni vagy AI-ügynökökre bízni.

A technológiai vezetők beszélgetése alapján a mesterséges intelligencia vállalati térnyerése nem pusztán új eszközök bevezetését jelenti. Átalakíthatja a munkakörök felépítését, a felvételi szempontokat, a szoftverek használatát és a vezetői feladatokat is. Hogy mindez milyen gyorsan történik meg, az egyelőre nyitott kérdés, de a techcégek egy része már most a gyakorlatban keresi az új működési modelleket.

Kép forrása: magnific