Modell, sofőr, hitelelemző - hamarosan robotok veszik át a munkájukat

Globális robotpiac

A robotokat az érzékelés, mozgás, energia és intelligencia jellemzi. Olyan rendszerek, melyek szenzorokkal, irányítási rendszerrel, energia ellátással és szoftverrel rendelkeznek és ezek együttes működése biztosítja az adott feladatok ellátását.

2013-ban összesen 179.000 ipari robotot adtak el a világon. Az eladások rekordot értek el Ázsiában, Ausztráliában, Amerikában és Afrikában. Ázsiában és Ausztráliában 2013-ban közel 100.000 új robotot hoztak létre. A legnagyobb és leggyorsabban fejlődő robotpiac Kína. Közel 37.000 ipari robot talált vevőre, minden ötödik robot eladása Kínában történt. A globális robotpiac 50 százalékátát Japán, USA, Koreai Köztársaság és Németország teszi ki. Japán képviseli a második legnagyobb kínálati piacot, 26.000 ipari robot eladásával, míg az USA-ban 24.000 db-ot, a Koreai Köztársaság 21.000 db-ot, a német piacon pedig 18.000 darabot értékesítettek a múlt évben.

Szociális munkás és fül- orr- gégész nem egyhamar lesz robot

A foglalkoztatás jövője attól is függ, hogy mennyire komputerizálhatók a munkák, mennyire válthatók ki a technológia által. A komputerizálás mértékénél a munkák jellegét kell vizsgálni, ami lehet rutin vagy nem rutin jellegű, mennyire szabályszerű vagy újszerű az elvégzendő feladat. Másik szempont a fizikai vagy szellemi munka. (Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne az Oxford Egyetem "The Future of Employment: How susceptible are jobs to computerisation")

A technológia fejlődésével - mint például a gépi tanulást, beleértve az adatbányászatot, gépi látást, számítási statisztikát és a mesterséges intelligenciát, - egyre inkább kiválthatók a munkák robotokkal.

A rutinfeladatok könnyebben megoldhatók algoritmusokkal, könnyebben programozhatók. Az utóbbi időben a szöveg- és webbányászat elterjedésével, majd a "bid data", azaz a nagy adatokban rejlő információk felkutatásával egyre több nem-rutin jellegű munkát lehetett kiváltani. A fejlettebb robotok egyre inkább képesek lesznek ügyességet és érzékelést igénylő feladatok elvégzésére, ezért a fizikai munkák közül is egyre többet tudnak majd ellátni.

Az Egyesült Államokban tanulmányt készítettek a munkakörök komputerizálására és azt tapasztalták, hogy az elkövetkező egy, maximum két évtizedben a munkaerőpiac 47 százalékánál relatív hamar automatizálhatók lesznek a jelenlegi munkakörök. 702 foglalkozást vizsgáltak a komputerizálás mértéke szerint és a feltételeket három kategóriába sorolták. Az első csoportnál az észleléshez és kezeléshez köthető feladatokat vizsgálták, mert a robotok nehezen látnak el komplex észlelési feladatokat, és a robotok kezelése is nehézkesebb, mint egy emberi kéz mozgatása. A második kategóriánál a kreatív intelligenciával összefüggő feladatokra voltak kíváncsiak. Harmadik kategória a szociális intelligenciával kapcsolatos feladatok, mint a tárgyalás, meggyőzés és gondoskodás. A robotok egyre inkább képesek az emberi érzelmeket felismerni, azonban elég bonyolult számukra, hogy azokat intelligensen megválaszolják, lereagálják. Összegyűjtötték azokat a foglalkozásokat is, amelyek nehezen komputerizálhatók. Ilyenek a rekreációs terapeuta, mechanikai felügyelő, mentális egészség és kábítószer szociális munkás, fül-orr-gégész terapeuta. A könnyen helyettesíthető munkák a jövőben, a telemarketinges, órajavító, hitelelemző, sofőr, modell, pénztáros, hosztesz, telefonos operátor, ingatlanügynök.

A leginkább veszélyeztetett foglalkoztatási területek a szállítás, logisztika és adminisztráció. A szolgáltatásban tevékenykedők sincsenek jó helyzetben és a szolgáltatással kapcsolatos robotok eladási számának növekedése is ezt a tényt erősíti. A tanulmányban azt is kimutatták, hogy a bérek és iskolai végzettség erős negatív kapcsolatban állnak a komputerizálás valószínűségével. Ez azt jelenti, hogy minél inkább iskolázott valaki és sokat keres, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt a foglalkozást, amit végez, automatizálni lehet. Főleg azok vannak veszélyben, akiknek a képességeik alacsonyabb szinten vannak és a bérük is alacsony.

Felmérés a robotok társadalomra gyakorolt hatásáról

Az Európai Bizottság teljes körű felmérést végzett az emberek robotokhoz való hozzáállásról. 2012-ben 27 európai országban, országonként átlagosan 1000 főt kérdeztek meg, így közel 27 000 lett a teljes vizsgált minta. Először a technológia iránti érdeklődés állt fókuszban, ahol a magyarok gyenge középmezőnyben helyezkedtek el, az érdeklődést tekintve Ciprus, Svédország, Hollandia állt első helyen. A megkérdezettek nagy része elismerte, hogy a robotok hasznosak de ugyanakkor elveszik a munkát az emberektől. A magyar megkérdezettek 7. helyen, 78 százalékban értettek egyet ezzel, de alátámasztották azt is, hogy egyidejűleg új munkalehetőségeket teremtenek. A robotokat olyan feladatok elvégzésére használnák szívesen, amelyek túl bonyolultak vagy veszélyesek az emberek számára, mint űrkutatás, gyártás, hadügy és biztonság, mentés, egészségügy. Azonban olyan tevékenységekben, mint az idősek, rokkantak és gyerekek ápolásában el kellene vetni a robotok alkalmazásának ötletét. Összefoglalva kevésbé akarják olyan tevékenységre használni a robotokat, ami személyes témájú és emberekkel való foglalkozást jelent.

Ugyanakkor komoly művészi tudást igénylő feladatokat is képesek robotok ellátni, mint a kézi festés vagy a zenemű komponálás. Táncot utánzó robotok is léteznek. Felmerül a kérdés, ha a humanoid robotok képesek lennének leutánozni például a táncot, nem lenének-e költséghatékonyabbak?! Nem kellene a koreográfiákat sokszor elpróbálni, csupán beprogramozni. Nem kellene őket mindig megfizetni, csak akkor használnának energiát, amikor valóban táncolnak. Itt nem is a technológiai adottság a kérdés, hanem hogy mire akarjuk használni, milyen szinten fogadható el a technológia, hogyan lehet hasznosítani és az ezekkel kapcsolatos etikai, jogi, gazdasági, környezeti, társadalmi megfontolásokra milyen válaszokat fogunk adni? A színház is átalakulhat, de nem mindegy hogyan és milyen mértékben. Az mindenképpen megállapítható, hogy a kreatív ipar az, ami a legkevésbé veszélyeztetett a robotmunka térhódítása szempontjából.

Meddig tökéletesíthetők a robotok?

Mi lesz, ha megegyeznek fizikai értelemben, képességekben, érzésekben az emberrel? Főleg a humanoid robotokkal kapcsolatos szerelmi és szexuális kérdések azok, amiknek a megválaszolása aggasztónak tűnik.

Nem valószínű, hogy az emberek a robotokat 100 százalékosan elfogadják, pedig lehetne olyan világban élni, ahol minden automatizálva van, a vásárlás olcsó lenne, azzal foglalkoznánk, amivel csak akarunk. A kreatív és egyedi munkák kerülnének középpontba. Ebbe az utópisztikus világba beleszólna a fogyasztói társadalom, a környezetszennyezés és a kapitalizmus is.

Veszélyek és lehetőségek

A technológia önmagában nem jó vagy rossz, a használat teszi azzá. A technológia használatához viszont tudásra van szükség, tehát ez által a tudáshiány miatt visszaélések is történhetnek.

Lehetséges veszély például a szabályozás kérdése. Az önvezető járművek bevezetése esetén, ha egy busz és egy személygépkocsi veszélyben lesz egy baleset miatt, akkor kinek az életét kell megmentenie a technológiának, ha csak az egyik tudja túlélni? Mi lesz az a mechanizmus, ami eldönti, hogy a buszban ülő 30 fő vagy az autóban ülő három fő karambolozzon? Mi a helyzet akkor, ha az autóban egy miniszter vagy egy társadalmilag elismert személy ül? Ezekre a kérdésekre a társadalom fog választ adni, remélhető nem a hatalmi érdekek mentén, hanem közös társadalmi közmegegyezés formájában.

FEOR-kereső a HR Portálon és FEOR-számok listája foglalkozás-keresővel.