NDK-ban végzett munka nem számít bele a nyugdíjba?

Az EU tagállamaiban az erre vonatkozó koordinációs rendeletek szerint kell a nyugdíjakat megállapítani. Az NDK jogutóda természetesen az egységes Németország, így a német nyugdíjhatóságok is eszerint járnak el. A koordinációs rendeletek legfőbb alapelvei a következők:
Minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket. Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:
- Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (Magyarországon ez az önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).
- Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt, úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (pro rata nyugdíj az uniós rendeletek alapján).
A két ellátás közül a magasabb összegű ellátást kell folyósítani. Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíját számítják ki.
Az Ön esetében azt kell tisztázni, hogy a kérdéses időszakban, azaz a 8 évig tartó NDK-ban végzett munkája idején Ön milyen szerződés alapján dolgozott és hová fizette a keresete után a közterheket. Ha német munkáltatója volt és Németországban (az akkori NDK-ban) fizette a nyugdíjjárulékát, akkor jogosult lehet a német résznyugdíjra. Ha a munkáltatója magyar volt és Ön a külföldi munkavégzése után Magyarországon fizette a járulékokat, akkor a magyar nyugdíja számítása során az alábbi feltételek teljesülése esetén kell figyelembe venni a kérdéses időszakot (erről a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet 51.§-a rendelkezik:
(1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december 31-e előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha
a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte;
b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és
c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.
(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár
a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és
b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön - a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve - olyan tevékenységet folytatott, amelyre
a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,
b) külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.