Nehezebb a fiatalok helyzete a munkaerő-piacon a koronavírus-járvány idején

Az öt európai ország részvételével zajló, 2018 októberében elindított Individual Placement and Support for NEETs through Education Youth Technology Platform (IPS4NEETS) című projekt éppen e célt helyezi a fókuszba.

A fiatalabb generációknak a koronavírus-járvány egészségügyi kockázataival kevésbé kellett számolniuk. Azonban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok sok nehézséggel szembesülnek világszerte a korlátozások miatt.

- Az iskolák bezárása és a távoktatás sok fiatal esetében nehezíti az iskolai helytállást részben a digitális hozzáférés nehézségei, részben az egyes tanulók esetében hatékonyabb személyes oktatás hiánya miatt.
- Ezért várhatóan lesznek fiatalok, akik lemaradnak az oktatásban, megnő az iskolai lemorzsolódás kockázata.
- Az elszigetelődés és a kortárs kapcsolatok hiánya növelte a depresszió és a mentális betegségek kockázatát.
- Sok fiatal veszítette el munkáját, és csökkentek azok a rugalmas munkavállalási lehetőségek, amik a fiatalok számára akár tanulás mellett is elérhetők voltak.
- Emiatt sok fiatalnak csökkent a jövedelme.
- A munkaerőpiacra frissen kilépő fiatalok nehezebben találnak munkát, a munkanélküli karrierkezdés pedig hosszú távon is befolyásolja kilátásaikat.

Az Európai Unióban a fiatalok körében nőtt legnagyobb mértékben a munkanélküliek száma (az Eurostat által közzétett adatok alapján közel 5%-kal a 15-19 éves korosztályban, és 3%-kal a 20-24 évesek körében). Hazánkban kevésbé nőtt az álláskeresők aránya az európai átlagnál, azonban a fiatalok körében Magyarországon is egyre többen keresnek állást.

A koronavírus okozta válság elhúzódása oda vezethet, hogy kialakul egy ún. „lock-down” (vagy karantén) generáció, akiknek közös élménye lesz a vírus és a vírus miatti korlátozások. Emellett annak a veszélye is fennáll, hogy a fiatalok egyre nagyobb része szembesül majd nehézségekkel a munkaerőpiacon. A korábbi válság tapasztalatai alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal generációra. Részben a lehető legtöbb fiatal esetén meg kell előzni, hogy pályájukat álláskeresőként kezdjék. Emellett komplex programokkal kell segíteni, hogy az álláskeresők minél előbb képzésben részesüljenek, vagy munkatapasztalatot szerezzenek. Ezt erősíti meg többek között a HÉTFA Kutatóintézet 2019-ben kiadott kutatászáró tanulmánya is, mely a tartós munkanélküli, fiatal és 50 év feletti álláskeresők munkaerő-piaci integrációjával kapcsolatban tett javaslatokat.

Egyre több projekt és szolgáltatás keres lehetőségeket a fiatalok támogatására. Az országos Ifjúsági Garancia programban a nemzeti foglalkoztatási szolgálat jelenti a belépési pontot a fiatalok számára. A fiatalok számára a foglalkoztatási eszköztár mellett a képzések és szociális szolgáltatások is elérhetők.

Egy jóval kisebb nemzetközi innovációs projekt a Ljudska Univerza Ptuj koordinálásában 2018 októberében elindított Individual Placement and Support for NEETs through Education Youth Technology Platform (IPS4NEETS). A projekt keretében három országban - Magyarországon, Szlovéniában és Romániában - azon 15-29 év közötti fiatal felnőttek részesülnek egyéni támogatásban, akik nem vesznek részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Ők az úgynevezett NEET (Not in Education, Employment, or Training) fiatalok.

A projekt az EGT és a Norvég Alapok az ifjúsági foglalkoztatásért (EEA and Norway Grants Fund for Youth Employment) finanszírozásában valósul meg. A konzorciumot alkotó öt szervezet - a szlovén Ljudska univerza Ptuj, a magyar Interregió Fórum Egyesület, a román Asociatia EIVA, a norvég Fønix AS és a spanyol a Tesla Technologies & Software SL - célja, hogy személyre szabott megközelítéssel és irányított útmutatással hatékonyan felkészítse a NEET fiatalokat a munkaerő-piaci részvételre.

A norvég Fønix AS szakértői partnerként vesz részt a projektben, és legfőbb feladata, hogy átadja az ún. egyéni elhelyezés és támogatás (Individual Placement and Support - IPS) módszertanát a résztvevő partnerországoknak. E célkitűzés megvalósítása érdekében szakmai tréningek keretében összesen 60 magyar, román és szlovén tanácsadónak (coach-nak) nyújtottak képzést a nemzetközileg elfogadott módszertan használatáról. A képzésben részt vevő tanácsadók 2020 januárjában kezdték el a fiatalokkal a munkát, így a koronavírus-járvány és az ebből fakadó - fentebb részletezett - kihívások jelentős hatással voltak a projektben végzett munkájukra. Eddig a három említett európai országban összesen közel 500 fiatal, köztük 170 magyar kapott segítséget a projekt tanácsadóitól - közülük 92-en találtak munkát. A projekt egészét nézve a regisztrált fiatalok közel fele elérte a kitűzött célt: a foglalkoztatást vagy az oktatásba bevonást.