Nehezen kezelhető az önimádó főnök

A főnöktípusoknak sok fajtája létezik, az egyik legproblémásabb közülük az önző, kizárólag a saját érdekeit szem előtt tartó vezető. Az ilyen felettes csak magára gondol, munkatársait semmibe veszi, sőt, gyakran a kollégák ötleteit saját ötletként tálalja a feletteseknek. Az önző vezető mindemellett a juttatásokat is úgy alakítja, hogy ő járjon a legjobban, a motiválás teljesen hidegen hagyja. Nem dicsér, kritizálni viszont imád, persze csak a mások munkáját. Ha őt bírálják, dühbe gurul, hiszen önmagát tévedhetetlennek hiszi, saját munkáját pedig tökéletesnek.

Nem ritka az önző főnök

"Egy ilyen vezetővel nagyon nehéz együtt dolgozni. Megmérgezi a dolgozók mindennapjait, akik gyakorlatilag semmilyen problémával nem fordulhatnak hozzá, mert saját előrelépésén kívül nem érdekli semmi más. Egyébként Magyarországon nem ritka az önimádó felettes" - mondja Kiss Gabriella, karriertanácsadó, aki megbízói kérésre gyakran készít "kilépő interjúkat" a cégtől távozó munkatársakkal. E beszélgetések célja, hogy a cégvezetés felmérje, miért távoznak tőlük a munkatársak. "Az egyik ilyen beszélgetést végigpanaszkodta egy hölgy, aki imádta munkáját, a céget, a munkatársait. Egyedül a főnökével nem tudott dűlőre jutni, aki mérhetetlenül önző volt. A dolgozó egy darabig próbálta elviselni ezt a vezetői hozzáállást, majd feladta és továbbállt. A vállalat egyébként próbálta őt utólag visszacsábítani, de addigra már a hölgy elkötelezte magát egy másik céghez" - mesélte Kiss Gabriella.

Ne konfrontálódjunk

De mit tehetünk azért, hogy ez velünk ne történhessen meg? "Ha nem akarjuk magunkra haragítani a vezetőt, akkor tanácsos úgy tenni, mintha figyelnénk rá. Ezzel szerezhetünk egy jó pontot nála. Nem tanácsos konfrontálódni sem, azzal ugyanis gyakorlatilag saját felmondásunkat írtuk alá. Meg kell próbálni a munkára koncentrálni a vezető stílusa helyett. Persze, ez igen nehéz feladat, különösen, ha közvetlen felettesről van szó, akivel naponta többször is érintkezni kell" - véli Kiss Gabriella.

Keressük meg a HR-t

"Ha már nem bírjuk tovább, akkor tanácsos a problémával megkeresni valakit. A legfontosabb, hogy semmiképp ne az önző vezetőnek panaszkodjunk, azzal ugyanis csak rontunk a helyzeten. Nem ajánlott emellett az ő közvetlen felettesét sem zaklatni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az általunk elmondottak visszajutnak a fülébe. Ezzel tehát szintén nagy bajba sodorja magát a dolgozó, hiszen besúgónak titulálják, őszintétlennek, aki hátulról támad" - figyelmeztet a Porta Labore személyzeti tanácsadó iroda ügyvezetője.

De akkor kihez forduljak - kérdezhetik joggal. "Ideális a HR-osztályt megkeresni az ilyen jellegű gondokkal, azon belül pedig azt a munkatársat, akit a témában legilletékesebbnek vél a dolgozó. Hogy miért? A HR-nek tulajdonképpen ez a dolga, vagyis az, hogy a munkatársak felmerülő gondjaira megoldást találjanak. Azért jó még a személyzetist felkeresni, mert neki titokban kell tartani a panaszkodó kilétét. Ha ott elmond valamit a dolgozó, annak nem szabad széles körben elterjedni. Egyébként a HR-igazgatót nem ajánlott ezzel zaklatni, ehelyett egy alacsonyabb szinten lévő kollégához érdemes fordulni.

Ha nem megy, lépjünk tovább

Bármennyire jól működik is egy HR-osztály, akkor is előfordulhat, hogy nem tudnak segíteni az illetékesek. "Ebben az esetben tanácsos megkérdezni tőlük: van-e lehetőség arra, hogy egy másik osztályon folytassuk tovább" - tanácsolja Kiss Gabriella, aki hozzátette: "Tapasztalatom szerint egoista főnökkel csak és kizárólag olyan emberek tudnak hosszú távon együttműködni, akik kivételesen alkalmazkodók, nem szeretik a konfliktusokat, tökéletesen elégedettek fizetésükkel, és ezen kívül más elismerésre nem is vágynak. Emellett toleránsak, és mérhetetlenül türelmesek." Ha a dolgozó nem ilyen, akkor előbb-utóbb megelégeli az őt ért kellemetlenségeket, és feláll a székéből.

Oroszi Babett