Nem nézhetsz a táskámba!
"Kilépéskor a táskát külön felhívás nélkül is kérjük kinyitni és az őröknek megmutatni!” Ez a minden jogi alapot nélkülöző felhívás sok munkáltatónál elhangzik. Ez riasztó képet fest a munkahelyi adatvédelem hazai állapotáról - írja a munkajog.hu.
Magyarországon sok ezer munkavállaló mindennapjainak része, hogy a munkahelyéről haza indulva a portaszolgálat valamilyen biztonsági vizsgálatnak veti alá. A gyakorlatban a különféle technikák a táska, vagy az autó csomagtartójának átvizsgálásától a véletlenszerűen előírt motozáson át az alkoholszondázásig terjednek. Egy fontos közös vonásuk van: feltétel nélküli, állandó (vagy éppen véletlenszerű) alkalmazásuk teljesen jogellenes.
Az adatvédelmi jogban közhely, hogy a munkavállaló alkotmányos jogait, köztük a magánszféra védelmének jogát viszi magával a munkahelyére is. Ezért a munkáltató a munkavállaló magánszféráját indokolatlanul nem sértheti meg, így például vagyonvédelem céljából a munkavállaló által a munkahelyre bevitt értéktárgyait, így különösen, ruháit, iratait, táskáit önhatalmúlag nem vizsgálhatja át. Erre csak a vonatkozó jogszabályok keretei között van lehetősége - írja a munkajog.hu.
A munkahelyi ellenőrzés szükségképpen a munkavállaló személyes adatainak megismerésével jár. Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható bármely adat, így például a fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret; valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
A munkáltatói ellenőrzés csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból lehetséges, a feltétlenül szükséges mértékben és a cél elérésével arányosan, úgy, hogy az a munkavállaló emberi méltóságát ne sértse. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A mindennapos, különösebb indok nélkül elrendelt ellenőrzések ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg. Ha az ellenőrzés a munkavállaló magánszférájának csekélyebb mértékű korlátozásával is megvalósítható, akkor a munkáltatónak azt az ellenőrzési módszert kell választania.
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a vagyonőr mely esetben kötelezhet a csomag (táska, csomagtartó) tartalmának bemutatására. Erre csak a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett van lehetősége, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; és e dolgot az érintett személy felszólítás ellenére sem adja át; és az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges. Ha bármelyik felsorolt feltétel hiányzik, az intézkedés jogellenes.
Nyilvánvaló, hogy a minden munkavállalót, minden belépésnél érintő táska bemutatási kötelezettség nem felel meg az idézett szabálynak. A szabálysértés (például lopás) megalapozott gyanúja nélkül a táska (vagy az autó csomagtartójának) bemutatására felhívás fel sem merülhet.
A fenti szabályok megszegése miatt a rendőrség felügyeleti bírságot szabhat ki az ellenőrzést végző személyekre, illetve a vagyonvédelmi vállalkozásra. A munkavállaló azonban a munkáltatóval, mint a vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjével szemben is érvényesíthet igényt a személyiségi jogai megsértése miatt. Ha a jogsértés folyamatosan, rendszeresen (lényegében minden munkanapon) megvalósul, az jelentősen növelheti a szankcióként követelhető sérelemdíj összegét.
Az adatvédelmi jogban közhely, hogy a munkavállaló alkotmányos jogait, köztük a magánszféra védelmének jogát viszi magával a munkahelyére is. Ezért a munkáltató a munkavállaló magánszféráját indokolatlanul nem sértheti meg, így például vagyonvédelem céljából a munkavállaló által a munkahelyre bevitt értéktárgyait, így különösen, ruháit, iratait, táskáit önhatalmúlag nem vizsgálhatja át. Erre csak a vonatkozó jogszabályok keretei között van lehetősége - írja a munkajog.hu.
A munkahelyi ellenőrzés szükségképpen a munkavállaló személyes adatainak megismerésével jár. Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható bármely adat, így például a fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret; valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
A munkáltatói ellenőrzés csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból lehetséges, a feltétlenül szükséges mértékben és a cél elérésével arányosan, úgy, hogy az a munkavállaló emberi méltóságát ne sértse. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A mindennapos, különösebb indok nélkül elrendelt ellenőrzések ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg. Ha az ellenőrzés a munkavállaló magánszférájának csekélyebb mértékű korlátozásával is megvalósítható, akkor a munkáltatónak azt az ellenőrzési módszert kell választania.
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a vagyonőr mely esetben kötelezhet a csomag (táska, csomagtartó) tartalmának bemutatására. Erre csak a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett van lehetősége, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; és e dolgot az érintett személy felszólítás ellenére sem adja át; és az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges. Ha bármelyik felsorolt feltétel hiányzik, az intézkedés jogellenes.
Nyilvánvaló, hogy a minden munkavállalót, minden belépésnél érintő táska bemutatási kötelezettség nem felel meg az idézett szabálynak. A szabálysértés (például lopás) megalapozott gyanúja nélkül a táska (vagy az autó csomagtartójának) bemutatására felhívás fel sem merülhet.
A fenti szabályok megszegése miatt a rendőrség felügyeleti bírságot szabhat ki az ellenőrzést végző személyekre, illetve a vagyonvédelmi vállalkozásra. A munkavállaló azonban a munkáltatóval, mint a vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjével szemben is érvényesíthet igényt a személyiségi jogai megsértése miatt. Ha a jogsértés folyamatosan, rendszeresen (lényegében minden munkanapon) megvalósul, az jelentősen növelheti a szankcióként követelhető sérelemdíj összegét.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki kérdez: Deák Zsolt