Nincs távmunka az álláspiacon

Felmérések szerint ma Magyarországon a munkavállalók 4 százaléka, azaz 140-150 ezer ember – dolgozik távmunkában, míg az EU nyugati tagországaiban az arány 13 százalék. Még nagyobb a lemaradás az Egyesült Államokhoz képest, ahol 24 százalék körüli a részben vagy teljesen otthonról, internetkapcsolat segítségével dolgozók aránya.

A számok inkább becsült értékek, ugyanis pontosan nehéz megállapítani és mérni, hol mennyi a távmunkás. A statisztikusok és a válaszadó cégek dolgát nehezíti a távmunka fogalmának a meghatározása. Magyarországon hivatalosan távmunkásnak minősül, aki a hagyományos munkahelytől távol, a modern infokommunikációs eszközök segítségével, munkaszerződés keretében dolgozik legalább heti egy napot. Ezzel szemben a köznyelvben távmunkáról beszélnek akkor is, ha vállalkozói szerződéssel vagy „kényszervállalkozóként” dolgozik be valaki cégeknek, esetleg rugalmas munkaidőben a munka egy részét otthon végzi el.

Kevés távmunkát ajánlanak

Ugyan az utóbbi években minimális elmozdulás történt, születtek mintaprojektek, áttörésről mégsem beszélhetünk. Ennek egyik oka, hogy ugyan sokan szeretnének távmunkát, mégis kevés az állásajánlat és sok a tévhit. Kádár Miklós, a távmunka népszerűsítését célul kitűző civilszervezet, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja cégénél, a NetGRAL Kft.-nél az alapítástól kezdve sikerrel alkalmaznak távmunkásokat szoftverfejlesztői feladatokra.

Emellett próbálkoznak virtuális távmunka-álláspiac létrehozásával. „Közel 40 ezer álláskereső jelentkezett be az adatbázisba, azonban a távmunkát kínáló cégek alig tucatnyian vannak. A munkaadók főként informatikai, szoftverfordítói munkákat ajánlottak, ám az álláskeresők túlnyomó része nem rendelkezik az állásokhoz megfelelő tapasztalatokkal, vagy más területeken keres munkát” – mondta Kádár Miklós a FigyelőNetnek.

A magasan képzettek munkaformája

Itt elértünk egy gyakori előítélethez, mely szerint távmunkával egyszerűbb munkák is végezhetők. „A távmunka elsősorban a magasan képzett, több éve dolgozó szakembereknek jelent lehetőséget. Nem hiszek abban, hogy pályakezdőként vagy alacsonyan képzett munkaerőként megnyílik az út az otthonról végzett munka fel锖 fogalmaz az elnökségi tag.

Kádár Miklós munkaadóként a távmunka hasznának az irodai költségek alacsony szinten tartását és a nagyobb munkavállalói elégedettséget tartja. Úgy véli, egy informatikai szakember hűségesebb a munkaadójához, ha részben vagy egészben engedik neki az otthoni munkát. A vezető szempontjából a távmunkára való átálláshoz alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni iroda felszerelése, a munkához szükséges körülmények megteremtése, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú vezetői gondolkodás szükséges. A főnökök leggyakoribb gondja, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a munkatárs, akkor nem is dolgozik. Pedig a feladatok időigényének felmérésével gyorsan meghatározható az egy nap elvégezhető munkamennyiség.

Tanulmányok a távmunkáról

A távmunka világában való eligazodásban ad segítséget a dolgozóknak és a munkaadóknak a Tanulmányok a távmunkáról – 2006 című tanulmánykötet, amely a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ honlapján vagy a Távmunka Tanács oldalán érhető el ingyenesen. A több mint hatszázoldalas kézikönyvben a hazai és nemzetközi kutatások tapasztalatai kaptak helyet. A honlapok gyakorlati tanácsokkal is ellátják az érdeklődőket. Az olvasók egy nyolc modulból álló ismeretanyag segítségével betekintést nyerhetnek például a távmunkával kapcsolatos adószabályokba, valamint az otthoni iroda ergonómiailag megfelelő kialakítását is elsajátíthatják.

Önfegyelem és belső hajtóerő kell

Hogy mi kell a munkavállalóknak a sikeres távmunkához? A megfelelő képzettség mellett önfegyelem, belső hajtóerő, tapasztalat és a céges kultúra ismerete. Máskülönben beleesnek az otthoni élet csábításába, a határidők figyelmen kívül hagyásába, aminek gyors kirúgás lehet a vége. Jó tanács távmunkásoknak a privát élet és a munka szigorú szétválasztása. Ha megtehetik, érdemes dolgozószobát kialakítani, és – ha szükséges –, munka alatt magukra zárni. Ugyancsak lényeges a munkatársakkal való kapcsolattartás. Nyugat-Európában sok távmunkás panaszkodik szociális elszigetelődésre, depresszióra, elmagányosodásra. A legtöbb cég időközönként behívja a távmunkásokat a központba, hogy szokják a légkört, a céges kultúrát, beszélgessenek a kollégákkal.

Kádár Miklós elmondta, a szoftverfejlesztőik nagyobb projektek esetén a központban találkoznak, és személyesen beszélik meg a fejlesztési stratégiát. Napi szinten viszont skype-on vagy msn-en és a belső távmunka keretszoftverén történik a kommunikáció, a feladatkiosztás és a munkaidő elszámolása, így nem áll fenn az elszigetelődés a távmunkások és az irodai koordinátorok között.

Legyünk óvatosak!

Álláskeresőként érdemes elkerülni az egyre gyakoribb áltávmunka-ajánlatokat. MLM-vállalkozások előszeretettel toboroznak a hirdetésekben távmunkásokat. Vannak olyan cégek, amelyek az induláshoz pénzért „távmunkacsomagot” küldenek az álláskeresőknek borsos áron. Ne dőljünk be ezeknek a hirdetéseknek, a távmunkások betanítása a munkaadó költsége!

Néhány további tanács a Magyar Távmunka Szövetségtől

• Ne hívjunk emeltdíjas telefonszámokat, és ne regisztráljunk ilyen módon sms-ben sem.
• A megbízónak vagy a munkaadónak legyenek nyilvános elérhetőségei: telefonszám, e-mail, honlap, Skype.
• A szerződésben legyen tisztázva az elvárt teljesítmény, a munkaidő beosztása, az elszámolás módja, határideje.
• A szerződésekben tisztázni kell, hogy ki biztosítja a munkavégzés feltételeit, és ki fedezi a munkavégzés költségeit.
• A hálózatépítés nem távmunka. Gyakran próbálják „online marketing”-tevékenységnek álcázni.
• A próbamunkát is ki kell fizetni, ennek díjazásában is meg kell állapodni.
• Ne vásároljunk semmilyen „kezdő csomagot”. Ez néhány MLM-módon értékesítő cég esetében elfogadott, de ezeknél visszavásárlási garanciát is lehet érvényesíteni.
• Ellenőrizzük a megbízó, vagy a munkaadó referenciáit.

Befektetés a távmunkává konvertálás

A távmunka előretörése nem csupán a cégvezetőktől és a HR-esektől, hanem a munkavállalóktól is függ. A hagyományos munkahelyek távmunkává konvertálása és ehhez a munkavállalók képzése anyagi befektetést jelent a cégeknek, más vezetői, dolgozói attitűdöt igényel. Az eredmények azonban a költségekben és a dolgozói elégedettségben is megmutatkoznak.