Szilágyi Katalin
Megjelent: 13 éve

Rugalmas nyugdíjazás segíthet az idősödő álláspiacon

Jelenlegi nyugdíjrendszerünk nem biztosít kellő rugalmasságot, pedig a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas nyugdíjba vonulási formák. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást a szolgálati időnek kellene meghatároznia, nem a korhatárnak, emellett az egészségi állapot és a munkaköri sajátosságok is számítanak. De hány éves korunkig vagyunk hadrafoghatóak? Mit dolgoznak majd az öregek és legfőképpen hol?

Nincsenek könnyű helyzetben az uniós kormányok, ha a nyugdíjrendszer átalakításával a piaci és a munkavállalói érdekeknek is meg akarnak felelni, ezt bizonyították az elmúlt években a sorozatos tüntetések, sztrájkok. Franciaországban például több mint egymillió ember vonult utcára és szó szerint harcolt amiatt, hogy 60 évről 62-re emelik a korhatárt. Pedig a 62 év még nem is olyan rossz, ha azt nézzük, hogy egyes országokban 67, 70 év is felmerült.

A demográfiai változások negatív hatásait azonban orvosolni kell, mert a következő évtizedekben tovább romlik az aktívak és a nyugdíjasok aránya. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi szabályok maradnának, akkor 2030-ra már csak két aktív személy jutna egy nyugdíjasra, szemben a mostani hárommal, 2060-ra pedig az előrejelzések szerint többségbe kerülnének a nyugdíjasok. Az OECD szerint nagy ütemben növekszik a várható élettartam, így 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ráadásul Európában egy összehangolt nyugdíjkorhatár-emelés is tervben van.

















(Nagyításhoz kattintson a képre!)


Az egységes emeléssel azonban a magyar szakemberek sem értenek egyet, hiszen minden tagországnak megvannak a saját demográfiai problémái, nemzetenként változó a születéskor várható élettartam alakulása is. - Magyarország több szempontból távol áll még a többi tagállamtól, a svédektől például több mint 10 évvel vagyunk elmaradva a születéstől várható élettartamot tekintve, és a magyarok egészségi állapota sem éri el az uniós szintet - mondta portálunknak Királykuti Míra, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője.

Hogyan is állunk a számokat tekintve?

A KSH adatai alapján hazánkban a születéskor várható élettartam a nők esetében 77,9, a férfiakéban pedig 70,1 év. Régiós szinten azonban eléggé eltérően alakul az életkor: Nyugat-Magyarországon például jóval tovább élnek az emberek, mint az ország észak-keleti részében. A férfiak esetében pedig a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, várható élettartamuk két évvel haladja meg az országos átlagot. A kis településen élők viszont rövidebb életre számíthatnak.









(Nagyításhoz kattintson a képre!)

Ennek tükrében Királykuti Míra szerint már most megvalósul hazánkban az uniós javaslat egyik vezérelve, amely kimondja, hogy az átlagember a várható teljes felnőtt élettartam legfeljebb egyharmadát töltse öregségi nyugdíjasként. Jelenleg ugyanis 62 év a törvényi öregségi korhatár, ami fokozatosan 65-re emelkedik 2018-ig. Azaz jó, ha átlagosan 5 - 10 évig élvezhetjük nyugdíjas éveinket.

Sokan mennek idő előtt nyugdíjba

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint Magyarországon a férfiak ténylegesen többnyire 60 éves korban, a nők 58,9 éves korban kerülnek ki a munkaerőpiacról. Vagyis sokan az öregségi korhatár előtt abbahagyják a munkát (vagy mellette vállalnak jó esetben részmunkaidős, rossz esetben feketemunkát), amit éppen most szeretne visszaszorítani a kormány. A közelmúltban ismertetett Széll Kálmán tervben az szerepel, hogy "nyugdíj Magyarországon ezentúl csak olyan járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek".
Évek óta napirenden van a rokkantnyugdíjasok körének szigorítása is, az Orbán-kormány százezer megváltozott munkaképességűt szeretne visszahozni a munkaerőpiacra. A Policy Agenda elemzése szerint 2004-ben 76 ezer fő lépett be a rendszerbe, de 2009 végére ez a szám 49 ezerre csökkent. 2010-ben viszont a válság és a nyugdíjkorhatár emelése miatt megtört ez a tendencia. Kulcskérdés azonban, hol fognak dolgozni ezek az emberek, milyen képzettségűek, képezhetőek-e még egyáltalán. Németh György közgazdász a csalóka statisztikákra hívta fel a figyelmet az egyik közéleti hetilapban: a rokkantnyugdíjasok több mint a fele már túl van a nyugdíjkorhatáron, vagyis valójában öregségi nyugdíjas. A jelenlegi korhatár alattiak jelentős része is hamarosan öregségi nyugdíj-jogosult lesz. Ráadásul az átlagnál három évvel korábban halnak meg. Így becslések szerint közülük 20-30 ezret lehetne visszatéríteni a munka világába.


Ez alól csak a nőknek biztosított, 40 év jogosultsági idő utáni kedvezmény kivétel, amelyet januártól vezettek be, és azok a hölgyek jogosultak - életkortól függetlenül - ily módon az öregségi teljes nyugdíjra, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állnak. Ezzel az intézkedéssel a kormány teljesítette választási ígéreteit, igaz, nem pontosan úgy, ahogyan hangoztatta. Királykuti Míra szerint ezzel adott is a kormány, meg nem is, mivel a kedvezmény jogosultsági, és nem szolgálati idő után jár, így szűkebb a kedvezményezettek köre és kevesebb nő tudott élni ezzel a lehetőséggel, mint ahányan eredetileg számoltak vele.

A korkedvezményes nyugdíj ügye egyébként már évek óta szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) napirendjén. Rolek Ferenc, az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke bátor lépésnek nevezte, hogy egy kényes problémához, a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerhez hozzányúl a kormány. Szerinte támogatni kell a jelenleg tapasztalható igazságtalanságok felszámolását, a technológiai fejlődéseknek köszönhetően ugyanis sok munkakör már egyáltalán nem jelent veszélyt az egészségre, így indokolatlan az idő előtti nyugdíjazás. - A korhatáremelésre szükség van, ugyanis nincs miből kifizetni a nyugdíjakat, az "egész egyszerű pénzügyi kérdés" - fogalmazott lapunknak. Hozzátette: 65 évnél magasabb korhatárra nincs szükség.

Persze a 65 éves korhatár megítélése nézőpont kérdése. Azok számára, akik olyan munkakörben dolgoznak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas, igazságtalanul és indokolatlanul magasnak tűnik. A kohászatban, bányászatban, lőporgyártásban vagy radioaktív anyagokkal dolgozók, vagy a rendőrök, katonák, tűzoltók eddig igénybe vehették a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy férfiak esetében legalább 10 év, nők esetében 8 év után két év korkedvezmény jár. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár.

- Abban a formában, ahogyan a kormány ezt a rendszert tervezi átalakítani, nem lehet elfogadni - vélekedett Királykuti Míra, bár azt ő is elismeri, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere elavult. Pontosabban az a 2006-ban hatályon kívül helyezett munkaköri jegyzék, amely alapján a jogosultságot megállapítják, ebben ugyanis több olyan munkakör is szerepel, amely már rég nem is létezik, ugyanakkor új munkaköröket nem tudnak felvenni. - Körültekintően kellene felül vizsgálni a rendszert, figyelembe véve az egészségi állapotot, a munkakörök, valamint a szellemi és fizikai munka közötti különbségeket. A szakszervezetek sok éve kampányolnak amellett, hogy rugalmassá váljon a nyugdíjba vonulás - emelte ki az MSZOSZ szakértője.

Korengedményes nyugdíjazásra is lehetőség van a magyar rendszerben, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló megegyezik a munkáltatóval, hogy a nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba megy, és a munkáltató a nyugdíjat az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti. Ez egy foglalkoztatáspolitikai eszköz - mondják a szakszervezetek -, amely a munkavállalónak azért jó, mert elbocsátás helyett nyugellátást kap, a munkáltatónak pedig nem kell végkielégítést fizetnie, ugyanis többek között ezt használhatja a nyugdíj fedezetére.

A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban nem ad kellő rugalmasságot - folytatta Királykuti Míra. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást nemtől függetlenül elsősorban a szolgálati időnek kellene meghatároznia és nem a korhatárnak. Akinek nincs meg a szolgálati ideje, annak az öregségi korhatárig kellene dolgoznia, viszont akinek az egészségi állapota nem engedi, vagy már nincs lehetősége átképeznie magát, legyen lehetősége nyugdíjba vonulni, ami még mindig jobb, mintha a szociális ellátó rendszerben kötne ki - érvelt a szakértő.

Munkaképes állapotban van-e az idősebb korosztály?

De milyen munkakörökben tudunk 60-70 évesen dolgozni? Mit bír el egy ilyen idős szervezet? Egy 63 éves építőmunkást nehéz elképzelni, viszont például 72 évesen is lehet szellemi szakértői tevékenységet ellátni - filozofált Királykuti Míra. (Utóbbira egyébként jó példa a közelmúltban elhunyt, egész életében aktív 75 éves Ranschburg Jenő gyermekpszichológus, vagy az ország kertészeként ismert, 92 éves Bálint György, azaz Bálint gazda).
Beteg népség. A KSH adatai szerint 2008-ban 130.000 haláleset történt, amelynek fele szív- és érrendszeri eredetű. A magas vérnyomásnak nagy a népegészségügyi jelentősége, mert leginkább a középkorú, munkaképes férfiakat érinti, és az akut infarktus hátterében 52 százalékban, a többnyire rokkantsághoz vezető stroke hátterében 75 százalékban igazolható a jelenléte. A 40-70 éves korosztályban 28-46 százalékra tehető a magasvérnyomás előfordulása, 70 éves kor felett pedig 60 százaléknál magasabb. Túlsúllyal a magyarok 41 százaléka, míg az elhízás problémájával 21 százalékuk küzd. Hazánkban körülbelül félmillióan szenvednek cukorbetegségben, e betegek döntő (90 százalékot meghaladó arányú) többségének felnőttkori, 2-es típusú diabétesze van. Becslések szerint több millióra becsülhető a magas szív- és érrendszeri kockázattal rendelkező betegek száma, évente 50 ezer az ebből a betegségből kifolyólag történő halálozás előfordulása - adott képet a magyarok egészségi állapotáról Dr. Juhász Katalin, a Medicover orvos menedzsere.


Rolek Ferenc szerint sem lehet bármely életkorban dolgozni, nem véletlenül találták ki a korengedményes nyugdíjazást. Úgy véli, előtérbe fognak kerülni a rugalmas nyugdíjba vonulási formák, például, amikor valaki még nem megy nyugdíjba, de már nem tevékenykedik teljes állásban.

Azt azonban, hogy testileg és szellemileg egészségesen éljük meg a ránk szabott életkort, erősen befolyásolják a környezeti és életvezetési tényezők. Az idős korosztály körében "normális" életkori tünet például az ízületi gyulladás, a csontritkulás, az emésztési problémák, az izomgyengeség, és megromolhatnak az értelmi képességek és az érzékelés is. Amikor ezekhez a tényezőkhöz fizikai, pszichológiai és érzelmi stressz is társul, megnő az esélye az immunrendszer működési zavarainak, a gyulladásos betegségek súlyosbodásának, a testsúlyvesztésnek, az általános legyengülésnek.

Ilyen stressz lehet például az, ha valaki többműszakos munkarendben dolgozik, számukra orvos szakértők is a nyugdíjkedvezményt javasolják - utalt legutóbbi felmérésük eredményeire Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. Mint mondta, 8000 többműszakos munkarendben dolgozó nőt és férfit kérdeztek internetes és személyes kérdőív segítségével, akik nemcsak a vegyiparban és a VDSZ-hez tartozó területeken dolgoznak, az eredményeket pedig egy orvosokból álló csapat értékelte.

Megállapították, hogy ezen munkavállalók körében életvitelük következtében erőteljesebbek a pszichoszociális hatások. Különös tekintettel arra, hogy közülük sokan a 62 éves korhatárt sem élik meg, már a 65 éves korhatár is problémát fog jelenteni - fogalmazott Székely Tamás. A kutatás szerint egyébként a többműszakos munkarendben dolgozóknál nagyobb eséllyel alakul ki alvászavar, emésztőrendszeri, vese-, májbetegségek, gyomorfekély, körükben nagyobb mértékű a dohányzás is. A mellrákos megbetegedések is gyakoribbak azoknál a nőknél, akik folyamatosan éjszakai munkát vállalnak, mivel szervezetükben nem tud éjszaka termelődni az a hormon, amely a rák kialakulását megakadályozza.

Egyelőre nincs más megoldás

Az OECD legfrissebb jelentése szerint elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése, bár a nyugdíjkasszák egyensúlyát a járadék reálértékének csökkentésével, vagy a nyugdíjjárulékok emelésével is lehet javítani. A magyar nyugdíjkasszával kapcsolatban Királykuti Míra azt hangsúlyozta, hogy a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott tőkét nem szerencsés, ha a kormány a költségvetés hiányának pótlására, az államadósság csökkentésére fordítja, ezt kizárólag a nyugdíjak kifizetésére lenne szabad felhasználni.

Rolek Ferenc szerint nem kell attól tartanunk, hogy összeomlik a nyugdíjrendszer, ugyanakkor ez a probléma nagyon összetett. Úgy látja, nemcsak azzal kellene foglalkoznunk, hogy hány éves korban lépünk ki a munkaerőpiacról, hanem azzal is, hogy mikor lépünk oda be. - Nem vizsgáljuk, hogy a belépő fiatalok életkora hogyan alakul, pedig sokan közülük eltartotti státuszban vannak, egyre később kezdik a munkát, és ez a hiány nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a nyugdíjkasszában is jelentkezik - mutatott rá. Szerinte át kellene gondolni az egész oktatási stratégiát, mert jelenleg a szakképzettségre való törekvés és az élethosszig tartó tanulás eszméje között is ellentmondás feszül.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy megfelelő számú állást kell kínálni az öregeknek, akikkel szemben - munkatapasztalatuk ellenére - sokszor erős a diszkrimináció. Magyarország ezen a területen is jelentősen elmarad az OECD országoktól: miközben a legtöbb helyen növekedett az elmúlt évtizedekben az 50-64 éves korosztály foglalkoztatása, nálunk csökkent. Az OECD országokban ez az arány 65 százalékra emelkedett 2008-ban az 1970. évi 57 százalékról, hazánkban viszont 49 százalékra esett 57 százalékról.

Vagyis, miközben jelentkezik egy elvárás, hogy többen maradjanak tovább a munkaerőpiacon, a cégek részéről nem mutatkozik kellő nyitottság az idősebbek alkalmazására. Rolek Ferenc szerint, amíg a kínálat több szegmensben meghaladja a keresletet, nem is lehet megoldást találni a 45 év felettiek problémájára. Így viszont marad a költői kérdés: hogyan fognak dolgozni 62-65 éves korukig?
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek