Rugalmas nyugdíjazás segíthet az idősödő álláspiacon

Nincsenek könnyű helyzetben az uniós kormányok, ha a nyugdíjrendszer átalakításával a piaci és a munkavállalói érdekeknek is meg akarnak felelni, ezt bizonyították az elmúlt években a sorozatos tüntetések, sztrájkok. Franciaországban például több mint egymillió ember vonult utcára és szó szerint harcolt amiatt, hogy 60 évről 62-re emelik a korhatárt. Pedig a 62 év még nem is olyan rossz, ha azt nézzük, hogy egyes országokban 67, 70 év is felmerült.

A demográfiai változások negatív hatásait azonban orvosolni kell, mert a következő évtizedekben tovább romlik az aktívak és a nyugdíjasok aránya. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi szabályok maradnának, akkor 2030-ra már csak két aktív személy jutna egy nyugdíjasra, szemben a mostani hárommal, 2060-ra pedig az előrejelzések szerint többségbe kerülnének a nyugdíjasok. Az OECD szerint nagy ütemben növekszik a várható élettartam, így 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ráadásul Európában egy összehangolt nyugdíjkorhatár-emelés is tervben van.

(Nagyításhoz kattintson a képre!)


Az egységes emeléssel azonban a magyar szakemberek sem értenek egyet, hiszen minden tagországnak megvannak a saját demográfiai problémái, nemzetenként változó a születéskor várható élettartam alakulása is. - Magyarország több szempontból távol áll még a többi tagállamtól, a svédektől például több mint 10 évvel vagyunk elmaradva a születéstől várható élettartamot tekintve, és a magyarok egészségi állapota sem éri el az uniós szintet - mondta portálunknak Királykuti Míra, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője.

Hogyan is állunk a számokat tekintve?

A KSH adatai alapján hazánkban a születéskor várható élettartam a nők esetében 77,9, a férfiakéban pedig 70,1 év. Régiós szinten azonban eléggé eltérően alakul az életkor: Nyugat-Magyarországon például jóval tovább élnek az emberek, mint az ország észak-keleti részében. A férfiak esetében pedig a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, várható élettartamuk két évvel haladja meg az országos átlagot. A kis településen élők viszont rövidebb életre számíthatnak.

(Nagyításhoz kattintson a képre!)

Ennek tükrében Királykuti Míra szerint már most megvalósul hazánkban az uniós javaslat egyik vezérelve, amely kimondja, hogy az átlagember a várható teljes felnőtt élettartam legfeljebb egyharmadát töltse öregségi nyugdíjasként. Jelenleg ugyanis 62 év a törvényi öregségi korhatár, ami fokozatosan 65-re emelkedik 2018-ig. Azaz jó, ha átlagosan 5 - 10 évig élvezhetjük nyugdíjas éveinket.

Sokan mennek idő előtt nyugdíjba

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint Magyarországon a férfiak ténylegesen többnyire 60 éves korban, a nők 58,9 éves korban kerülnek ki a munkaerőpiacról. Vagyis sokan az öregségi korhatár előtt abbahagyják a munkát (vagy mellette vállalnak jó esetben részmunkaidős, rossz esetben feketemunkát), amit éppen most szeretne visszaszorítani a kormány. A közelmúltban ismertetett Széll Kálmán tervben az szerepel, hogy "nyugdíj Magyarországon ezentúl csak olyan járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek".

Ez alól csak a nőknek biztosított, 40 év jogosultsági idő utáni kedvezmény kivétel, amelyet januártól vezettek be, és azok a hölgyek jogosultak - életkortól függetlenül - ily módon az öregségi teljes nyugdíjra, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állnak. Ezzel az intézkedéssel a kormány teljesítette választási ígéreteit, igaz, nem pontosan úgy, ahogyan hangoztatta. Királykuti Míra szerint ezzel adott is a kormány, meg nem is, mivel a kedvezmény jogosultsági, és nem szolgálati idő után jár, így szűkebb a kedvezményezettek köre és kevesebb nő tudott élni ezzel a lehetőséggel, mint ahányan eredetileg számoltak vele.

A korkedvezményes nyugdíj ügye egyébként már évek óta szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) napirendjén. Rolek Ferenc, az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke bátor lépésnek nevezte, hogy egy kényes problémához, a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerhez hozzányúl a kormány. Szerinte támogatni kell a jelenleg tapasztalható igazságtalanságok felszámolását, a technológiai fejlődéseknek köszönhetően ugyanis sok munkakör már egyáltalán nem jelent veszélyt az egészségre, így indokolatlan az idő előtti nyugdíjazás. - A korhatáremelésre szükség van, ugyanis nincs miből kifizetni a nyugdíjakat, az "egész egyszerű pénzügyi kérdés" - fogalmazott lapunknak. Hozzátette: 65 évnél magasabb korhatárra nincs szükség.

Persze a 65 éves korhatár megítélése nézőpont kérdése. Azok számára, akik olyan munkakörben dolgoznak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas, igazságtalanul és indokolatlanul magasnak tűnik. A kohászatban, bányászatban, lőporgyártásban vagy radioaktív anyagokkal dolgozók, vagy a rendőrök, katonák, tűzoltók eddig igénybe vehették a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy férfiak esetében legalább 10 év, nők esetében 8 év után két év korkedvezmény jár. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár.

- Abban a formában, ahogyan a kormány ezt a rendszert tervezi átalakítani, nem lehet elfogadni - vélekedett Királykuti Míra, bár azt ő is elismeri, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere elavult. Pontosabban az a 2006-ban hatályon kívül helyezett munkaköri jegyzék, amely alapján a jogosultságot megállapítják, ebben ugyanis több olyan munkakör is szerepel, amely már rég nem is létezik, ugyanakkor új munkaköröket nem tudnak felvenni. - Körültekintően kellene felül vizsgálni a rendszert, figyelembe véve az egészségi állapotot, a munkakörök, valamint a szellemi és fizikai munka közötti különbségeket. A szakszervezetek sok éve kampányolnak amellett, hogy rugalmassá váljon a nyugdíjba vonulás - emelte ki az MSZOSZ szakértője.

Korengedményes nyugdíjazásra is lehetőség van a magyar rendszerben, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló megegyezik a munkáltatóval, hogy a nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba megy, és a munkáltató a nyugdíjat az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti. Ez egy foglalkoztatáspolitikai eszköz - mondják a szakszervezetek -, amely a munkavállalónak azért jó, mert elbocsátás helyett nyugellátást kap, a munkáltatónak pedig nem kell végkielégítést fizetnie, ugyanis többek között ezt használhatja a nyugdíj fedezetére.

A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban nem ad kellő rugalmasságot - folytatta Királykuti Míra. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást nemtől függetlenül elsősorban a szolgálati időnek kellene meghatároznia és nem a korhatárnak. Akinek nincs meg a szolgálati ideje, annak az öregségi korhatárig kellene dolgoznia, viszont akinek az egészségi állapota nem engedi, vagy már nincs lehetősége átképeznie magát, legyen lehetősége nyugdíjba vonulni, ami még mindig jobb, mintha a szociális ellátó rendszerben kötne ki - érvelt a szakértő.

Munkaképes állapotban van-e az idősebb korosztály?

De milyen munkakörökben tudunk 60-70 évesen dolgozni? Mit bír el egy ilyen idős szervezet? Egy 63 éves építőmunkást nehéz elképzelni, viszont például 72 évesen is lehet szellemi szakértői tevékenységet ellátni - filozofált Királykuti Míra. (Utóbbira egyébként jó példa a közelmúltban elhunyt, egész életében aktív 75 éves Ranschburg Jenő gyermekpszichológus, vagy az ország kertészeként ismert, 92 éves Bálint György, azaz Bálint gazda).

Rolek Ferenc szerint sem lehet bármely életkorban dolgozni, nem véletlenül találták ki a korengedményes nyugdíjazást. Úgy véli, előtérbe fognak kerülni a rugalmas nyugdíjba vonulási formák, például, amikor valaki még nem megy nyugdíjba, de már nem tevékenykedik teljes állásban.

Azt azonban, hogy testileg és szellemileg egészségesen éljük meg a ránk szabott életkort, erősen befolyásolják a környezeti és életvezetési tényezők. Az idős korosztály körében "normális" életkori tünet például az ízületi gyulladás, a csontritkulás, az emésztési problémák, az izomgyengeség, és megromolhatnak az értelmi képességek és az érzékelés is. Amikor ezekhez a tényezőkhöz fizikai, pszichológiai és érzelmi stressz is társul, megnő az esélye az immunrendszer működési zavarainak, a gyulladásos betegségek súlyosbodásának, a testsúlyvesztésnek, az általános legyengülésnek.

Ilyen stressz lehet például az, ha valaki többműszakos munkarendben dolgozik, számukra orvos szakértők is a nyugdíjkedvezményt javasolják - utalt legutóbbi felmérésük eredményeire Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. Mint mondta, 8000 többműszakos munkarendben dolgozó nőt és férfit kérdeztek internetes és személyes kérdőív segítségével, akik nemcsak a vegyiparban és a VDSZ-hez tartozó területeken dolgoznak, az eredményeket pedig egy orvosokból álló csapat értékelte.

Megállapították, hogy ezen munkavállalók körében életvitelük következtében erőteljesebbek a pszichoszociális hatások. Különös tekintettel arra, hogy közülük sokan a 62 éves korhatárt sem élik meg, már a 65 éves korhatár is problémát fog jelenteni - fogalmazott Székely Tamás. A kutatás szerint egyébként a többműszakos munkarendben dolgozóknál nagyobb eséllyel alakul ki alvászavar, emésztőrendszeri, vese-, májbetegségek, gyomorfekély, körükben nagyobb mértékű a dohányzás is. A mellrákos megbetegedések is gyakoribbak azoknál a nőknél, akik folyamatosan éjszakai munkát vállalnak, mivel szervezetükben nem tud éjszaka termelődni az a hormon, amely a rák kialakulását megakadályozza.

Egyelőre nincs más megoldás

Az OECD legfrissebb jelentése szerint elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése, bár a nyugdíjkasszák egyensúlyát a járadék reálértékének csökkentésével, vagy a nyugdíjjárulékok emelésével is lehet javítani. A magyar nyugdíjkasszával kapcsolatban Királykuti Míra azt hangsúlyozta, hogy a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott tőkét nem szerencsés, ha a kormány a költségvetés hiányának pótlására, az államadósság csökkentésére fordítja, ezt kizárólag a nyugdíjak kifizetésére lenne szabad felhasználni.

Rolek Ferenc szerint nem kell attól tartanunk, hogy összeomlik a nyugdíjrendszer, ugyanakkor ez a probléma nagyon összetett. Úgy látja, nemcsak azzal kellene foglalkoznunk, hogy hány éves korban lépünk ki a munkaerőpiacról, hanem azzal is, hogy mikor lépünk oda be. - Nem vizsgáljuk, hogy a belépő fiatalok életkora hogyan alakul, pedig sokan közülük eltartotti státuszban vannak, egyre később kezdik a munkát, és ez a hiány nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a nyugdíjkasszában is jelentkezik - mutatott rá. Szerinte át kellene gondolni az egész oktatási stratégiát, mert jelenleg a szakképzettségre való törekvés és az élethosszig tartó tanulás eszméje között is ellentmondás feszül.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy megfelelő számú állást kell kínálni az öregeknek, akikkel szemben - munkatapasztalatuk ellenére - sokszor erős a diszkrimináció. Magyarország ezen a területen is jelentősen elmarad az OECD országoktól: miközben a legtöbb helyen növekedett az elmúlt évtizedekben az 50-64 éves korosztály foglalkoztatása, nálunk csökkent. Az OECD országokban ez az arány 65 százalékra emelkedett 2008-ban az 1970. évi 57 százalékról, hazánkban viszont 49 százalékra esett 57 százalékról.

Vagyis, miközben jelentkezik egy elvárás, hogy többen maradjanak tovább a munkaerőpiacon, a cégek részéről nem mutatkozik kellő nyitottság az idősebbek alkalmazására. Rolek Ferenc szerint, amíg a kínálat több szegmensben meghaladja a keresletet, nem is lehet megoldást találni a 45 év felettiek problémájára. Így viszont marad a költői kérdés: hogyan fognak dolgozni 62-65 éves korukig?