Sokan csak nyugdíj előtt döbbennek rá: ezt is figyelembe veszik a számításnál

A Bankmonitor.hu összefoglalója szerint sokan tévesen úgy gondolják, hogy a nyugdíj összegét elsősorban az utolsó munkában töltött évek fizetése határozza meg. A valóságban azonban a számítás jóval összetettebb: az induló nyugdíj alapját az 1988. január 1. óta megszerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek, valamint az elismert szolgálati idő adja.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a nyugdíj előtti évek keresete számít, hanem gyakorlatilag az egész munkában töltött életút.

Először azt vizsgálják, jogosult-e valaki nyugdíjra

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65 éves nyugdíjkorhatárt és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Legalább 15 év szolgálati idő esetén öregségi résznyugdíj állapítható meg.

A nők a Nők40 kedvezmény keretében életkoruktól függetlenül is nyugdíjba vonulhatnak, ha megszerezték a szükséges 40 év jogosultsági időt.

Szolgálati időnek elsősorban a biztosítási jogviszonyban eltöltött, járulékfizetéssel járó időszakok számítanak, de egyes ellátások – például a táppénz, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy az ápolási díj időszaka – is beleszámíthatnak. Ugyanakkor alacsony járulékalap esetén előfordulhat, hogy a nyugdíj számításakor csak arányos szolgálati időt vesznek figyelembe.

Az 1988 óta szerzett keresetek is beleszámítanak

A nyugdíj alapját az 1988. január 1. után szerzett, járulékalapot képező keresetekből számítják ki. Ezeket először az adott időszak szabályai szerint csökkentik a levonásokkal, majd úgynevezett valorizációval igazítják a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.

Erre azért van szükség, mert a több évtizeddel ezelőtti bérek önmagukban nem hasonlíthatók össze a jelenlegi keresetekkel.

A valorizált keresetekből számítják ki az életpálya havi nettó átlagkeresetét. Magasabb jövedelmek esetében ugyanakkor degressziót is alkalmaznak, vagyis egy bizonyos összeghatár felett a kereset egy része már csak csökkentett mértékben számít bele a nyugdíjalapba.

A szolgálati idő jelentősen befolyásolja a nyugdíj összegét

Az átlagkereset önmagában még nem egyenlő a nyugdíj összegével. A végső ellátást ugyanis a szolgálati idő hossza alapján meghatározott szorzó alakítja ki.

Például 40 év szolgálati idő esetén az átlagkereset 80 százaléka lehet az induló nyugdíj. Ha valakinek a valorizált átlagkeresete 400 ezer forint, akkor 40 év szolgálati idő mellett körülbelül 320 ezer forintos kezdő nyugdíjra számíthat.

Miért maradhatnak le idővel a nyugdíjak a bérektől?

A nyugdíj megállapítása után az ellátást Magyarországon főszabály szerint az infláció mértékével emelik. A bérek növekedését azonban a nyugdíjak nem követik automatikusan.

Ez azt eredményezheti, hogy bár a nyugdíj vásárlóereje nagyjából megmarad, az aktív dolgozók keresetéhez képest fokozatosan csökken a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete. Minél hosszabb ideje részesül valaki nyugdíjban, annál nagyobb lehet ez a különbség.

Saját megtakarítással egészíthető ki az állami nyugdíj

A Bankmonitor szerint éppen ezért érdemes időben elkezdeni az öngondoskodást. A saját nyugdíj-megtakarítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyugdíjas években is könnyebb legyen fenntartani a korábbi életszínvonalat.

A szakértők szerint minél korábban kezd valaki félretenni, annál kisebb havi befizetéssel érhető el ugyanaz a későbbi nyugdíjkiegészítés.