Minden harmadik nyugdíjas érintett: egyre súlyosabb problémára figyelmeztet a szakértő

A minimálnyugdíj emelése önmagában nem oldja meg a problémát

A minimálnyugdíj 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik, ami a legalacsonyabb ellátásban részesülők számára érdemi segítséget jelenthet. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban ez önmagában még nem hárítja el a nyugdíjasokra leselkedő legnagyobb veszélyt: a relatív elszegényedést.

A szakértő friss blogbejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy közben az abszolút elszegényedés kockázata is a nyugdíjas társadalom egyre nagyobb részét fenyegeti.

Minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöbnél kevesebb nyugdíjat kap, ami Farkas András számítása szerint 2026-ban nagyjából havi 180 ezer forintos határt jelent. Még súlyosabb a helyzet a mélyszegénységi küszöb alatt: ez körülbelül havi 140 ezer forint, és a szakértő szerint minden hatodik magyar nyugdíjas ennél is kevesebb ellátásból él.

Miért szakadnak le egyre jobban a nyugdíjak?

Farkas András szerint a probléma egyik kulcsa, hogy a nyugdíj megállapítása és a már folyósított nyugdíjak emelése eltérő elvek alapján történik.

A frissen megállapított nyugdíjaknál fontos szerepet játszanak a valorizációs szorzók. Ezek azt biztosítják, hogy a korábbi évek kereseteit a nyugdíj megállapításának időpontjához igazítsák. Emiatt a későbbi évben nyugdíjba vonulók – hasonló életpálya és szolgálati idő mellett – akár magasabb kezdőnyugdíjjal is számolhatnak.

A már nyugdíjban lévők esetében azonban más a helyzet.

A nyugdíjakat jelenleg alapvetően az inflációhoz igazítják, miközben a bérek ennél gyorsabban emelkedhetnek. Ez pedig idővel egyre nagyobb különbséget eredményez az aktív keresők és a nyugdíjasok jövedelme között.

A szakértő ezt a folyamatot a nyugdíjasok „relatív elszegényedési csúszdájaként” írja le.

A régebben megállapított nyugdíjak is egyre jobban leszakadhatnak

A probléma nemcsak az aktív keresőkhöz képest jelentkezik. A nyugdíjas társadalmon belül is növekedhet a különbség a régebben és az újonnan megállapított nyugdíjak között.

Az új nyugdíjak ugyanis a valorizáció miatt igazodnak az aktuálisabb bérszínvonalhoz, miközben a korábban megállapított ellátásokat évről évre az infláció alapján emelik. Így a szakértő szerint

a régebbi nyugdíjak értékvesztése idővel halmozódik.

Farkas András számítása szerint 2026-ban a valorizációs szorzók 9 százalékkal magasabbak a 2025-ös nyugdíjmegállapításnál alkalmazott szorzóknál, 2027-ben pedig további 8–10 százalékos növekedés várható.

Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás időpontja egyre fontosabb tényező lehet a kezdőnyugdíj összegében.

A 13. és 14. havi nyugdíj sem jelent teljes megoldást

A 13. havi nyugdíj visszaépítése, majd a 14. havi nyugdíj bevezetése enyhítheti a nyugdíjasok anyagi terheit, de Farkas András szerint ezek sem szüntetik meg a rendszer alapvető problémáját.

A szakértő egy másik fontos kérdést is felvet: hosszú távon miből finanszírozható a két plusz havi ellátás, ha annak nincs járulékfedezete.

2026-ban a 13. havi nyugdíj a szakértő számítása szerint mintegy 600 milliárd forintos kiadást jelent, míg a 14. havi nyugdíj első, egyheti része további körülbelül 150 milliárd forintba kerül. 2027-ben a 14. havi nyugdíj már félhavi összegű lesz, így a két extra juttatás együttes költsége tovább növekedhet.

Farkas András szerint ugyanakkor a két plusz juttatást óvatosan kell kezelni, mivel azok legalább lassíthatják a nyugdíjasok relatív elszegényedését.

Ez lehetne a valódi megoldás

A nyugdíjszakértő szerint a hosszú távú megoldást nem önmagában a minimálnyugdíj emelése vagy a plusz havi juttatások jelentik, hanem a nyugdíjemelési rendszer átalakítása.

Farkas András olyan rendszert javasol, amelyben a nyugdíjakat nem csupán az infláció mértékével emelnék, hanem azon felül a nettó reálkeresetek növekedésének legalább a felével is.

Ez a gyakorlatban jelentős különbséget eredményezhetne.

Több mint 6 százalékos emelés jöhetett volna

A szakértő konkrét példát is hoz. Ha 2026-ban már ilyen rendszer működött volna Magyarországon, akkor a januári 3,6 százalékos inflációs emelés helyett 6,35 százalékos nyugdíjemelés járt volna.

A számítás alapja, hogy a 2025-ös nettó reálkereset 5,5 százalékkal nőtt. Ennek a fele 2,75 százalék, amit a 3,6 százalékos inflációhoz hozzáadva 6,35 százalékos emelés adódik.

Farkas András szerint egy ilyen, vegyes indexálású rendszer érdemben mérsékelhetné az aktív keresők és a nyugdíjasok közötti jövedelmi olló nyílását.

A szakértő szerint tehát nemcsak az a kérdés, hogy mennyivel emelkedik jövőre a minimálnyugdíj, hanem az is, hogy hosszú távon milyen rendszer biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. Ez lehetne a nyugdíjasok elszegényedésének valódi fékje.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

kép: magnific