Íme 6 magyar nyugdíjsajátosság – nem mindegyikre lehetünk büszkék

Hat sajátosság, amely különlegessé teszi a magyar nyugdíjrendszert

A magyar nyugdíjrendszernek több olyan eleme van, amely más országokban nem, vagy csak egészen más formában létezik. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő ezeket a sajátosságokat a „hungarikumok” közé sorolja. Ezek között vannak olyan megoldások, amelyek kedvezőek bizonyos társadalmi csoportok számára, más intézkedések viszont komoly kritikát váltanak ki.

A szakértő szerint a magyar rendszer különlegességei közé tartozik a nettó nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála sajátos pénzügyi hatása, valamint az, hogy egyszerre nincs járulékplafon és nyugdíjplafon. A hatodik kiemelt sajátosság a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya.

1. Nettó összegből számítják a magyar nyugdíjat

A magyar nyugdíj egyik sajátossága, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló kereseteket a nyugdíjszámítás során nettósítani kell. A nyugdíj összegének meghatározásakor tehát nem egyszerűen a korábbi bruttó kereseteket veszik alapul, hanem a jogszabályban meghatározott módon számított nettó kereseteket.

Ez a számítási módszer a magyar nyugdíjrendszer egyik jellegzetes eleme, amely alapvetően meghatározza, hogy az aktív éveik alatt megszerzett keresetekből mekkora induló nyugdíj adódik.

2. A Nők40 miatt gyakorlatilag két nyugdíjkorhatár alakult ki

A Nők40 miatt Magyarországon de facto kettős nyugdíjkorhatár alakult ki: van az általános, nemtől független korhatár, illetve a nők számára a 40 év jogosító idő teljesítésével elérhető kedvezményes nyugdíj.

A fő szabály szerint legalább 40 év jogosító idő szükséges, amelyből legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek kell lennie. A Nők40 népszerűsége miatt így Magyarországon ténylegesen egyfajta kettős nyugdíjkorhatár alakult ki: van az általános, nemtől független korhatár, illetve a nők számára a 40 év jogosító idő teljesítésével elérhető kedvezményes nyugdíj.

A szakértő szerint a Nők40 különlegessége mindenekelőtt abban áll, hogy a jogosultak levonás nélkül kapnak teljes nyugdíjat, annak ellenére, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt vonulnak vissza.

3. Megszűnt a korhatár előtti és a rokkantsági nyugdíjak rendszere

A magyar nyugdíjrendszer egyik legnagyobb átalakítása 2010-ben és 2011-ben történt. A korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak rendszerét 2012. január 1-jétől megszüntették, miközben a korhatár fokozatos emelése is lezajlott.

A változások egyik következménye, hogy ma Magyarországon az egészségre különösen ártalmas vagy veszélyes munkakörben dolgozók sem szerezhetnek a korábbi értelemben vett korkedvezményt, amely alapján korábban nyugdíjba vonulhattak volna.

Farkas András szerint ez európai összehasonlításban is rendkívül sajátos megoldás. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése több százezer embert érintett hátrányosan.

4. Sajátos a nyugdíjskála pénzügyi hatása

A magyar nyugdíj számításában a szolgálati idő és az úgynevezett nyugdíjszorzó is meghatározó. A szakértő a nyugdíjskála pénzügyi hatását azért tartja különlegesnek, mert bizonyos élethelyzetekben a hosszabb szolgálati idő megszerzése és a nyugdíj igénylésének időzítése jelentős különbséget eredményezhet a megállapított ellátásban.

Ezért különösen fontos lehet annak mérlegelése, hogy aki elérte a nyugdíjba vonulás feltételeit, pontosan mikor igényli az ellátást. A rosszul megválasztott időzítés ugyanis tartósan alacsonyabb induló nyugdíjhoz vezethet.

5. Nincs sem járulékplafon, sem nyugdíjplafon

A magyar rendszer további sajátossága, hogy nincs olyan általános felső korlát, amely a társadalombiztosítási járulékfizetés alapját és egyben a később megállapítható nyugdíj maximális összegét is korlátozná.

Ez azt jelenti, hogy a magas keresetűek esetében sincs klasszikus, mindenki számára érvényes nyugdíjplafon. A magasabb járulékalapot képező keresetek így a nyugdíj összegének meghatározásakor is szerepet játszhatnak.

Farkas András ezt a két elem – a járulékplafon és a nyugdíjplafon együttes hiánya – miatt sorolja a magyar rendszer különleges sajátosságai közé.

6. Hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér

A magyar nyugdíjrendszer másik fontos sajátossága, hogy az állami nyugdíjrendszer mellett nincs olyan széles körben elterjedt, intézményes foglalkoztatói nyugdíjpillér, amely más országokban a nyugdíjas kori jövedelem egyik fontos elemét jelentheti.

A magyar rendszer így alapvetően az állami nyugdíjra, illetve az egyéni öngondoskodás különböző formáira támaszkodik. A foglalkoztatói nyugdíjpillér hiányát a szakértő ezért szintén a magyar nyugdíjrendszer egyik sajátos, nem feltétlenül előnyös vonásának tartja.

Négy nagy változás alapjaiban formálta át a rendszert

A fenti sajátosságok kialakulásában fontos szerepe volt a 2010-ben és 2011-ben végrehajtott, rendszerszintű változtatásoknak. Ezek közé tartozott a fokozatos korhatáremelés, a magánnyugdíjpénztári rendszer de facto visszaállamosítása, a korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése, valamint a Nők40 bevezetése.

A változásoknak jelentős pénzügyi hatásuk is volt. Farkas András az MNB korabeli értékelésére hivatkozva azt írja, hogy a korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javította a nyugdíjkassza egyenlegét. Ezzel szemben a Nők40 átlagosan a GDP 0,57 százalékának megfelelő összeggel rontotta a mérleget.

A szakértő megfogalmazása szerint így amit a kormányzati nyugdíjreformerek „nyertek a réven”, azt rögtön el is veszítették „a vámon” – miközben az érintetteknek jelentős szenvedést okoztak.

Két korábbi „hungarikum” már eltűnt

A szakértő korábbi összefoglalójában még nyolc ilyen sajátosság szerepelt. Azóta azonban kettő kikerült a felsorolásból.

2026. január 1-jétől már nem kell szüneteltetni a nyugdíjuk folyósítását azoknak a nyugdíjas egészségügyi dolgozóknak, akik a nyugdíjuk mellett tovább dolgoznak.

A másik változás a minimálnyugdíjhoz kapcsolódik: várhatóan 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék a jelenlegi minimális nyugdíjösszeget. Fontos azonban, hogy a változás a szakértő által idézett anyag szerint egyelőre nem jelent meg jogszabályban, ezért ezt még nem lehet biztosan hatályba lépő intézkedésként kezelni.

A magyar nyugdíjrendszer tehát folyamatosan változik, de Farkas András szerint több olyan szerkezeti sajátosság is megmaradt, amely hosszú távon reformot igényelhet.

Hiába jöhet a 120 ezres minimálnyugdíj, a katások egy része kimaradhat

- olvassa el korábbi cikkünket!