Sértő kérdések állásinterjún: vizsgálódott az ombudsman

Jóri András közleménye leszögezte: az alkotmány értelmében Magyarországon mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. Ezt az Alkotmánybíróság információs önrendelkezési jogként értelmezte, vagyis mindenki maga dönt arról, hogy ezeket a személyes adatait feltárja-e.

A hivatal közleménye szerint több panaszos beadványát is vizsgálta az adatvédelmi ombudsman, amelyekben a dolgozók, munkavállalók személyes adataik kezelésével összefüggésben kifogásolták a munkaadó eljárását. Akadt olyan cég, amely az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal kívánta megállapítani. Más esetekben olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett.

Jóri András szerint a családi állapotra, lakásviszonyokra, szülők foglalkozására, tetoválásra irányuló kérdések nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, cél nélküli adatkezelés valósul meg igénylésük révén. A krónikus betegség, dohányázásra vonatkozó kérdések különleges adatoknak minősülnek, amelyeket az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint az érintett írásbeli hozzájárulása vagy törvényi rendelkezés alapján lehet kezelni. A poligráfos hazugságvizsgálat alkalmazhatósága csak törvényben megfogalmazott alkotmányos garanciák mellett fogadható el, és csak büntetőeljárás keretében, amelynek célja különösen fontos társadalmi érdek.

A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

MTI/gondola.hu