Sok munkahelyi balesetet eltitkolnak a cégek

A súlyos balesetek évi négyszáz körüli száma, tavaly 9,7 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest. Problémát jelent ugyanakkor, hogy még mindig előfordul a balesetek eltitkolása. Általánosságban elmondható, hogy azok a munkaadók, akik feketén foglalkoztatják alkalmazottaikat, a munkavédelmi előírásokra sem helyeznek nagy hangsúlyt. Miután a hatóságok igyekeznek az ellenőrzésekkel a baleseteket is megelőzni, némileg javult a helyzet az elmúlt időszakban. Nem ilyen kedvező a trend a halálos baleseteket illetően, ahol évente 130-140 ügy végzetes. Míg 2006 első felében 55-en haltak meg, idén már 65-en - számolt be Groszman Mária, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnökhelyettese egy munkavédelmi konferencián.

Hangnemet váltott az OMMF

Változások nem csak a statisztikai adatokban, de a hivatal filozófiájában is tapasztalható. Az OMMF módosított szemlélet és gyakorlat alapján végzi a munkáját. 2006-ban elindították a Partnerség programot, amely révén nyitottak a munkáltatók és az érdekképviselet irányába. A hatóság egy másik feladatának tartja a munkahelyi egészség, -biztonság mint érték felismertetését, ennek érdekében elindították a munkavédelmi tanácsadó szolgálatot.

A felügyelőség elsősorban a kis- és középvállalatokat biztatja, hogy vegyék igénybe a tanácsadói szolgálatot, hiszen náluk nem kötelező munkavédelmi szakembert alkalmazni. Tapasztalatuk szerint elsősorban nem a forráshiány felelős a munkavédelmi balesetek esetében, hanem a tájékozatlanság.

Ahhoz, hogy a szervezet hatékonyságát növeljék, a súlyos veszélyeseteket helyezték a középpontba, és azoknak a munkáltatóknak a jegyzékét, amelyeknél ilyen előfordult, az OMMF honlapján közzéteszi. A felügyelőség szerint ez a lépés sikeres volt, hiszen már több mint félmillióan érdeklődtek a lista iránt.

A súlyos jogsértésekkel kapcsolatos bírságok alapján javuló helyzetről beszélhetünk, hiszen a múlt év első félévében 1955-ször büntettek, míg idén 16 százalékkal kevesebbszer, 1681 esetben. Tavaly a bírságok összege összesen 621 millió forint volt, míg idén 565 millió forint.

Az OMMF együttműködést alakít ki azokkal a munkáltatókkal, amelyek vállalják, hogy törekednek a munkaügyi, munkavédelmi előírások betartására. Cserébe a jogszabályok kialakításánál és a pályázatok írásánál kifejthetik véleményüket, enyhe jogsértések esetén pedig nem szankcionálják őket.

Sok balesetet eltitkolnak

Mivel a baleseti elemzéseket a munkáltató küldi az OMMF-hez, így elég nagy, nagyjából húsz százalékos a látencia. Nem csak a feketemunka miatt, hanem mert a munkáltatók sok esetben inkább kifizetik a munkabért, és nem jelentik be az esetet - közölte Bánné Koncs Zsuzsa, aki a munkahelyi balesetek okait ismertette a konferencián.

A baleseti statisztikák alapján meghatározták azokat az ágazatokat, amelyek a legveszélyeztetettebbek, ezek az építőipar, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar, amelyeket fokozottabban kell ellenőrizni. 2006-ban körülbelül húszezer ellenőrzést végeztek, amelyeknek 75 százaléka a kiemelt ágazatokban történt.

Ezernél több munkabaleset történt a kiskereskedelemben (főként szúrás, vágás, elcsúszás), az építőiparban, az egészségügyi és szociális ellátásban, illetve a mezőgazdaságban és vadgazdaságban. Ez utóbbi a második helyen áll a halálos balesetek számát tekintve, idén már 12 haláleset történt ebben az ágazatban.

A nemeket tekintve a férfiak vannak nagyobb veszélyben elsősorban azért, mert a legtöbb esetben ők végzik a nehéz fizikai munkát. 2,3-szer több férfi szenved balesetet, mint nő. Nagy számban vannak a munkahelyi balesetek között a halálos közúti balesetek, 2006-ban 123-ból 54 ilyen eset történt.

Éjszaka történik a legtöbb baleset

Munkahelyi balesetek leggyakrabban áprilisban és májusban következnek be, hiszen ekkor kezdődnek az építkezések, de sokan szenvednek balesetet szeptemberben is, hiszen a legtöbb munkavállaló ekkor megy vissza a szabadságból, és ilyenkor nem olyan összeszedetten figyelnek a munkára. A napszakot tekintve délelőtt 10-11-kor és éjszaka egy és két óra között történik a legtöbb baleset.

A korcsoportok közül a legveszélyeztetettebbek a 25-34 évesek, elsősorban a rutin hiánya, a veszélyeztetés mértékének elbagatellizálása és a fiatalos meggondolatlanság miatt. A legtöbb halálos balesetről azonban a 45 év felettiek esetében beszélhetünk.

A balesetek 38 százaléka történik a több mint ötven főt foglalkoztató cégeknél. A halálos balesetek többsége az 1-9 fős mikro- és kisvállalkozásoknál következik be, 1042 balesetre 36 halálos eset jut ezeknél a cégeknél.

Munkakörök szerint a leginkább veszélyeztetettek között vannak a tehergépkocsi-vezetők, a segéd- illetve alkalmi munkások, a postai kézbesítők és az autóbusz-vezetők. Munkahelyi halálos balesetet pedig leggyakrabban alkalmi és segédmunkások szenvednek.

Megéri munkabiztonságra költeni

Minden egyes baleset - és ebbe nem tartoznak bele a halálos balesetek költségei – nagyjából félmillió forintjába kerül a társadalombiztosításnak, illetve az OEP-nek mint közvetlen költség. Ettől sokkal magasabb a termelésből való kiesés, és az egyéb költségek összege. Európában ma már statisztikák bizonyítják, hogy ha egy eurót költenek munkavédelemre, illetve -biztonságra, akkor ennek hatására 5-6 euró megtakarítást vagy többletjövedelmet érhet el a munkáltató.