Sokaknak meglepetés: így kell beleszámítani a felsőfokú tanulmányokat a nyugdíjba

A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként kell figyelembe venni öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt, míg hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. (A felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.)

Az egyetemi tanulmányok idejébe - legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig - az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani.

Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átiratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja.

Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.

Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha

• a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el, vagy
• a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányi időt az elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató  magyar ösztöndíjasként vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez - a tanulmányok folytatása idején - külföldön meghatározott szükséges időtartamot lehet figyelembe venni.

A fentiek alapján a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok e rendelkezésekben meghatározott időtartama az öregségi nyugdíj szempontjából automatikusan szolgálati időnek minősül az 1997. december 31-éig terjedő időtartamban, viszont 1998. január 1-jétől csak akkor szolgálati idő, ha a (volt) hallgató megállapodást köt - az öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor - a társadalombiztosítási hatósággal erre az időtartamra, mégpedig a megállapodás napján érvényes minimálbér 22%-ával megegyező mértékű nyugdíjjárulék megfizetésével.

A hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) szempontjából a felsőfokú tanulmányok időtartama minden esetben szolgálati időnek minősül.

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe azonban semmilyen felsőfokú tanulmányi időszak nem számítható be, még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősül.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu