Szakadék tátong a fejlett és a fejlődő világ bérei, a munkavállalók és a tőketulajdonosok között
Szakadék tátong a fejlett és a fejlődő világ bérei, a munkavállalók és a tőketulajdonosok között. A társadalmi egyenlőtlenségek ellenszerei az újraelosztási mechanizmusok, a minimálbér-politika, a kollektív tárgyalások megerősítése, valamint a diszkrimináció eltörlése - állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb globális jelentése.
Alig nőttek a bérek a fejlődő országokban
A szerény méretű globális bérnövekedés mögött szinte teljes egészében a G20 államok - a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasága, valamint az Európai Unió - feltörekvő gazdaságai állnak, ahol a bérek 2012-ben 6,7 százalékkal, 2013-ban 5,9 százalékkal emelkedtek. Ázsiában 6, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 5,8 százalékkal nőttek a bérek 2013-ban, de Latin-Amerikában és a Karib térségben ez a növekedési ráta csak 0,8 százalék volt az ILO jelentése szerint, ami mutatja a fejlődő országok esetében a régiók közötti hatalmas különbségeket.
A fejlett gazdaságokban az utóbbi két évben a bérnövekedés majdnem nullára esett vissza, egyes országokban csökkentek a bérek - idézi a jelentés Sandra Polaskit, az ILO politikáért felelős főigazgató-helyettesét, aki hozzátette: ez rányomta a bélyegét az általános gazdasági teljesítményre, a legtöbb fent említett gazdaságban stagnál a lakossági kereslet, az euróövezetben a defláció egyre nagyobb kockázatát okozva.
A fejlett gazdaságokban sincs minden rendben
A munkaerő termelékenysége - az alkalmazottanként megtermelt áruk és szolgáltatások értéke - továbbra is gyorsabban emelkedik, mint a bérek a fejlett gazdaságokban. A termelékenység és a bérek közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a hazai össztermék (GDP) egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz és egyre nagyobb részét kapják a tőketulajdonosok - olvasható a jelentésben.
A bérek a fejlett és a feltörekvő országokban is a háztartási jövedelem jelentős részét, 70-80 százalékát teszik ki, különösen a közepes jövedelmű háztartások esetében. A felső és alsó 10 százalék nagyobb mértékben támaszkodik egyéb jövedelemforrásokra.
A feltörekvő és fejlődő gazdaságokban, ahol gyakoribb az önfoglalkoztatás, általában alacsonyabb mértékben járulnak hozzá a bérek a háztartási bevételhez. Ez az arány Mexikóban, Oroszországban, Argentínában nagyjából 50-60 százalék, Peruban 40, Vietnamban pedig 30 százalék.
Egyes országokban, mint Brazília, Argentína és Oroszország a bérek, valamint a foglalkoztatási szint emelkedésének köszönhetően csökkentek az egyenlőtlenségek.
Sokat tehetnének az országok a társadalmi egyenlőtlenségek ellen
Sandra Polaski elmondta: míg az újraelosztási mechanizmusok - ideértve az adókat és a szociális védelmi politikákat - szintén a megoldás részét képezik, nem lehet teljes mértékben ezekre alapozni az egyenlőtlenség kérdésének megoldását. Az átfogó stratégiának ki kell terjednie a minimálbér-politikára, a kollektív tárgyalások megerősítésére, a kiszolgáltatott csoportokkal szembeni diszkrimináció eltörlésére, valamint a progresszív adózást megalapozó politikákra és a megfelelő szociális védelmi rendszerekre - jegyezte meg az ILO politikáért felelős főigazgató-helyettese a jelentés szerint.
Támogatni kellene a kkv-kat
Hozzátette: emellett szükség van a reálgazdaságban a vállalatok, főként a kis- és középvállalkozások nagyobb mértékű támogatására, ami lehetővé teszi a növekedésüket és új munkahelyek teremtését. Számos ország tehetne többet azért, hogy a hiteleket elérhetővé tegyék a számukra, és előmozdítsák az új üzleti vállalkozások létrehozását - mondta Sandra Polaski.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
2025 első negyedévében a legmagasabb bruttó átlagkereset Budapest II. kerületében 1,16 millió forint volt, míg a legalacsonyabb a Cigándi járásban... Teljes cikk
Nehéz pótolni a nagy tudással és tapasztalattal rendelkező szakembereket ezen a területen, így a bérköltéségek magasak, és a cégek törekszenek a... Teljes cikk
A kormány új családtámogatási intézkedései – köztük a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége – jelentős segítséget jelentenek a... Teljes cikk
- Ennyiért sem kell a munka? Csak a 60 felettiek mennek ki a földekre 5 napja
- Az álláskeresők szerint képzési hiány van, nem pedig készséghiány 2 hete
- Felmérés: kevés cég tartja hatékonynak a készségek értékelését 2 hete
- Felmérés: Egyre kevesebb munkahelyen elvárás a diploma 2 hete
- Nem csupán beugró munkaerő - diákok és nyugdíjasok a munkapiacon 3 hete
- Változhat a minimálbér-emelés? Itt a kormány válasza 3 hete
- Nagy hajrá indul a szezonális munkaerőért – ezekre a munkákra van most a legnagyobb kereslet 3 hete
- Czomba Sándor: évente 30-40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról 3 hete
- Ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat és hogy áll a 150 új gyár program? 3 hete
- 500 fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozhat majd a debreceni akkugyárban 4 hete
- Jó fizetés vagy valami más? Ez a legfontosabb a magyar munkavállalóknak 1 hónapja