Tanácstalanság - Öt százalékos reálkereset-romlás jövőre?

Az ősszel megkezdődő, jövő évi jövedelemszintet előirányzó kollektív tárgyalások és vezetőségi tervezetek nem sok jóval kecsegtetnek a munkavállalók számára. A megnövekedett bérterhek okán most a Hay Grup legfrissebb jövedelemszint-felmérése is azt igazolja, hogy nagy valószínűséggel a legtöbb versenyszférában tevékenykedő cégnél 2007-re csekély -és az inflációt nem kiegyenlítő- mértékű bérnövekedést terveznek.

Az elemzők várakozásai szerint jövőre az infláció mértéke elérheti a 6,5 százalékot, amelynek ismeretében a nettó keresetek reálértékének megtartásához megközelítőleg 10 százalék körüli béremelést kéne realizálni a munkaerőpiacon. Mivel ez csak nagyarányú elbocsátásokkal lenne tartható, így a munkáltatók meglévő alkalmazottaik számára jóval kevesebbet tudnak majd fizetni. A felmérés összesítéséből kiderült, hogy a megkérdezett, versenyszférabeli munkáltatók összesítve is alig 5 százalékos béremelési átlagot nyilatkoztak a jövő évre vonatkozóan, ami igencsak elmarad a 10 százalékos inflációt kiigazító emelés szükséges mértékétől. A fizikai dolgozók pedig valószínűleg még ennél is alacsonyabb munkabér-növekedésre számíthatnak 2007-ben.

Mindezt figyelembe véve a jövő évre vonatkozó és így ősz táján meginduló bértárgyalásokat feltehetőleg kemény vita fogja kísérni a munkáltatói és munkaadói oldalról egyaránt, hiszen míg a munkavállalók érthető módon a kemény inflációra és a megélhetési adatokra hivatkozva magasabb béreket várnának, addig a munkáltatók csak komoly -bér- megvonásokkal lesznek képesek a korábbi produktivitásra.

Mint arról Király Éva az Electrolux EF igazgatója a Népszabadság számára beszámolt, a legkomolyabb bérkonfliktust az OÉT három évre szóló bérmegállapodása okozza, amelyet úgy fogadott el a munkáltatói oldal, hogy akkor még nem volt tisztázott a bérterhek drasztikus növekedése. A bérmegállapodás értelmében ugyanis januártól a legalább

kétéves gyakorlattal bíró szakmunkások és irodai dolgozók is már garantált bérminimumot kell, hogy kapjanak: a 65.500 forintra megemelt minimálbér 115 százalékát 2007-ben, majd 2008-tól az akkor érvénybe lépő 69.000 forintos minimálbér 125 százalékát. Ez a bérminimum igencsak komoly pénzügyi dilemmát fog okozni azoknál a cégeknél, amelyek kifejezetten a szakmunkás dolgozók munkaerejére támaszkodnak. "Különösen igaz lesz ez a kereskedelmi és könnyűipari cégekre" - vélekedik Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki szerint a megszorításoktól leginkább a közepes méretű cégek fognak szenvedni. Míg ugyanis a kisebb cégek valószínűleg zsebbe fizetik majd az összegeket és a multik kénytelenek lesznek legálisan elérni az előírt minimálbéreket, addig ugyanerre a közepes méretű cégek már nem lesznek képesek, hiszen náluk fokozott ellenőrzések vannak és nyilvánvalóan nagyobb nyilvánosságuk van, mint a kisebbeknek. Kénytelenek lesznek tehát fizetni, vagy végső esetben leépíteni.

Problémát okozhat a jövőben az is, hogy példának okáért a kereskedelmi szféra képviselői máig nem jutottak egyezségre a garantált bérminimum kapcsán, pedig a törvény csak ilyen, ágazati kollektív megállapodás keretében ad engedélyt arra, hogy az előirányzott minimumösszegtől eltérjenek a dolgozók javadalmazásakor. Ráadásul nem ez az egyetlen munkaerő-piaci szegmens, ahol máig halogatják a megegyezést.

A jövő évi bérezés kapcsán így igencsak sok még a kérdőjel, ám annyi már most is bizonyos, hogy a jelenlegi bérterhek mellett -mint arról a felmérésben megkérdezett vállalatok legtöbbje is nyilatkozott- valószínűsíthetően annyit, vagy még kevesebb bért remélhetnek a munkavállalók, mint amennyit idén készhez kaphattak. A komoly kompenzációs helyzet képlékenységét pedig mi sem példázza jobban, minthogy már most több olyan javaslat is beérkezett az MGYOSZ (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége) vezetőséghez, miszerint a helyzet megoldását a jövő év közepéig elhalasztott bértárgyalással szeretnék megoldani. Az indoklás szerint ugyanis akkorra -talán- már kirajzolódik, hogy milyen feltételek mellett vállalható a munkáltatók részéről az adott garantált bérminimum összege. Ha egyáltalán vállalható lesz.