Tovább növelnék a romák és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását
Áttörést kíván elérni a romák és a megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékkal élő emberek foglalkoztatásában a szaktárca az elkövetkező években - erről Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter beszélt egy szakmai konferencián csütörtökön a fővárosban.
Kiss Péter elmondta, hogy jövő héten indul a Roma Integrációs Évtized program, amely komplex választ kíván adni a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és lakhatási problémákra. E célra az Új Magyarország Fejlesztési Tervből 75-80 milliárdot szánnak az elkövetkező időszakban.
A fogyatékkal élőknek, illetve megváltozott munkaképességűek számára átfogó rehabilitációs programot indítanak, amelyre 60 milliárd forintot különítenek el. Lehetőséget kívánnak teremteni továbbá mintegy 54 milliárdos támogatással a "védett foglalkoztatás" segítésére, ez az összeg 30-35 ezer megváltozott munkaképességű ember biztonságos munkavállalásának kereteit teremtheti meg.
A tárca vezetője a probléma súlyát érzékeltetve utalt arra, hogy jelenleg a roma fiatalok aktivitása 30 százalék körüli, míg a roma nőké ennek csupán a fele. Szólt arról is, hogy Magyarországon jelenleg közel 800 ezer a megváltozott munkaképességűek, illetve fogyatékkal élők aránya, s közülük 500 ezren aktív korúak.
Az összfoglalkoztatottságot tekintve Magyarország elmarad az európai átlagtól, míg az EU-ban ez 64-65 százalék, addig nálunk csak 57-58 százalék. Az évtized végére a cél a 70 százalék elérése - jelölte ki a célt a miniszter. Hozzáfűzte: Magyarországon ugyanakkor a foglalkoztatási esélyeket fokozottan befolyásolja a tudás és képzettség. A diplomások aktivitási esélyei 80 százalékosak, a szakképzettséggel rendelkezőké 67-70 százalékosak, míg akinek nincsen szakképzettsége csupán 25-27 százalék esélye van, hogy magának munkát találjon.
Noha az elmúlt évben 40-45 ezerrel csökkent az inaktívak száma, s 30-35 ezerrel bővült a foglalkoztatottak köre, ám a vállalkozások 10 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem tud megfelelő munkaerőt kapni a munkaerőpiacon - vázolt egy másik problémát a szakminiszter. Ugyanakkor ha képesek lennének a munkaerőpiacról igényeiket kielégíteni, akár hét százalékkal is bővülhetne a foglalkoztatottsági mutató Magyarországon - jegyezte meg Kiss Péter.
A szakminiszter úgy fogalmazott: "jó reformokat" akarnak ezen a területen, amelyek lépésről-lépésre valósulnak meg, kezdetben pluszforrásokat biztosítanak hozzájuk, s a végeredmény is hatékony lesz.
A miniszter a tanácskozáson kíváló kezdményezésnek minősítette az unió fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek képzését célzó EQUAL-programját. Magyarországon a képzésben 37-en vettek részt, s a program OKJ-végzettséget nyújtott számukra.
A fogyatékkal élőknek, illetve megváltozott munkaképességűek számára átfogó rehabilitációs programot indítanak, amelyre 60 milliárd forintot különítenek el. Lehetőséget kívánnak teremteni továbbá mintegy 54 milliárdos támogatással a "védett foglalkoztatás" segítésére, ez az összeg 30-35 ezer megváltozott munkaképességű ember biztonságos munkavállalásának kereteit teremtheti meg.
A tárca vezetője a probléma súlyát érzékeltetve utalt arra, hogy jelenleg a roma fiatalok aktivitása 30 százalék körüli, míg a roma nőké ennek csupán a fele. Szólt arról is, hogy Magyarországon jelenleg közel 800 ezer a megváltozott munkaképességűek, illetve fogyatékkal élők aránya, s közülük 500 ezren aktív korúak.
Az összfoglalkoztatottságot tekintve Magyarország elmarad az európai átlagtól, míg az EU-ban ez 64-65 százalék, addig nálunk csak 57-58 százalék. Az évtized végére a cél a 70 százalék elérése - jelölte ki a célt a miniszter. Hozzáfűzte: Magyarországon ugyanakkor a foglalkoztatási esélyeket fokozottan befolyásolja a tudás és képzettség. A diplomások aktivitási esélyei 80 százalékosak, a szakképzettséggel rendelkezőké 67-70 százalékosak, míg akinek nincsen szakképzettsége csupán 25-27 százalék esélye van, hogy magának munkát találjon.
Noha az elmúlt évben 40-45 ezerrel csökkent az inaktívak száma, s 30-35 ezerrel bővült a foglalkoztatottak köre, ám a vállalkozások 10 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem tud megfelelő munkaerőt kapni a munkaerőpiacon - vázolt egy másik problémát a szakminiszter. Ugyanakkor ha képesek lennének a munkaerőpiacról igényeiket kielégíteni, akár hét százalékkal is bővülhetne a foglalkoztatottsági mutató Magyarországon - jegyezte meg Kiss Péter.
A szakminiszter úgy fogalmazott: "jó reformokat" akarnak ezen a területen, amelyek lépésről-lépésre valósulnak meg, kezdetben pluszforrásokat biztosítanak hozzájuk, s a végeredmény is hatékony lesz.
A miniszter a tanácskozáson kíváló kezdményezésnek minősítette az unió fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek képzését célzó EQUAL-programját. Magyarországon a képzésben 37-en vettek részt, s a program OKJ-végzettséget nyújtott számukra.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról