Továbbtanulás: hiányzik a pályaorientáció, döntenek a körülmények
Nincsenek könnyű helyzetben azok a fiatalok, akiknek most kell a pályaválasztásról, a szakmaszerzésről vagy a felsőoktatásba jelentkezésről dönteni. Jól dönteni kellő munkaerő-piaci infók és tájékozottság mellett is nehéz, anélkül meg félre lehet csúszni. Utánanéztünk a kapaszkodóknak: a személyes pályaorientációs tanácsadás, iskolai nap, önkéntes munka a leghatékonyabb ebben a sorrendben. S mivel a legfontosabb, a pályaorientáció hiánycikk, a cél ismerete, a családi háttér és az életrevalóság dönt.
Az általános helyzet azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része nem kellőképpen tájékozott a szakmákkal kapcsolatban vagy a munkaerőpiac valós igényeiről. A tájékozottság hiánya viszont csak az egyik lehetséges probléma, amit tapasztalhatunk a fiatalok pályaválasztásával kapcsolatban. Megkérdeztünk pályaorientációval foglalkozó szakembereket és tanulókat is, hogy megtudjuk többek között, hogy mik a fontos képességek a mai munkaerőpiacon, mi alapján választ pályát egy mai fiatal és hol van egyáltalán lehetőségük a szakmákkal való megismerkedésre online és személyesen.
Lengyel Lívia kiemelte, hogy a hatékony pályaorientáció nem egyszeri alkalom, hanem élethosszig tartó szemlélet, életút-támogatás. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium pályaorientációs szakembere és iskolapszichológusa elmondta, arra kell felkészíteni a gyerekeket, hogy bírják a bizonytalanságot, képesek legyenek alkalmazkodni. A mai munkaerőpiacon a rugalmasság elengedhetetlen, hiszen általános jelenségnek számít a pályamódosítás, és az, hogy valaki 2-3 szakmát kitanul élete során. Hozzátette, hogy míg régebben a siker kulcsát a ranglétrán haladás jelentette, addigra most az értékes „skillek” a kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a kezdeményezőkészség és a kreativitás lettek. Az iskolapszichológus elmondta, hogy az iskolai tanácsadáson elsősorban együttgondolkodás van, aminek célja a diák erősségeinek kiemelése, az énhatékonyságának növelése.
Jellemzően 4-5 alkalommal találkozik egy diákkal, többnyire végzős tanulók keresik fel, akik választás előtt állnak. A tanácsadáson nem ajánlanak konkrét szakmákat vagy irányokat a tanulóknak, hiszen a cél pont az, hogy a döntéshatékonyságukat és az említett életpálya-kompetenciákat növelve ők maguktól legyenek képesek választani egy hozzájuk illő pályát. Lengyel Lívia beszélt egy kevésbé jó tanuló diákról, akinek kérdéses volt a továbbtanulása, noha szülei ezt preferálták. A diák a szülők bevonásával és némi érzékenyítéssel végül az egyetem helyett egy asztalos OKJ képzés mellett döntött, amelyhez kézügyességben és fizikailag kiválóan alkalmas volt. Megtalálta a szakmában a helyét, most pedig már nemzetközi megrendelések lebonyolításában vesz részt.
Felettéb vicces formában pont annak a tanulságát vehetjük észre a Monty Python híres jelenetében, hogy milyen sokat számít a szakmánk kiválasztásánál az önismeret és a munka részletes ismerete.
A személyes tanácsadás mellett jó lehetőség az iskolai pályaorientációs nap, amikor interaktív módon, az adott szakmák képviselői tartanak előadást a munkájukról, ami egyrészt inspiráló, másrészt informatív lehet a tanulóknak. Persze, vannak olyanok, akik egész fiatalon elhatározzák magukat egy pálya mellett. Ilyen például a 14 éves Gyuszi, a fővárosi Babits Gimnáziumból, aki elhatározta, hogy űrkutató lesz. Gyuszi már azt is tudja, ezt hol kell elvégeznie, mint mondta, a Strasbourg közeli International Space University-n szeretne tanulni, és az itthoni lehetőségek híján külföldön helyezkedne majd el. Megtudtuk tőle azt is, hogy a gimnázium pályaorientációs napján űrkutatásról ugyan nem esett szó, viszont a társaival együtt hallhattak előadást orvosoktól, kreatív íróktól, városépítészektől és sportújságíróktól, sőt, bíróságra és a tőzsdére is el lehetett menni egy kis betekintést nyerni.
Tudjuk, hogy csökkentett habzású élményt kínálunk, de akinek nem volt lehetősége részt venni ilyen rendezvényen, annak ajánlani tudjuk a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) honlapját, ahol kisfilmeken keresztül ismerkedhet különböző hivatásokkal. Természetesen egy ilyen 10 perces szubjektív videó nem nyújthat teljes képet egy szakmáról, de általános félreértéseket elkerülésére, alapvető karakterisztikák bemutatására alkalmasnak tűnik.
Az érettségihez szükséges 50 óra önkéntes munka során lehetőség nyílik arra, hogy a diákok gyakorlatban ismerjenek meg egyes munkákat. A munkák jellemzőin, tudásbéli követelményein túl azok jövedelmezőségével sem árt tisztában lenni, amiről az NPP oldalán részletes lista van, igaz, 2013-as(!) adatokkal, így a számokat iránymutatónak sem tudják használni a diákok. Jobban járnak, ha kérdeznek, infót szereznek konkrétan az adott területen dolgozó tapsztalt emberektől. Igen, ez nehéz dió, de a döntő többségnek senki más nem fogja megcsinálni, ezért talpraesettnek kell lenni.
Cikkünk írása közben azt tapasztaltuk, hogy az iskolák többségében nem érhető el magas miőségű pályaorientációs tanácsadás. A nemrégiben átalakított középiskolai szakképzési rendszerben a legnehezebb a tanulók helyzete, mert sokkal hamarabb kell egy adott szakma mellett dönteniük, ami rendkívüli módon befolyásolja a további életpályájukat.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Továbbtanulás: hiányzik a pályaorientáció, döntenek a körülmények
2. oldal - Legfontosabb az önismeret
A megoldás: alkalmazkodás és képességfejlesztés
Lengyel Lívia kiemelte, hogy a hatékony pályaorientáció nem egyszeri alkalom, hanem élethosszig tartó szemlélet, életút-támogatás. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium pályaorientációs szakembere és iskolapszichológusa elmondta, arra kell felkészíteni a gyerekeket, hogy bírják a bizonytalanságot, képesek legyenek alkalmazkodni. A mai munkaerőpiacon a rugalmasság elengedhetetlen, hiszen általános jelenségnek számít a pályamódosítás, és az, hogy valaki 2-3 szakmát kitanul élete során. Hozzátette, hogy míg régebben a siker kulcsát a ranglétrán haladás jelentette, addigra most az értékes „skillek” a kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a kezdeményezőkészség és a kreativitás lettek. Az iskolapszichológus elmondta, hogy az iskolai tanácsadáson elsősorban együttgondolkodás van, aminek célja a diák erősségeinek kiemelése, az énhatékonyságának növelése.
Jellemzően 4-5 alkalommal találkozik egy diákkal, többnyire végzős tanulók keresik fel, akik választás előtt állnak. A tanácsadáson nem ajánlanak konkrét szakmákat vagy irányokat a tanulóknak, hiszen a cél pont az, hogy a döntéshatékonyságukat és az említett életpálya-kompetenciákat növelve ők maguktól legyenek képesek választani egy hozzájuk illő pályát. Lengyel Lívia beszélt egy kevésbé jó tanuló diákról, akinek kérdéses volt a továbbtanulása, noha szülei ezt preferálták. A diák a szülők bevonásával és némi érzékenyítéssel végül az egyetem helyett egy asztalos OKJ képzés mellett döntött, amelyhez kézügyességben és fizikailag kiválóan alkalmas volt. Megtalálta a szakmában a helyét, most pedig már nemzetközi megrendelések lebonyolításában vesz részt.
Felettéb vicces formában pont annak a tanulságát vehetjük észre a Monty Python híres jelenetében, hogy milyen sokat számít a szakmánk kiválasztásánál az önismeret és a munka részletes ismerete.
Pályaorientációs nap az iskolában
A személyes tanácsadás mellett jó lehetőség az iskolai pályaorientációs nap, amikor interaktív módon, az adott szakmák képviselői tartanak előadást a munkájukról, ami egyrészt inspiráló, másrészt informatív lehet a tanulóknak. Persze, vannak olyanok, akik egész fiatalon elhatározzák magukat egy pálya mellett. Ilyen például a 14 éves Gyuszi, a fővárosi Babits Gimnáziumból, aki elhatározta, hogy űrkutató lesz. Gyuszi már azt is tudja, ezt hol kell elvégeznie, mint mondta, a Strasbourg közeli International Space University-n szeretne tanulni, és az itthoni lehetőségek híján külföldön helyezkedne majd el. Megtudtuk tőle azt is, hogy a gimnázium pályaorientációs napján űrkutatásról ugyan nem esett szó, viszont a társaival együtt hallhattak előadást orvosoktól, kreatív íróktól, városépítészektől és sportújságíróktól, sőt, bíróságra és a tőzsdére is el lehetett menni egy kis betekintést nyerni.
Tudjuk, hogy csökkentett habzású élményt kínálunk, de akinek nem volt lehetősége részt venni ilyen rendezvényen, annak ajánlani tudjuk a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) honlapját, ahol kisfilmeken keresztül ismerkedhet különböző hivatásokkal. Természetesen egy ilyen 10 perces szubjektív videó nem nyújthat teljes képet egy szakmáról, de általános félreértéseket elkerülésére, alapvető karakterisztikák bemutatására alkalmasnak tűnik.
Az érettségihez szükséges 50 óra önkéntes munka során lehetőség nyílik arra, hogy a diákok gyakorlatban ismerjenek meg egyes munkákat. A munkák jellemzőin, tudásbéli követelményein túl azok jövedelmezőségével sem árt tisztában lenni, amiről az NPP oldalán részletes lista van, igaz, 2013-as(!) adatokkal, így a számokat iránymutatónak sem tudják használni a diákok. Jobban járnak, ha kérdeznek, infót szereznek konkrétan az adott területen dolgozó tapsztalt emberektől. Igen, ez nehéz dió, de a döntő többségnek senki más nem fogja megcsinálni, ezért talpraesettnek kell lenni.
Cikkünk írása közben azt tapasztaltuk, hogy az iskolák többségében nem érhető el magas miőségű pályaorientációs tanácsadás. A nemrégiben átalakított középiskolai szakképzési rendszerben a legnehezebb a tanulók helyzete, mert sokkal hamarabb kell egy adott szakma mellett dönteniük, ami rendkívüli módon befolyásolja a további életpályájukat.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Továbbtanulás: hiányzik a pályaorientáció, döntenek a körülmények
2. oldal - Legfontosabb az önismeret
Ha nem dolgozol, ne is egyél? 