Új trend a toborzásban: pályázatok saját weboldalon

Több mint 1300 diákot és végzőst kérdeztek meg a cégek saját online pályázati kiírásaival kapcsolatos tapasztalatairól a GTI idei kutatásának keretében - írja az onrec.com. A frissen nyilvánosságra hozott eredmények szerint ezeket a rendszereket egyre inkább elfogadják a fiatal munkakeresők, és szívesen adják fel ily módon jelentkezésüket.

Ugyanakkor a visszajelzések szerint még sokfajta minőségű internetes pályázati rendszerrel lehet találkozni. Másrészt az is problémának látszik, hogy a munkaadók többsége ragaszkodik az úgynevezett nyitott végű kérdésekhez, míg a jelentkezők nagy része nem kedveli ezeket, és nem szívesen töltenek időt a megválaszolásukkal. Az elvárásaik között leginkább az szerepel, hogy minden ilyen rendszernek objektívnek, technikailag hatékonynak és kellőképpen átgondoltnak kell lennie, emellett fontosnak tartják még az igazságos értékelést, és hogy bárki kitölthesse azokat.

A kutatás eredményei

Az állítások többsége pozitív volt. Amikor azt kérdezték, hogy mit kedvelnek, a diákok elsősorban a gyorsaságot, a kényelmet/költséghatékonyságot, a korrektséget és az előadásmódot említették.

Ezek az állítások hangozottak el:

Gyorsabb, olcsóbb és könnyebb online, a cégek oldalain keresztül jelentkezni, mint mailben

Egyszerűen tudnak módosítani válaszaikon

A nap bármely szakaszában jelentkezhetnek

A standard jelentkezési folyamat következtében gyorsabban kaphatnak választ a munkáltatótól

57 százalékuk válaszában jelezte: nagyra értékeli, ha el lehet menteni a dokumentumot, és később visszatérhet ahhoz. Szintén díjazzák, ha a pályázati anyagot részletekben, illetve tetszőleges sorrendben lehet kitölteni.

A kutatásban - amelyet online kérdésfeltevéssel végeztek - 1368 diák és végzős vett részt 2009 májusában. Mindegyikőjüknek volt valamennyi tapasztalata az internetes toborzási rendszereket illetően. 677-en teljesen kitöltötték a kutatást (55 százalék), míg 1027-en részben adtak válaszokat.

Amikor az ellenvetésekre kérdeztek rá, akkor a válaszadók megemlítették az online pályázati kérdőívek hosszúságát, bonyolultságát, illetve hogy sokszor találkoznak olyan kérdésekkel, amelyekben nincs tapasztalatuk. Volt, aki időpocsékolásnak tartotta ezt a típusú jelentkezést, mondván, hogy gyorsabb e-mailen elküldeni az önéletrajzot és a motivációs levelet, illetve nincs szüksége arra, hogy még egy másik dokumentumban is bemutassa a releváns információkat. Szintén akadálynak tartották, ha egy rendszer lassú, és ha nehéz megtalálni az adott internetes linket.

A legjobb és a legrosszabb

A felhasználókat megkérték, hogy nevesítsék a legjobb és a legrosszabb rendszereket. Akiket következetesen a legjobbak között rangsoroltak, azok a következők voltak: Allen & Overy,
Barclays, Boots, Civil Service, Deloitte (az ő nevüket említették leggyakrabban), Ernst & Young, IBM, KPMG, Lloyds TSB, Marks & Spencer, NHS, Procter & Gamble, PwC, RBS és Sainsburys.

Miért emelték ki ezeket a rendszereket a megkérdezettek?

A következő válaszok hangzottak el:

Nagyon könnyű megtalálni az internetes linket

Jó navigáció egyértelmű kérdésekkel

A "jelentkezz most" gombbal azonnal elküldhető a pályázat

Bárki számára elérhető a rendszer

Ezek közül sok szervezet rendszerét illették a briliáns jelzővel, és tartották egy teljesen jól működő, barátságos és kellemes site-nak. Más válaszok viszont azt mutatják, hogy egy rosszul felépített rendszer mennyire irritáló és idegesítő tud lenni.

Íme néhány az ilyen válaszok közül:

Telefonálnom kellett, hogy hol tudok jelentkezni, mivel ez egyáltalán nem volt világos

A site karbantartása nem volt megoldott

A jelentkezés gomb nem volt a képernyőn és lefele kellett görgetnem, hogy megtaláljam

A szakmai gyakorlatokat nem lehetett könnyen megkülönböztetni a végzős munkáktól

A kereső nem működött megfelelően, számtalan olyan állást is kidobott, amelyek nem érdekeltek

A válaszadók ötleteket is adtak a rendszerek fejlesztésére:

Új technológiákat kellene használni, mint például az internet keresők, emellett lehetővé kellene tenni, hogy a dokumentumokat több fajta formátumban lehessen letölteni

A teszteket standardizálni lehetne

Jó lenne helyesírás ellenőrzővel kombinálni a feladatlapokat

A felhasználók egyszerre áttekinthessék az összes kérdést

Legyen egy "élő" segítség egy azonnali üzenetküldő rendszerben

Fel lehessen tölteni egy CV-t és rá lehessen szűrni fontos információkra

Legyen egy üres hely megjegyzéseknek

A jelentkezést a végén egy megerősítéssel lehessen elküldeni

A jelentkezések folyamata

A válaszadók 66 százaléka azt mondta, hogy miután feladta a jelentkezését, gyorsan kiértékelték azt a cégek. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy 12 százalék semmiféle választ nem kapott a teszt elküldése után. Azok közül, akiknek válaszoltak, 12 százalék gyors reagálásról számolt be, több mint 40 százalék viszont több mint két hétig várt erre.

Javaslatok

A kutatásra fókuszálva a következőket javasolják a felmérés készítői:

Teszteljük a rendszert a bevezetés előtt

Törekedjünk az egyszerűségre

A feladatlapot elfogadható idő alatt lehessen kitölteni

Figyeljünk arra, hogy a rendszerben ne lehessenek a felhasználók számára zavaró elemek: például ne korlátozzuk a használható szavak számát, legyen elég hely a válaszra

A jelentkezőknek biztosítsuk, hogy le tudják menteni a tesztet, és később vissza tudjanak térni

Legyen lehetőségük arra, hogy a kivételes tulajdonságaikat, szaktudásukat is be tudják mutatni (például posztgraduális képzések)

Ha nemzetközi toborzásról van szó, figyeljünk arra, hogy a feladatlap ne legyen ország/kultúra specifikus

Válaszoljunk időben és pontosan a tesztekre. A legtöbb válaszadó ugyanis ezt kifogásolta leginkább a rendszereket illetően.

Ha lehetséges, közöljünk előre információkat a jelentkezési folyamatról, például hogy nagyjából mennyi idő alatt lehetséges azt kitölteni

Az adott cég weboldaláról legyen könnyen elérhető a rendszer