Van már olyan általános iskola, ahol a nyelvtanár tanítja a kémiát

„A lányokat jobban megfogja a kooperációra építő tanítás-tanulás, az empatikus megközelítések, míg a fiúkban sokkal jobban munkál a versengési vágy és a kockázatvállalás – ezekhez jó lenne alkalmazkodni az oktatásban” – mondta A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (Sz2A) által szervezett kerekasztalbeszélgetésen Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője. 

A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) sokszínűségi hónapjának keretein belül megrendezett diskurzuson szó esett a leszakadó régiók kisebb, hátrányos helyzetű iskoláiról. „Ezek között akad olyan, ahol nyelvtanár tanítja a kémiát” – hívta fel a figyelmet Dudásné Kovács Erika a soltvadkerti általános iskola tanára, az Sz2A Kémia MobilLabor programjának oktatója, hozzátéve: egy megfelelő szakot végzett tanár eredményesebben tudja átadni a tantárgyi tudást, mint az, akinek nem ez a specialitása. 

Szalay Luca egyetemi adjunktus, az ELTE TTK Kémia Intézetének szakmódszertan oktatója arról számolt be, hogy 2021-ben már csak tizenegyen jelentkeztek első helyen az ELTE kémiatanári szakára, és az idén júniusban is csak ennyien szereznek diplomát, akiknek azonban a fele a magánszférában képzeli el a jövőjét.

Ehhez képest a szakember szerint – már csak a nagy tanárhiány miatt is – sokkal több új kémiatanárra volna szükség országosan az elfogadható minőségű oktatáshoz. Ez Szalay Luca szerint a szakemberképzés mellett azért is rendkívül fontos, mert a természettudományos ismeretek hozzásegítik a gyerekeket ahhoz, hogy felnőttként intelligens döntéseket tudjanak hozni. Dudásné Kovács Erika úgy vélte, a heti másfél óra kémia azoknak a diákoknak kevés, akik ilyen irányban szeretnének továbbtanulni. Szalay Luca azt emelte még ki, hogy a hátrányos helyzetű térségek szaktanárhiánya miatt sokkal nehezebbé vált a tehetségek felfedezése.

A teljesítményben az iskola és a családi háttér a két legmeghatározóbb tényező. Utóbbi még az átlagosnál is fontosabb a roma diákok esetében: Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a HBLF Romaster programjának mentora arra hívta fel a figyelmet, hogy esetükben még támogató család esetén is alakulhatnak úgy külső hatásra a körülmények, hogy fiatalnak fel kell hagynia a tanulással. „A legjobb tanárok a hátrányos helyzetű térségekbe kellenének” – tette hozzá a szakember.

Németh Szilvia arra is kitért, hogy – a lányok és a fiúk adekvát pedagógiai eszközökkel való megszólításán túl – rendkívül fontos a természettudományi tárgyak élményalapú közvetítése a tanulók felé. Úgy vélte, az iskolák felelőssége a lányok természettudományos érdeklődésének fenntartása, miközben a fiúknál például a szövegértés fejlesztésére kéne nagyobb figyelmet fordítani.