Vértesi Erőmű: több száz dolgozó elbocsátása várható

Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Magyari József, a VÉRT vezérigazgatója még a múlt hét szerdán tájékoztatta a dolgozókat arról, hogy a létesítményt nem alakítják át hulladékból származó tüzelőanyagra, a blokkokat az erőmű fejlesztéséről szóló döntésig konzerválják - számolt be a csatorna a történtekről az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettesére, Téglás Józsefre hivatkozva.

A műsorban elhangzott, hogy az erőműnek mintegy 400 dolgozója van, de további 200 munkavállaló az MVM OVIT Zrt. és alvállalkozók révén kötődik a céghez. A jövőjüket érintő döntésről a jubileumi elismerések átadására összehívott munkásgyűlésen tájékoztatták a dolgozókat.

A televízió kérdésére a több száz ember elbocsátásáról Magyari József, az erőmű vezérigazgatója elmondta: "ennek bejelentése szeptember végéig várható ..., akkorra a pontos tájékoztatást is megadjuk". Hozzátette, a szakszervezettel a törvényes határidők betartásával egyeztetnek.

A vezérigazgató ismertette, hogy az Oroszlány és Bokod távfűtésére tervezett gázerőmű megvalósul, a települések távhőellátása nem kerül veszélybe.

A korábban tervezett hulladékból származó tüzelőanyag elégetését nem látja megvalósíthatónak az MVM és a VÉRT technológiai és jogszabályi feltételek miatt, ezért szüneteltetik a létesítmény működését - közölte Magyari József.

Az MTI 2015 februárjában számolt be arról, hogy az oroszlányi Vértesi Erőmű a környezetvédelmi normák szigorodása miatt 2015. december 31. után nem tüzelhet el szenet, a létesítményt hulladékból származó tüzelőanyagra szeretnék átállítani.

Az erőmű 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvízellátására, ezért átmeneti megoldásként 2016 januárjára egy gázmotoros erőművet építenek fel.

A társaság az oroszlányi képviselő-testület számára készített előterjesztésben az erőműben 2016 után használható blokkok értékét tízmilliárd forintot meghaladó összegre tartotta.

Akkori becsléseik szerint az erőmű végleges bezárása, majd bontása és rekultivációja 37 milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér, a villamosenergia árába épített támogatás nyújtana fedezetet.