Zsebpénz kiegészítés - körkép a nyári diákmunkákról

Az egyetemeken, főiskolákon vége a vizsgaidőszaknak, így sokkal többen vannak, akik dolgozni szeretnének, és a cégeknél is elkezdődött már a szabadságolási szezon. A nyári időszakban pedig - többek között - a gyorséttermekben is nagyobb létszámú munkaerőre van szükség - mondta a HR Portalnak Berkes Gábor, a Jobland Iskolaszövetkezet koordinátora.

Egy-egy közvetítőiroda általában párszáz, némelyik pár ezer diákot foglalkoztat egy időben. A munkák mindenütt hasonlóak. Gyorséttermi, irodai, raktári teendők, csomagolás, árufeltöltés, pénztár, plakátolás, szórólapozás, címkézés, stb. Ha ég a tettvágy valakiben, vagy csak egyszerűen pénzre van szüksége, először kell, hogy szerezzen egy nappali tagozatos iskolalátogatási igazolást, és ha rendelkezik adóazonosító számmal, és bankszámlaszámmal, már mehet is a kiszemelt diákszövetkezethez. Ott majd részjegyet kell, hogy vásároljon, amit hívhatunk tagsági díjnak is. Ennek ára ezer forint körül van, és a pénzt visszaadják, ha az illető kilép a szervezetből.

Mennyiért, és mit?

Évente nagyjából százezren jelentkeznek diákmunkára. Ebben benne vannak a középiskolások, és a felsőoktatási intézményekben tanulók egyaránt. A nyári szabadságolások ideje alatt a közvetítők azon munkavállalókat részesítik előnyben, akikkel már év közben is dolgoztak. A fizetések a munka jellegétől függnek. Dienes Tibor, a Jobb Kezek Diákszövetkezet elnöke elmondta, a raktári, csomagolási feladatokért és a telemarketinges munkáért egyaránt négyszázötven-ötszáz forintot tehet zsebre a hallgató óránként. Hétszáz forintos órabér jár a szakmai munkakörök betöltéséért, így például az olyan teendőkért, mint a számvitel, vagy a speciális számítástechnikai tudást igénylő munkák. Akad azonban olyan megbízás is, amely teljesítéséért óránként hétezer forintot is meg lehet keresni. Igen jól fizet például a tolmácsolás - mondta Dienes.

Fehéren - feketén

Minél kevesebb munkával sok pénzt keresni - foglalta össze minden diák vágyát Berkes Gábor, a Jobland Iskolaszövetkezet koordinátora. Nem meglepő a dolog, mindenki erre vágyik. A diákmunkásokat jelenléti íven tartja nyilván a munkáltató. A nap végén azt a dokumentumot kell aláíratni, annak a cégnek a képviselőjével, ahol a munkavégzés történt. Az iskolaszövetkezet ez alapján utalja a fizetést. Így a dolgozók csak a közvetítővel állnak szerződéses kapcsolatban. A fizetéseket immár több iroda csak átutalással rendezi, a Joblandnál például nagyjából minden hónap második hetében - mondta Berkes.

Szerinte a feketemunka kizárt, hogyha diákszövetkezet van a dologban. Már csak azért is, mert rengeteg a munkaügyi ellenőrzés azoknál a cégeknél, ahol tanulók dolgoznak. Ezt néhány cég úgy próbálja megkerülni, hogy diákmunka-közvetítőtől kér embereket pár napra, és az elején valóban teljesen legálisan foglalkoztatja őket. Később viszont a munkavállaló és a cég közös megegyezéssel kihagyhatja a diákszövetkezetet a dologból. Így a munkáltató nem fizet a közvetítőnek, és talán többet a dolgozónak. A megoldás jónak tűnhet mindaddig, míg föl nem bukkan egy munkaügyi ellenőr, vagy amíg becsületesen kifizetik a hallgatót.

A tanulók leginkább az irodai munkákat keresik, a második helyen a telefonos teendők szerepelnek - tájékoztatott Dienes Tibor. Alapvetően azonban elmondható a hallgatók nagy részéről, hogy ha kell a pénz, nem annyira válogatósak. Sokan elvállalnak könnyebb fizikai munkákat, de vannak idényjellegű feladatok is. Nyáron és vidéken például, lehet pár napig gyümölcsválogatással foglalkozni.

Terepszemle után van csak árajánlat

Többnyire a cégek keresik meg a diákmunka-kölcsönzőket, hogyha szükségük van néhány emberre. De a szövetkezetek is igyekeznek újabb, és újabb ügyfeleket fölkutatni. Az iskolaszövetkezetek minden esetben elmennek megnézni a munkahelyet, mielőtt meghirdetik, az ottani munkalehetőséget. Ez ügyben csak akkor tesznek kivételt, hogyha már régóta együttműködnek egy társasággal - magyarázta Dienes Tibor, a Jobb Kezek Diákszövetkezet elnöke.

Berkes Gábor, a Jobland Iskolaszövetkezet koordinátora pedig így vázolta a folyamatot: fölbukkan egy új cég, a diákszövetkezet képviselője elmegy megnézni a telephelyet, fontos, hogy ott milyen munkakörülmények vannak, hogyan lehet odajutni, stb. Csak ezek tisztázása után kerül sor az árajánlatra.

Tapasztalatszerzéshez kiváló

Miért jó a cégeknek, ha diákot alkalmaznak helyettesítésre, vagy időszakos feladatokra? Az okok természetesen leginkább az anyagiakban keresendők. Nemegyszer egy időben akár több tucat diákot is fölvesz a munkáltató (gondoljunk csak a nagy fesztiválok színpadépítőire, sörcsapolóira, vagy forgalomirányítóira). Az ő kiválasztásuk, felvételük, stb. rengeteg többletköltséggel járna. Az iskolaszövetkezet számlát ad a megbízónak, így a diákmunkások egyszerű költségként jelentkeznek. Így a foglalkoztatásnak ezen módja roppant rugalmas. Ha az egyik héten kiderül, szükség lenne pár munkásra, elég szólni egy diákszövetkezetnek, és a következő hétfőn már ott állnak a munkára kész fiatalok. Vagyis ez úton pár nap alatt könnyen lehet reagálni a munkaerőigényre.

A diákok pedig gyorsan pénzhez juthatnak, és nem utolsó sorban, roppant jól tud mutatni egy önéletrajzban, ha többféle feladatkörben, több helyen szerzett már munkatapasztalatot a jelentkező. Erre pedig kiválóan alkalmas egy kis nyári adatrögzítés vagy éppen sörcsapolás.

Knap Gábor, HR Portal