NEET fiatal

A NEET kategória rendkívül heterogén, így a mögötte álló okok is összetettek:   

Aktív álláskeresők: Regisztrált munkanélküli fiatalok, akik nyitottak lennének a munkára, de tapasztalatlanság, szakképzettség hiánya vagy a lakóhelyükön lévő kevés lehetőség miatt nem találnak állást.   
Gondozási kötelezettséget ellátók: Főként fiatal édesanyák vagy tartósan beteg hozzátartozóikat ápoló fiatalok, akik a családi teendők miatt kényszerülnek ki a munkaerőpiacról és az oktatásból.   
Egészségügyi okból inaktívak: Tartós betegséggel, fogyatékossággal vagy mentális problémákkal küzdő fiatalok.
Kiábrándultak: Olyanok, akik a sok sikertelen próbálkozás után feladták az álláskeresést, és semmilyen hivatalos rendszerben (sem a munkaügyi központokban, sem oktatási intézményekben) nem szerepelnek.   
Önkéntes inaktívak: Azok a fiatalok, akik saját elhatározásból tartanak hosszabb szünetet (gap year, önkeresés, utazás), mielőtt elhelyezkednének vagy továbbtanulnának.   

Miért kiemelt téma a NEET fiatalok helyzete a HR-ben és a gazdaságban?

Munkaerőpiaci tartalék: Az Európai Unióban átlagosan minden kilencedik fiatal a NEET-csoportba tartozik. A sok szektorban jelen lévő munkaerőhiány miatt a HR-szakma és az állam is kiemelt erőforrásként tekint rájuk, ha sikerül őket megszólítani és képzésekkel bevonni.   

A tudás elavulása és a kirekesztődés kockázata: Ha valaki a húszas évei elején hosszabb időre kikerül a strukturált mindennapokból, lemarad a technológiai fejlődéstől és elveszíti a lágy készségeit (soft skills), ami növeli a tartós szegénység és a társadalmi elszigetelődés kockázatát.   

Célzott támogatási programok: A NEET fiatalok munkaerőpiaci integrációjára külön uniós és hazai kezdeményezések épülnek (például az Ifjúsági Garancia programok), amelyek mentori támogatással, átképzésekkel és bértámogatással segítik az elhelyezkedésüket.