A nők 40 év munkaviszonnyal 1 hónapon belül nyugdíjba vonulok. Amennyiben nem akarok tovább dolgozni, kell-e felmondást benyújtanom a munkáltató felé? Ha igen, kérhetem-e és milyen indokkal, hogy az 1 hónapos felmondási idő felétől mentsenek fel? Az utóbbi években értek negatív megkülönböztetések. Háromnegyed éven keresztül a régi bérrel fizettek továbbra is, majd új szerződést írattattak alá és két részletben jutalomként fizették ki az elmaradt bérem. Éveken át olyan munkát végeztetnek velem ami nincs a munkaszerződésemben. A férfiaknak pluszban havi 60.000 Ft-ot fizetnek ilyen munkáért. Kérhetek-e bármilyen járandóságot a sérelmekért peres út nélkül?

Munkahelyemtől 3100 m távolságra lakom. Munkaadóm biztosítja hétköznap a munkába járást közigazgatási területen kívül és belül, közel 2000 embernek, céges buszokkal egy vállalkozón keresztül. Esetemben 6 km utazást jelent oda-vissza. Hétvégén nem biztosítja csak közigazgatási területen kívül a munkába járást! Ennek ellenére kötelező a túlóra hétvégén. Probléma az, hogy gyalog oda-vissza másfél óra a mérésem alapján. A gps-be beírt távolságra oda -vissza 100 percet ír! Tömegközlekedés hétvégén nincs, személygépkocsim szintén nincs. Ha nem jelenek meg az elrendelt túlórán, akkor pedig igazolatlan.

2019. augusztus utolsó hetében kaptam a munkáltatómtól a két gyermekemre beiskolázási támogatást utalvány formájában. Szeptember 30-án szeretnék kilépni. Vissza kell-e fizetnem a támogatást?

Le vagyok százalékolva, és lenne egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyem, ahol először csak 5 órában foglalkoztatnának. Az a problémám, hogy az 5 óra munkaidőre csak 50 ezret fizetnének havonta. Ez kiszámítva, azért sokkal kevesebb, mint a tényleges minimálbér, ami ugye 8 órában 100 ezer Ft. Ez a cég miért nem fizeti meg a minimálbért, amikor rengeteg támogatást kap az államtól? Mert kiszámítva az 5 órai munkavégzés 60 ezret érne. Ezt nekik meg lehet tenni? Ráadásul ebből még bérletet is kell vennem havonta.

SSC-ben dolgozom, ügyfeleink külföldiek. Kötelezhet-e a munkáltatóm arra, hogy pl. augusztus 19-én dolgozzak - amikor a családom pihen - és az előtte lévő, áthelyezett szombaton pihenjek, amíg a család dolgozik? Ha előírhatja a munkáltató, hogy ne éljek a magyarországi munkanap áthelyezésekkel, jár nekem ezért bármilyen túlóra/pótlék/bónusz szabadnap?

Elhelyezkedhetek-e egy új munkahelyen azonnali kezdéssel akkor, ha a volt munkáltatómmal a munkaviszonyom közös megegyezéssel megszűnt, a felmondási idő letöltésétől felmentettek, így még 3 hétig állományban vagyok a régi munkahelyemen? A kilépős papírokat is csak akkor fogom kézhez kapni és az illetményemet is addig számfejtik?

Megállapították a terhességet nálam, 4 hetesnek saccolt a doktornő. Elmentem táppénzre, mert veszélyeztetett terhes vagyok és ma elmondtam a főnökömnek telefonon. A munkaszerződésről: idén június elején írtuk alá, tehát letelt a 3 hónapos próbaidő, ami a szerződésben van rögzítve. A főnököm meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, mondván, hogy nincs kedve fizetni utánam a táppénzt. De jól tudom, hogy ezt próbaidő után nem teheti meg várandósság alatt?

Jelenleg gyed alatt vagyok itthon 21 hónapos kisfiammal. A munkáltató cégemet fel szeretnék számolni, jogutód nélküli megszűnéssel. Meg is kaptam a felmondó szerződést, melyet közös megegyezéssel kívánnak megszüntetni, mindenféle juttatással együtt. Viszont mi már egy ideje tervezzük egy újabb gyermek vállalását. Engem az a kérdés foglalkoztat, ha elfogadom a szerződést (valószínűleg el is fogom) és ez után sikerül teherbe esnem, járnak-e a következő gyermeknél, ugyanazok a járandóságok, mint normál esetben, ha van munkahelyem. Ennél a cégnél 2016.02. hó-tól dolgoztam. Ilyenkor érdemes-e munkaügyi hivatalban bejelentkezni? Ja és mivel veszélyeztetett terhes lennék (akárcsak az első gyermekemmel), jár-e bármiféle juttatás?

Jogosult leszek-e GYET-re, ha heti 30 órás munkaszerződésem lesz a munkahelyemen és ezen kívül heti 10 órában home office-ra szerződünk?

1998 óta vagyok alkalmazásban több munkahelyen (nem pedagógusi munkakörben), nem folyamatosan, megszakításokkal, de minden munkahelyemen közalkalmazotti munkaviszonyban. Utolsó munkahelyemen pedagógus I. fokozat 5. kategóriában voltam besorolva a korábbi közalkalmazotti szerződéseim dokumentumainak bemutatása után. 2014 júniusában szereztem óvodapedagógusi diplomát. Jelen munkahelyemen szeptember 2-től leszek alkalmazva óvodapedagógusként. Az új munkahelyemen azt a tájékoztatást kaptam, hogy az 1992. július 1-jét megelőző időszakot figyelembe veszik a fizetési fokozat megállapításánál, illetve a diploma megszerzését követően, azaz a 2014. június utáni időszakot veszik még figyelembe, a közte lévő közel 22 naptári évet figyelmen kívül hagyják, így a pedagógus I. fokozat 2. kategóriájába akarnak visszasorolni. A törvény azt mondja ki, hogy a közalkalmazotti fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani. Az én értelmezésemben, minden közalkalma

2020. áprilisára várom első babámat. A kérdésem arra vonatkozna, hogy pontosan mi számít bele a CSED alapjába. Munkaidőkeretben dolgozom és 4 havonta fizeti ki a cég a túlóráimat, amik az elmúlt 4 hónapban keletkeztek. A kérdésem az lenne, hogy a CSED napi díjának megállapításakor azt veszik-e figyelembe, hogy a cég melyik hónapban utalja ki a túlórákért járó összeget, vagy azt, hogy az adott összeg melyik hónapra vonatkozik? (az első esetben ugyanis akkor csak 1 túlórával megtoldott bérem esik a 180 napos időszakba). A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy a készpénz cafeteriát is számításba veszik-e a CSED meghatározásánál, mivel úgy tudom, ez a juttatás munkajövedelemként adózik. Illetve, mivel ezt a juttatást negyedévenként utalja a cég, ugyanaz a kérdés is vonatkozna rá, mint a túlórákra, hogy az számít, hogy az adott 180 napon belül érkezett-e a számlámra készpénz cafeteria is, vagy az, hogy melyik időszak alapján kaptam.

Férjem 24 év 9 hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett, amikor véglegesen áttelepültünk Magyarországra Kárpátaljáról. Az áthozott jogviszonyát elismerve folytatta a munkát szintén közalkalmazotti jogviszonyban. Nem kapott jubileumi jutalmat sem 25, sem 30, sem 40 év után. Járt volna? Amennyiben igen, van-e elévülési idő? Jelenleg is közalkalmazotti munkaviszonyban van, folytatólagosan ugyanannál a munkáltatónál, aki azt a válasz adta, hogy csak a magyarországi évek számítanak.

Pedagógusként dolgoztam tavaly augusztus óta egy tankerületi fenntartású intézményben. Most felmondásra készülök és közölték velem, hogy akkor félhavi bért fizessek vissza mert már az összes szabadságom kiadták. Pedagógusként sajnos nem én rendelkezem a szabadságaimmal, a munkáltató adja ki a szünetekre. Ilyenkor tényleg kötelezhet erre engem? Van erre vonatkozó törvény, amit fel tudok mutatni?

Folyamatos munkarendben dolgozom, azaz 6+2-ben. Ebben az esetben egy adott hónapban, ha mondjuk 2 nappal többet dolgozunk, mint a sima 3 műszakosok, akkor annyi “pótpihenőt” kapunk, ami egy fizetetlen távollétnek felel meg. Mivel ez jár nekünk ilyenkor ki rendelkezik vele? Én, mint munkavállaló, akkor veszem ki amikor akarom. Vagy a munkaadó? Ez úgy szokott működni nálunk, hogy 4 hónapokra van elosztva és ha 4 hónap alatt xy “pótpihenőt” nem veszek ki, akkor azt az 5. Hónapban kifizetik túlórába. De vannak olyan esetek amikor a munkaadó kényszeríti a dolgozókat, hogy vegyék ki a “pótpihenőt” hogy ne kelljen kifizetni túlórába!