- Miközben még mindig 10,8 százalékos a munkanélküliségi ráta, és a munkanélküliek több mint fele egy éve vagy annál régebben keres állást, egy friss felmérés szerint tíz cégből 8 arra panaszkodik, hogy nehéz megfelelő munkaerőt találni, a válság ideje alatt ez könnyebben ment. Hogyan is áll akkor most a munkapiac?

- Jelenleg a munkaerőpiac a szakképzett, naprakész és piacképes szakmai és gyakorlati tudással rendelkező munkavállalókra nyitott. Elsősorban az exportra termelő cégek gondolkodhatnak a munkaerő bővítésén, főként nemzetközi vállalatok, különösen az autóipar és a gépgyártás. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy leginkább a műszaki középfokú szakképzettséggel, a villamos- és gépészmérnöki, informatikai felsőfokú végzettséggel és tudással rendelkező munkavállalók tudnak most leginkább elhelyezkedni. Viszont a diplomások körében szinte alapvető elvárás a nyelvtudás. Tehát hiába vannak sokan hosszú hónapok óta állás nélkül, sajnos jelenleg a munkáltatók nem őket keresik. Nehéz helyzetben vannak a szakképzettség nélküliek, a 45 év felettiek, a csak érettségivel rendelkezők, valamint a nyelvet nem beszélő pályakezdő diplomások.

- A világgazdaság jelenlegi helyzetét látva egyre távolibbnak tűnik, hogy tíz év alatt egymillió, 2014-re pedig háromszázezer új munkahelyet sikerül létrehozni. A közmunkaprogramokon és néhány autóipari beruházáson kívül nem nagyon látni, hogy a cégek jelentős munkaerő felvételbe kezdtek volna. Milyen területeken érezhető egyáltalán most kereslet, hol nőtt meg a beruházó kedv, hol születtek új munkahelyek?

- Azt tapasztaljuk, hogy az autóiparon és a gépiparon kívül az informatikai fejlesztés, a berendezés fejlesztés (pl. orvosi berendezések), valamint bizonyos szolgáltatások terén (pl. ügyfélszolgálat, informatikai, pénzügyi-számviteli-gazdasági szolgáltatások) valamint a kereskedelemben van jelenleg kereslet új munkavállalók iránt, de a kereskedelemben a fókusz a megváltozott munkavállalók foglalkoztatására helyeződött át, mivel ennek a körnek a foglalkoztatása költséghatékonyabb és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is pozitív a hozadéka. Nehéz helyzetben lesz viszont továbbra is az építőipar, az ingatlan szektor, valamint a finanszírozási terület, emellett a különadókkal sújtott szektorok vállalatai is sokkal óvatosabbak a munka-erőfelvételi tervek összeállításakor.

- Érezhetőek-e még a 2008-as válság hatásai? A cégvezetők tanultak-e ebből, fel vannak-e készülve egy újabb recesszióra?

- Bár szolid javulás érezhető volt, a válság hatásai még nem múltak el - a belső fogyasztás stagnál, az ország vállalatainak döntő többsége az export miatt a külföldi gazdasági helyzettől függ. Az autóipari gyártás bővítésén kívül nincsenek beruházások, a főként belső piacra dolgozó kkv szektor sem tud a magyar piac jelenlegi állapotában jelentősen fejlődni. Úgy látjuk, hogy a vezetők óvatosabbak lettek az elmúlt időszakban, így egy újabb válság már nem jár olyan nagy sokkhatással, ugyanakkor a végső tartalékaikat felélő vállalatoknak megadhatja a kegyelemdöfést.

- Segíteni fog-e a foglalkoztatás fellendítésében a munka törvénykönyvének módosítása? Valóban rugalmasabbá tenné a foglalkoztatást az új munkaügyi szabályozás?

- Mindenképpen rugalmasabbá válhat a munkaerőpiac, az új rendelkezések szabadabb kezet adnak a munkáltatóknak, akik részéről arra lehet számítani, hogy bátrabban terveznek majd a munkaerő-felvétellel, hiszen az új szabályok a foglalkoztatás kötöttségein lazítanak. Egyúttal a munkavállalói oldalon komoly stresszhelyzetet okozhat a nagyobb kiszolgáltatottság, ami kihathat a teljesítményre is.

- Elképzelhető, hogy külön törvényben szabályozzák majd a kölcsönzést. Mi a véleményük erről és a jelenlegi szabályozásról?

- Nagy várakozással tekintünk a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, december 6-án életbe lépő törvényi változások elé. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) - melynek egyik alapító tagja a Job Kft. - aktívan részt vett az új törvénytervezet szakmai anyagának kidolgozásában, konkrét javaslatok tételével. Bízunk benne, hogy a munkaerő-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma, továbbra is kellő rugalmassággal rendelkezik majd ahhoz, hogy a kormány által kitűzött teljes foglalkoztatottság reális célként szerepelhessen.

- Leginkább diplomások közvetítésével, kölcsönzésével foglalkoznak. Miközben több területen túlképzés van, szakmunkásokból nagy a hiány. Egyesek szerint szükség van a képzett, diplomás munkaerőre is, ugyanakkor egyre több slágerszakos kényszerül elhagyni a pályáját és valami mást tanulni. Hogyan látják a mai diplomások helyzetét?

- Jelenleg villamos- és gépészmérnökökre, szoftverfejlesztő mérnökökre, informatikusokra, valamint gazdasági-pénzügyi-számviteli végzettségű munkavállalókra van a legnagyobb kereslet. Demográfiai és egyéb okokból az egészségügyi területen is könnyen el lehet helyezkedni, és ez jelentősen emelkedni fog, akár belföldön, akár külföldön - egyelőre ez utóbbi a kereseti lehetőségek és a munkakörülmények miatt vonzóbb. Ugyanakkor véleményünk szerint, mivel rendkívül gyorsan változnak az igények, nehéz meghatározni, hogy 3-5 év múlva mely végzettségekkel lehet majd legkönnyebben elhelyezkedni. Az biztos, hogy az egyre gyorsabb technikai fejlődés miatt a műszaki-informatikai terület továbbra is nagy keresletet támaszt. A képzettséget nem igénylő munkalehetőségek száma az automatizáció, a gépesítés és az informatika fejlődése miatt csökkenni fog, ezért egy "mezei érettségivel" már jóval nehezebb lesz elhelyezkedni. Mindamellett a nyelvi képzés legalább ennyire fontos kérdés, ennek fejlesztésére és kiterjesztésére legalább akkora hangsúlyt kellene fordítani a képzési rendszer átalakításakor.

- Mekkora az igény és mely pozíciókban a diplomások kölcsönzésére?

- Van igény, nyilván volumenben kisebb, mint fizikai területen. Leginkább az ügyfélszolgálat, adminisztráció, asszisztencia, pénzügy, számvitel terén jellemző a kölcsönzésük.

- Mi vezérelte a tavaszi fúziót a Tele-Scope Személyzeti Tanácsadóval? Milyenek az eddigi tapasztalatok?

- A két cég fúziójánál rendkívül szerencsés helyzet volt, hogy az ügyfélkörben semmilyen átfedés nem volt, tehát a diverzifikálás valóban megtörtént. A Tele-Scope Kft. saját outsource call centere pedig teljesen új, önálló lábat jelent a Job Kft. számára, melyre semmilyen hatással nincs egy esetleges munkaerő-kölcsönzésre ható hátrányos törvényi változás, sőt, az csak erősíti ennek a divíziónak a létjogosultságát. Az immáron közös ügyfélkör körében nagyon jól működik a keresztértékesítés, melyet tovább erősít a közelmúltban indult Rehabjob.hu divízió. A megváltozott munkaképességűekkel foglalkozó gyűjtőportál segítséget nyújt mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak az egymásra találásban.

- Hogyan alakult az egyesülés után a két cég dolgozói létszáma?

- Természetesen növekedett a dolgozói létszám, elbocsátásra nem került sor, sőt, a fúzió kapcsán új pozíciók is nyíltak. Jelenleg 250 fő körül alakul az állományi létszámunk, mely a munkaerő-kölcsönzés miatt lassan, de biztosan növekszik.

- Említette a call center outsourcingot. Mely területeken és ágazatokban igénylik leginkább a kiszervezést a cégek?

- A válságban különösen fontos szerepet kap az értékesítési volumenek növelése, ezért a legkülönbözőbb iparági szereplők keresnek meg minket értékesítési kampányuk támogatására. Több cég is nyitott a telesales tevékenység illetve az azt megelőző piackutatás teljes kiszervezésére, de bejövő ügyfélszolgálatok kialakítására is kapunk megbízást. Leggyakrabban bankok, biztosítók és távközlési cégek fordulnak hozzánk.

- A 2008-as válság után bebizonyosodott, hogy a szükségesnél több a közvetítői, kölcsönzői cég a piacon. Azóta sok cég eltűnt, vagy összeolvadt egy nagyobbal. Mi jellemzi most a piacot?

- Több összeolvadás is történt, amely egyértelműen költséghatékonyabb működést tesz lehetővé. Bízunk benne, hogy a válság a piac további tisztulását fogja eredményezni és nem a szürke/fekete foglalkoztatás újbóli felerősödését. Az SZTMSZ tagságunkkal többek között ezért a célért is "harcolunk".

- Nem tartanak attól, hogy a vállalatok inkább maguk kezdenek a jelöltek keresésére a közösségi és egyéb szakmai közösségi média által? Ez és az ajánlás útján történő toborzás egyre inkább dominál a magasabb végzettséggel rendelkezők körében.

- A vállalati HR-esek annyira leterheltek, hogy nincs kapacitásuk jelöltek után kutatgatni. A kutatáson kívül pedig az előszűrés is igen időigényes, valamint szervezési, kapcsolattartási feladatok is jelentkeznek, emellett a toborzás-kiválasztási folyamat adminisztrációja is felmerül. Ha nincs kellő jelentkező, akkor meghiúsulhat a pozíció betöltése, amely a vállalatnak veszteséget jelenthet - egy közvetítő cég sokkal kiterjedtebb forrásokkal rendelkezik, így ennek a kockázata esetünkben jóval kisebb. Az alapos előszűrésnek köszönhetően pedig csak a legjobb jelöltekkel találkozik a szakmai vezető. A közvetítés sikerdíjas, tehát költség csak akkor jelentkezik, ha sikeresen munkába állt a kiválasztott szakember. Egyéb esetben felmerül a hirdetési költség, a kereséssel-előszűréssel eltöltött munkaidő költsége, a felesleges interjúk munkabérben és elmaradt haszonban jelentkező költségei. A pozíció betöltésének meghiúsulása esetén, vagy a keresés megismétlésekor további költségek jelentkezhetnek. Tulajdonképpen ezt a tevékenységet szervezik ki a közvetítő cégekhez, bízzák szakértőkre a toborzás és a kiválasztás folyamatait. A felvett jelöltre ráadásul a közvetítő cég garanciát is vállal, ami a saját erőből felvett jelölt esetéhez képest további kézzelfogható érték.

- Terveznek-e valamilyen toborzással kapcsolatos újítást?

- Fejleszteni kívánjuk belső rendszerünket, amivel reményeink szerint a piacon egyedülálló, hozzáadott értékkel bíró szolgáltatásokat tudunk nyújtani megbízóinknak és az álláskeresőknek. Új elem a portfóliónkban a Rehabjob.hu, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célzó hirdetési és közvetítési szolgáltatásunk. Ezenkívül újdonság a toborzási szolgáltatások újszerű megközelítése HR Branding szolgáltatásokkal kiegészítve, illetve most debütáló HR Branding szolgáltatásunk toborzási szolgáltatásokkal kiegészítve.