Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 5 éve

Ilyen munkavállalókra lesz szükség évek múlva

A jövő a tanult, alkalmazkodásra és együttműködésre képes munkavállalóké lesz - derül ki az IBM Fehér Könyvéből. Néhány év múlva ugyanis az új munkahelyek 30 százalékánál felsőfokú, 50 százalékánál pedig középfokú végzettséget várnak el és az állások döntő részét a szolgáltató szektor kínálja majd. Ezzel a folyamattal értelmetlen szembemenni, mert versenyképességünk csökkenését eredményezheti - nyilatkozta portálunknak a kötetet gondozó Suhajda Attila, az IBM kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

A világ gazdasági működése megint változott, és sokan még csak észre sem vettük. A világpiac a 2000-es évekig még multinacionális modell alapján dolgozott, amely mára globális működési módra váltott át. A nyolcvanas évek második felétől leányvállalatok alapításával érkeztek hazánkba a nagy, nemzetközi vállalatok. Ezekben az új cégekben replikálódtak az anyavállalat folyamatai, funkciói. Mindenhol működött HR, marketing vagy logisztika. Az elmúlt két évtizedben ezt váltotta fel az a szervezési módszer, amikor regionális központokba centralizálják a tevékenységeket, amelyek ezután a teljes konszernt szolgálják a munkájuk során.

Ezzel párhuzamosan pedig lezajlott egy úgynevezett értéktermelési forradalom, amelynek során a legtöbb munkavállaló a szolgáltatási szektorba vándorolt át. Az iparnak, a mezőgazdaságnak azok az ágazatai, szereplői tudnak ma már hatékonyan termelni, ahol magas a gépesítés aránya és alacsony az élőmunka részesedése, nyilatkozta a HR Portálnak a most megjelent Fehér Könyv kapcsán Suhajda Attila.

Képességek híján

Az IBM az elsők között volt, amely elektronikai gyártást hozott Magyarországra a 90-es években. Már akkor az egyszerűbb összeszerelő munkát végzők alkalmazásánál felismerték, hogy hatalmas szakadék van a meglévő és az elvárt munkakultúra között. Ekkor kezdték kutatni, milyen emberi attitűdökre van szükség ahhoz, hogy hatékony, azaz pontos és hibamentes lehessen a gyártási folyamat. Akkor azt állapították meg, hogy a magyar munkavállalók munkakultúrája, viselkedési sajátosságai miatt nem tudnak a nyugati országokhoz hasonló hatékonysági mutatót produkálni.

Maga az IBM is jelentős átalakuláson ment át és ma már a hardver-ipar helyett elsősorban megoldásokat és szolgáltatásokat értékesít. Ennek eredményeként azóta újabb tevékenységeket hozott ide. 2004-től megjelentek a szolgáltató központjai, a Shared Service Centerek (SSC) is Magyarországon. Ma hazánk látja el a 420 ezer főt foglalkoztató IBM-et beszerzési és könyvelési szolgáltatásokkal, ami 57 nyelven végzett tevékenységet jelent. Suhajda Attila állítja, hogy a szolgáltató-központokban végzett tevékenységek nagy része semmiképp sem rutinszerű tevékenység. Emellett komoly szakmai képzettséget és kitűnő, legális munkakörülményeket kap ma az, aki ilyen szolgáltató központban dolgozik.

A cég legnagyobb problémája azonban továbbra is az, hogy nehezen talál megfelelő képzettségű munkaerőt. Ezért végeztettek az elmúlt 5 évben 8 társadalomtudományi témájú kutatást ebben a tárgykörben, mert reális képet szerettek volna kapni a magyar munkavállalók attitűdjeiről és a hazai munkaerőpiac sajátosságairól. Céljuk egy objektív kép megrajzolása volt a magyar munkaerőpiacról, mely nemzetközi trendek figyelembe vételével vizsgálta az ország versenyképességének lehetőségeit, bekövetkező fordulópontját.
Az IBM az elmúlt 5 évben általa megrendelt kutatások tapasztalatait gyűjtötte össze egy Fehér Könyvben. A kutatásokkal az volt a céljuk, hogy bemutatssák a munkaerő szempontjából milyen kihívásokkal kell szembenéznie hazánknak, ha sikerrel akar a világgazdasági folyamatokba bekapcsolódni.


Az IBM szerette volna, ha a Fehér Könyv tudományos módszerességgel és formában jelenne meg, ezért bízta meg a szerkesztői munkával a Z. Karvalics Lászlót, a szegedi József Attila Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékének vezetőjét. Ő egyébként korábban már a digitális társadalomról több, hasonló témájú kutatást vezetett. Magas színvonalú munkáját ismerve bízta meg az IBM a kutatót ezzel a munkával.

A munkavállalókat az egyik vizsgálat a különböző, munka világában működő életstratégiákról kérdezte. A válaszokból egyebek között kiderült, hogy a munkavállalók közül kevesek hajlandók az új ismeretek befogadására, illetve az információs társadalom tagjává válni, nagyon alacsony az új ismeretek megszerzése, ezáltal új munkakör elérése iránti igény. A kutatás szerint a hazai cégek nagy része pedig a technológiai és a szervezeti innovációra teljesen immunisnak mondható. Az 50 fő alatti munkavállalót foglalkoztató cégeknek például a 35 százaléka nem vezetett be semmilyen szervezeti innovációt az elmúlt három évben.

Mindez azért különösen aggasztó, mert jelenleg a szakképző helyek, a felnőttképzési és felsőoktatási intézmények nem veszik figyelembe, milyen képességekkel rendelkező munkavállalókat vár a munka világa. Suhajda Attila szerint az eddigi, úgynevezett "I"-formájú ismeretszerzési oktatásról át kellene állni a"T"-formájúra. Korábban ugyanis elég volt, ha egy tanuló megtanult egy konkrét szakmát, annak folyamatait, menetét. Ma már erre rá kell húzni egy olyan "tetőt" is, amely azokat a készségeket jelenti, ami a változó környezetben az érvényesüléshez szükséges.

Az IBM Fehér Könyve a vizsgálatok eredményeként rögzítette, milyen kompetenciák azok, amelyek a versenyképes működéshez, munkaadói szempontból elengedhetetlenek. A korábbi, állam-szocialista munkamorálhoz képest pozitív elmozdulás érhető tetten a lojalitás, a terhelhetőség, a tanulási-önképzési szándékok, a motivációk, a rugalmasság, az együttműködési készségek terén. Valószínűleg a változás még látens és inkább az önképben, a gondolkodás megváltozásában, a viszonyulásban érhető tetten és nem, vagy csak kevéssé tükröződik még a vállalatok mindennapi gyakorlatában, olvasható a tanulmányban.

A Magyarországon működő külföldi cégek úgy látják, - a Fehér Könyv szerint -, hogy az olcsó munkaerő, a jó szellemi tőke még mindig vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot. Napjainkban a magyar munkavállaló már rendelkezik azzal a felelősségtudattal, hogy ő maga is befolyással bírjon a cég szakmai, anyagi, hírnévbeli sikerére.

A munkavállalók válaszai alapján azt látták a vizsgálatokban résztvevők, hogy az adott munkakörhöz tartozó feladatok ellátásához ma leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felsőségvállalásra van szükség. Legkevésbé az információ-technológiai eszközök iránti nyitottságra, hétvégi munkavégzésre való hajlandóságra, illetve a folyamatos tanulásra hajlandóak a magyarok. Az info-világ elutasítása és a képzési destruktivitás egyaránt jellemző az 50 év feletti és a fiatal munkavállalókra. Ezek a beállítódások szöges ellentétben állnak a munkaadók által követeltekkel, de az ország fejlődésének érdekével is.

A szolgáltatás-tudomány megjelenése

A szolgáltató szektor új, komplex ismeret-anyaggal bír nemcsak a funkcióikat, hanem a működésük hatékonyságát tekintve is. Ahogy a '80-as években az IT is önálló tudományággá válhatott, hasonló diszciplináris változások előtt áll ez a terület is. A műszaki, a gazdasági és a humán tudományok konvergenciája az úgynevezett szolgáltatás-tudomány - Services Sciences Management and Engineering (SSME). Suhajda Attila szerint ahhoz, hogy egy munkavállaló sikeressé válhasson, egyszerre kellene a három területről képzést kapnia.

Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a minőségi javuláson felül ne legyen a diplomások számaránya megkurtítva. Az IBM Fehér Könyve szerint nemzetközi összehasonlító adatokból kiderül, hogy hazánkban nincs diplomás túlképzés, tehát a diplomások aránya egyáltalán nem magas. A felsőoktatási expanzióban is rejlenek még további lehetőségek, hiszen az OECD-országok 32 százalékos átlagához képest Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a teljes népességhez viszonyítva alig éri el a 20 százalékot.

Ugyanakkor a felsőoktatás alapkészséget átadó, fejlesztő funkciója terén jelentős lemaradás tapasztalható Magyarországon. Például az OECD IALS Felnőtt Írásbeliség Vizsgálat adatai szerint a hazai felnőtt (16-65 éves) népesség olvasás-értése a vizsgált 20 országból az utolsók között helyezkedik el. Különösen meglepő, hogy ezen belül a felsőfokú végzettségűek eredményei is utolsók lettek a vizsgált országok között. A magyar felsőfokú végzettségűek eredményei közel azonosak a svéd középfoknál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőkével.

A vizsgálat hazánkra vonatkozó további érdekessége, hogy a magyarok ezzel szemben elégedettek a saját olvasás-tudásukkal. A legrosszabbul teljesítők közel háromnegyede ítélte jónak ezen képességét. A kutatást végzők következtetése ez alapján, hogy a szövegértésben rosszul teljesítő magyar munkavállalók döntő többségénél egyszerűen nincs szükség olvasástudásra a munkavégzésükhöz.

Egy másik tanulmány eredménye is segít abban, hogy pontos képet nyerjünk az ország állapotáról, illetve az ehhez vezető útról. Az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága által készített ország elemző tanulmány Magyarország innovációval kapcsolatos teljesítményéről megállapítja, hogy csekély az innovatív kkv-k súlya a gazdaságban, a vállalkozások nem működnek együtt, illetve az egyetemek és az MTA nehezen alkalmazkodik a tudásalapú társadalom elvárásaihoz.

Az igazgató szerint ma az az általános megítélés, hogy sok a diplomás. De senki nem veszi figyelembe azt a trendet, miszerint 2020-ra az összes elérhető munkahely 30 százalékát diplomás, 50 százalékát pedig középfokú végzettséggel rendelkezők tudják betölteni. Az ennél alacsonyabb szintet megcélzóknak a világpiac nem nagyon ad esélyt. Persze Suhajda Attila is egyetért azzal, hogy strukturális, kapcsolódási reformokra szorul a magyar felsőoktatás. Azok az intézmények, amelyek a kimeneti oldalon sikertelenek, méltatlanok az állami támogatásra. De a munka oda megy, ahol várják - képzett emberfővel, szabad és nyitott piaccal.

Leépül a felsőoktatás és ezzel a jövő?

Az OECD munkahely-mérleg kutatása alapján biztosan állítható, hogy a jelenlegi gazdasági folyamatok mellett a szolgáltató szektor adja 10 év múlva is - akárcsak most - a munkahelyek legnagyobb arányát. Suhajda Attila ezt még egy egyszerű, mindenki által elvégezhető vizsgálattal is alátámasztotta. Megnézte a legnagyobb állásportálokon, melyik szektor a legnagyobb hirdető. Azt találta, hogy jelenleg háromszor annyi álláshirdetésben keresnek a szolgáltató szektorokba munkavállalókat, mint a termelésibe - úgy, hogy a termelésben dolgozó mérnököket is ebbe a kategóriába számította bele.

Vannak ma már jó példák is a magyar felsőoktatásban. Az Óbudai Egyetem valamint a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem is elindított egy IT rendszer-üzemeltetési, felsőfokú szakmai továbbképzést. Illetve megpróbálnak Suhajda Attiláék lejjebb, a középiskolák szintjére menni, mert azt szeretnék, hogy már azon a szinten elkezdődjön azon kompetenciák oktatása, melyek a modern gazdaság számára szükségesek.

Arról, mi lesz, ha a jelenleg vizionált egyszerű szakmunkán és szakmunkásokon alapuló munkaerő-kínálat lesz túlsúlyban, Suhajda Attila úgy válaszolt: Magyarország sem vonhatja ki magát a globális gazdasági folyamatokból és bízik abban, hogy a jogalkotók is megértik, milyen fontos szerepe van a tudás alapú szolgáltató szektornak a gazdaság modernizálásában.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Egri kórház: aki perelt, megkapta a visszatartott béren kívüli juttatást

Peren kívüli megállapodás született az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak járó cafeteria kifizetéséről hétfőn az érdekképviseletek és az... Teljes cikk

Új állások Kecskeméten

Új parkettalakkozó és megmunkáló üzemmel bővítette kecskeméti gyárát a magyar tulajdonú Graboplast, a 640 millió forint összegű beruházás... Teljes cikk

250 új munkahelyet hoz létre egy amerikai vállalat

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány kedden a Procter & Gamble (P&G) vállalattal, a dokumentumot a kormány képviseletében... Teljes cikk

Élelmiszeripar: felmérik a munkaerőigényeket

Komplex munkaerő-piaci kutatást indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve, hogy így... Teljes cikk

26 éves nő lett egy repülőgép kapitánya

A 26 éves Kate McWilliamsetet pilótából kapitánnyá nevezte ki az easyJet - áll a közleményben. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Fejleszt az IBM Székesfehérváron: 410 új állás

Az IBM 3,2 milliárd forintból bővíti székesfehérvári it-szolgáltató központját, ehhez a kormány egyedi döntés útján 1,1 milliárd forintot biztosít.