A motiváció szó annyira széleskörben elemzett és kutatott terület, hogy nehéz újat és különlegeset mondani már ebben a témában. A 2011. januárjától júniusig tartó, diplomások körében végzett kutatásunk bemutatása és a konklúziók levonása előtt mindenképpen néhány gondolat erejéig szeretnék egy minimális elméleti háttérre kitérni.

Az egyik legalaposabban kidolgozott motivációs rendszer Murray nevéhez kötődik. Ő hat csoportot állított fel és ezen belül 27 szükséglettípust különböztetett meg.

1. Ambíció
2. Tárgyakhoz való kötődés
3. Státus védelme
4. Hatalom
5. Társakkal való viszony
6. Információcsere

Az utolsó csoportot kezdtük el vizsgálni, ami az információcserén alapszik. A pénz, a szabadidő, a juttatási rendszer mellett milyen lehetőségek vannak még a dolgozók szakmai teljesítményének növelésére az elkötelezettség fenntartása mellett. A különböző szellemi munkakörökre vonatkozó interjúra érkezőkkel, az interjút követően röviden beszélgettünk arról, hogy a napi irodai életében milyen pozitív tényezőket sorolna fel.

A válaszok között jelentős számban szerepelt, a jó csapat, a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezők jelenléte. Azok, akik el tudták mondani, hogy szakértőkkel, a szakma legjobbjaival, akár szaktekintélyekkel dolgoznak együtt, kielégítve érezték folyamatos fejlődési igényüket, tanulási vágyukat, azt a kíváncsiság iránti "vonzódásukat", ami távol tartotta őket munkahely váltási szándékuktól.

A váltási szándékot leggyakrabban akkor jelölték meg a munkavállalók, ha elfogyott a jövőkép. A jövőkép szó esetén sok munkaadó hiszi azt, hogy cége nem tud további fejlődést kínálni egy adott szakmai szint, vagy pozíció fölött munkavállalójának. Ez bizonyítottan így van, hiszen eltérő technológiákkal, tudásbázissal dolgoznak adott munkáltatók. A foglalkoztatás ideje viszont nagyságrendekkel kitolható, elnyújtható ha egy szakmailag magasan a csapat fölött álló kolléga mentorálja munkatársait, akiről biztosan érzik, hogy hosszú távon tanulhatnak tőle és a szakmai fogások elsajátításával saját jövőjüket építhetik.

A felmérés során kiderült, mennyire fontos lenne adott csapatok együttműködési kohézióját felmérni, mert gyakran csak a mélyvízben derül ki, hogy a felvett kolléga emberileg nem tudja erősíteni a már elért teljesítményt. Ez tesztekkel feltérképezhető és rendkívül alacsony költség mellett nagyon magas hatásfokkal bizonyítható, milyen típusú, személyiségű, kvalitású ember képviselne hozzáadott értéket a csapatban. A csapatkohézió akkor fejleszthető a klasszikus csapatépítő tréningekkel a legeredményesebben, ha minden munkatárs alapvetően jól illeszkedik egymáshoz és akár egymás kompetenciáit, szakértelmét kiegészítve alkotnak teljességet.

A felmérés egyik legnagyobb meglepetése az az arány volt, hogy mekkora motivációt tud jelenteni, ha a kollégák javaslattal élhetnek a szervezetbe integrálandó új kolléga személyét illetően. A másik fontos tanulság, hogy a hiteles szakmai vezetés, a példaképmutatás nagyobb erőt képvisel a lojalitás során, mint amire eddig fény derült. A célirányos kutatás azonban konkrétabb válaszokat is rejtett.

Pethő Anikó vezető tanácsadó
Aarenson Consulting