Nem a hiány, a meglévő készség számít
Ez év januárjától öt és félszeresére emelkedett a cégek által befizetendő rehabilitációs hozzájárulás. Van olyan vállalat, amelyik inkább elfogadja a kvótarendszert és van, amelyik inkább fizet. A megváltozott munkaképességű emberek normális életkörülményeket és ennek részeként piaci viszonyok közötti munkavégzést szeretnének. A munkaerő közvetítő szolgáltatóknál pedig megjelent az eddig ismeretlen, rehabilitációs üzletág.
Segítség a hátrányok kiegyenlítéséhez
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) hazánkban a legerősebb érdekvédelmi közhasznú ernyőszervezet. Jelenleg 108 tagegyesülettel, és több mint 200 000 taggal rendelkeznek. Tevékenységüket, szolgáltatásaikat nemcsak a mozgáskorlátozott tagjaik számára, hanem valamennyi hazánkban élő fogyatékos személy érdekében végzik. Bernáthné Székely Julianna, a MEOSZ rehabilitációs megbízottja a munkájukat úgy jellemezte, miszerint ők azok, akik feltárják, megfogalmazzák a mozgáskorlátozottságból eredő sajátos érdekeket, és ezt egyeztetik más csoportok érdekeivel. Különösen a jogalkotás befolyásolására irányuló munkájuk jelentős.
A mozgássérült emberek számára hiányzó munka, oktatási, kulturális, sport, szabadidős és egyéb lehetőségek megteremtéséhez a MEOSZ segítséget nyújt, módszereket dolgoz ki. Megpróbálják például példaadóan a hiányzó szolgáltatásokat saját maguk megvalósítani és elterjeszteni. Ilyen a speciális személyi segítő, szállító, sorstársi tanácsadó és információs szolgálat, vagy akár rehabilitációs -, munkaerő-piaci -, jogi tanácsadás működtetése. Közreműködnek a mozgáskorlátozottságból eredő egyes hátrányok kiegyenlítését szolgáló, állami támogatások jogosultakhoz való juttatásában.
Végül, feladatuk a szakértői munka végzése is, amit a sérült lét átéléséből adódó, sajátos ismereteik és a tanult szakértelem alapján végeznek.
A MEOSZ egyik feladata a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítése. A folyamat során azonban, a rehabilitációs megbízott szerint, az a helyes szemlélet, ha a megfelelő munkakörben a megfelelő feltételekkel, kompetenciákkal rendelkező megváltozott munkaképességű embert igyekeznek alkalmazni a cégek. Szerinte vegyesen, középvállalatok, multi cégek, vidéken és Budapesten egyaránt, egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a megváltozott munkaképességű szakemberek irányába.
Legutóbb, Bernáthné Székely Julianna szakmai kezdeményezésével, egy tiszaújvárosi gyártó vállalatnál, a HR vezető nyitottságának köszönhetően, a MEOSZ helyi egyesületének a mozgósításával jött létre egy sikeres együttműködés. Ennek során az utóbbi hónapban két alkalommal is, több mint 120 megváltozott munkaképességű jelentkezőből május elseje óta körülbelül 30 fő megváltozott munkaképességű ember már a gyárban dolgozik és azóta még közel 50 fő nyert felvételt.
Érdemes a munkaadóknak is a MEOSZ-hoz fordulniuk, mert itt érintett, tapasztalt, speciális szakismerettel rendelkező foglalkoztatási szakemberek adnak tájékoztatást. Mivel a MEOSZ országos szervezet, az egyesületein keresztül mindenfelé közvetlen kapcsolatban van az érintett munkavállalókkal. Elindítottak egy programot is, "Álláskulcs" néven, hogy felkészítsék a leendő megváltozott munkaképességű munkavállókat a munkára.
A cél, a rehabilitációs megbízott szerint az, hogy a konvergencia programnak megfelelően és a Lisszaboni Stratégiával összhangban, a fogyatékos emberek a nyílt munkaerőpiacon, normál bérezésért, képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkát végezhessenek. Mert morális és politikai szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a társadalom egyes csoportjainak, - még ha különböző segélyek folytán alapvető megélhetésük biztosított is - esélyük sincs arra, hogy a szegénységi csapdából kikerülve életszínvonaluk érzékelhetően javuljon.
A mobilitás biztosítása nemcsak kényelmi kérdés, hanem gazdasági és szociális szükségszerűség, és mindenki számára egyformán biztosítandó jog. Ez pedig, a rehabilitációs megbízott szerint, mindannyiunktól függ.
Lehetőség, nem kényszer: a hozzájárulás fizetése
Elsőre soknak tűnhet a majdnem egymillió forintos évenként és fejenként fizetendő rehabilitációs hozzájárulás. De Bernáthné Székely Julianna szerint több EU-s tagországban is érvényben van ez a foglalkoztatást ösztönző szabályozás. Az összeg országonként különböző mértékű, de a Magyarországon jelenleg alkalmazott összegnek ez a többszöröse is lehet. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét, vagy megváltozott munkaképességű (mmk) embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak, de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A rehabilitációs megbízott úgy látja, több cég jelentkezik náluk, amióta öt és félszeresére emelték ezt az összeget. A vállalatok elkerülhetik a 964. 500 forint/év/fő rehabilitációs hozzájárulás befizetését, ha minden huszadik dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznak. A befektetés pedig megtérül, ahogy egy vizsgálat kimutatta. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő minden forint 5 év alatt 4,77 forint megtérülést eredményez helyi vagy országos szinten.
Bernáthné Székely Julianna szerint ez mindenki számára elsősorban lehetőséget teremt, és nem kényszert. Ha a megváltozott munkaképességű embert sikerül visszajuttatniuk a munka világába, azaz gazdaságilag aktívvá és ezen belül foglalkoztatottá tenni, akkor nemcsak egy embernek és az őt körülvevő családtagoknak segítettetek, hanem a teljes Európai Uniós gazdaságra nézve is pozitív hatást értek el.
A megváltozott munkaképességű ember ugyanis profitot termel, mint bárki más, ha megfelelő munkafeladatot és -körülményeket biztosít számára a munkáltató.
Az első, piaci reakció
A Work Force Tanácsadó, felismerve a növekvő piaci igényeket, egy évvel ezelőtt létrehozta rehabilitációs üzletágát. Már az itt dolgozók felvételénél is szempont volt, a piaci ismeretek mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal történő foglalkozási tapasztalat. Erre a biztos alapra építették fel a hosszú távú, komplex szolgáltatást nyújtó Palládium Programjukat. A céljuk kettős ezzel a programmal. Egyrészt, a lehető legkevesebb munkakörnyezet, illetve munkakör változtatás nélkül, a megváltozott munkaképességű munkavállalók képessé tevésével sikert elérni.
Munkakereső célcsoportjuk az egészségkárosodottak, a munkaképességüket vesztettek és a fogyatékkal élők, ezen belül a mozgáskorlátozottak is ide sorolandók. A Work Force Kft. a teljes célcsoport munkaerő-piaci esélyegyenlőségéért dolgozik, ahogy Oplaznik Gabriella, a cég rehabilitációs üzletágvezetője elmondta. Ő úgy látja, vannak ágazatok, ahol nehezebb, vannak, ahol könnyebb megvalósítani a rehabilitációs foglalkoztatást, de olyan munkahely nincs, ahol lehetetlen.
A partnereknek azért előnyös a Work Force szolgáltatása, mert ők a valóban a termelésben-szolgáltatásban szükséges munkakörökre keresik meg az adott munkakör ellátásához szükséges képességekkel, gyakorlattal rendelkező munkavállalót. Országos lefedettséggel, és 7 év munkaközvetítési tapasztalattal tudnak a partnereknek segíteni.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók is nagyon hamar megtalálják a céget, és ott adatbázisba kerülnek, illetve a megüresedő pozíciókra folyamatosan interjúztatják őket.
Általános tapasztalat, Oplaznik Gabriella szerint, hogy az mmk-s álláskeresők az elmúlt 20 évben képzettségüket, és tapasztalatukat félrerakva olyan munkakörökben helyezkedtek el, melyeket felkínáltak nekik, ezzel sok esetben alacsony keresetért és szaktudásukat hasznosítatlanul dolgoztak. Ma a cégek részéről azt tapasztalják, hogy nem ismerik a felvételre szánt munkaerő képességeit, és minél jobban leegyszerűsített munkaköröket "kreálnak" a foglalkoztatás érdekében. Az üzletágvezető szerint ez nem jó megoldás, és nem is vezet zökkenőmentes foglalkoztatáshoz.
A rehabilitációs járulék emelkedése után a változásról Oplaznik Gabriella azt mondta, hogy elsőre a rugalmasabb kis- és középvállalatok, vállalkozások tudtak gyorsabban lépni. A nagy létszámmal, szigorú szabályzatokkal, tervekkel működő multinacionális vállalatoknak ez az első fél év a gazdasági válság miatt nem kedvezett. Ahol nincs megrendelés, ott nagyságrendi munkaerő felvételt sem lehet végrehajtani. A nagyobb vállalatok tehát a speciális foglalkoztatást csak a termelés újraindulása után tudják megvalósítani.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 2 hete
- Extra támogatással segítik a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeket 2 hónapja
- Profi programozók önkéntes munkája segítheti a fogyatékkal élő embereket, hogy munkához jussanak 2 hónapja
- Egyszerűsödött a megváltozott munkaképességű dolgozók ellátásainak igénylése 3 hónapja
- Így spórolhat milliókat a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával 3 hónapja
- Új HR igazgató csatlakozott a Decathlon csapatához 3 hónapja
- A sérült gyermeket nevelőknek csak 36 százaléka dolgozik 3 hónapja
- Vegyen fel hallássérült dolgozót - segítséget kap, aki segít! 5 hónapja
- Fülöp Attila: van százötvenezer jó példa fogyatékossággal élő munkavállalóval kötött szerződésre 5 hónapja
- Majdnem minden második megváltozott munkaképességű ember bérből tartja el magát 5 hónapja
- Hogyan lehet esélyt adó munkáltatóvá válni? - Idén utoljára euChance Klub 5 hónapja