Szilágyi Katalin
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Példát mutatnak az esélyt adó munkahelyek

Ma még gyakran idegenkednek a munkáltatók az értelmi fogyatékosok foglalkoztatásától, ami egyrészt abból adódik, hogy nem ismerik képességeiket, másfelől nem igazán tudják, miként bánjanak velük. Mivel hazánkban az értelmi fogyatékos fiatalok oktatása szegregáltan történik, a tanulók nem kapnak esélyt arra, hogy szembesüljenek a felnőtt társadalom és a munkahelyek elvárásaival. A Salva Vita Alapítvány fontosnak tartotta, hogy a két oldalt megismertesse egymással, ezért dolgozta ki a Munkahelyi Gyakorlat programot, amely jelenleg 19 településen működik - fogalmazott a szervezet által szeptember 19-én rendezett szimpóziumon Palkovics Rozália Natália programvezető. Az 1996 óta működő iskolai modul nemcsak a munka világát ismerteti meg ezekkel a fiatalokkal, hanem társadalmi beilleszkedésüket is segíti. A programra kiválasztott és felkészített tanulók kiscsoportban, az iskolai foglalkozások mellett hetente egyszer, külső munkahelyekre járnak, ahol bérezés nélküli munkát végeznek. Az egyes helyeken két-két hónapot töltenek, majd munkahelyet váltanak, így az iskolai oktatásuk utolsó két évében több munkahelyet, többféle munkatípust ismerhetnek meg. A fiatalok egyebek között élelmiszeripari tevékenységeket, címkézést, csomagolást, takarítói, konyhai, nyomdaipari munkákat végeznek, de könyvtárban és irodában is foglalkoztatják őket.

Felnőttként dolgozni...

A diákokkal mindenhová iskolai kísérő megy, aki segíti őket a beilleszkedésben, a munkavégzésben és felügyeli a tevékenységüket - jegyezte meg Palkovics Rozália Natália, hangsúlyozva, hogy a kísérő a munkaadóknak is mintaként szolgálhat, például abban, hogyan bánjanak a fiatalokkal. A tanulók a programnak köszönhetően képet kaphatnak a különféle munkatípusokról, munkakörnyezetekről, önállósodnak a munkavégzésben, a közlekedésben, a döntési helyzetekben, részük lesz munkatársi kapcsolatokban, megtapasztalják a főnök-beosztott viszonyt, megtanulják elfogadni a munkahelyen támasztott elvárásokat, megismerik saját képességeiket - sorolta a szakember. Palkovics Rozália Natália emellett fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a munka során sikerélményhez is jutnak, ezáltal nő az önbecsülésük, ami a későbbiekben is motiválja őket. Mint mondta, a programban résztvevő fiatalok 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretne munkát vállalni az iskola befejezése után, az eddig résztvevő 600 fiatal tíz százalékának pedig tanulmányai befejeztével sikerült elhelyezkednie a munkaerő-piacon.

Javulnak a munkatársak emberi kapcsolatai

A sérült tanulók befogadása a munkahelyeken szemléletbeli változást hozhat. Gyakran tapasztalható, hogy erősödik a közösség életében az egymás iránti figyelem, a tolerancia - mutatott rá a programvezető. A munkáltatók saját élményeiken keresztül ismerhetik meg az értelmi sérült fiatalok munkavégző képességeit, megtanulnak velük együtt dolgozni és nem utolsó sorban a vállalat megítélését is pozitívan befolyásolhatja, ha köztudottá válik, hogy náluk érvényesül az esélyegyenlőség elve. A munkahelyi sokszínűség kihasználása az üzleti teljesítmény növekedésének egyik hatékony eszköze lehet. A tanulók ugyanis tehermentesítenek munkahelyi folyamatokat és bevonhatók olyan tevékenységekbe is, ahol részfeladatokat vesznek át az ott dolgozóktól - hívta fel a figyelmet Palkovics Rozália Natália.

A programban részt vett munkaadók fele elégedett volt a tanulók munkájával, 80 százalékuk pedig javuló munkahelyi légkörről számolt be. Pozitív tapasztalatokat szerzett többek között a Tesco is, amely már három éve működik együtt a Salva Vita Alapítvánnyal. Hardy Mihály, a hipermarketlánc kommunikációs igazgatója elárulta, eleinte féltek attól, hogyan fogadják majd a dolgozók a sérült embereket és miként viszonyulnak hozzájuk a vásárlók. A sérült fiatalok azonban könnyen beilleszkedtek, konfliktusok sem adódtak és az elvárásoknak is megfeleltek. A vállalat politikájából már nem hiányozhat az esélyegyenlőség elvének alkalmazása. A jelenleg 22 ezer alkalmazottat foglalkoztató Tesco-nál körülbelül 7-8 értelmi sérült ember dolgozik, a herceghalmi központi raktárban pedig menekülteknek is munkát biztosítanak - mondta el Hardy Mihály.

A Munkahelyi Gyakorlat program sikerességét bizonyítja, hogy tavaly a munkaügyi minisztérium központi programmodullá nyilvánította. A modult egyébként jelenleg 20 iskolában működtetik. Az eredmények láttán a Salva Vita Alapítvány az intézetben és családban élő értelmi fogyatékos felnőttek számára is adaptálta a programot, amelyet a jövőben az ország valamennyi régiójában szeretnének a munkáltatóknak elérhetővé tenni.

Szilágyi Katalin, HR Portal
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
113 Growwwer helyezkedett el idén a MOL-csoportnál

Idén szeptemberben több mint százan kezdhették el építeni nemzetközi karrierjüket a MOL-csoport friss diplomások számára meghirdetett Growww... Teljes cikk

Nagyvállalatoknál dolgozna a fiatalok többsége

Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága az ezt kétévente vizsgáló nemzetközi kutatás... Teljes cikk

Egy vagy két autót is érdemes flottába vinni

Ki engedheti meg magának, hogy flottája legyen? Bizonyára sokan a nagy cégekre gondolnak több száz autóval, ami részben igaz, de nincs pont így,... Teljes cikk