Példát mutatnak az esélyt adó munkahelyek

Ma még gyakran idegenkednek a munkáltatók az értelmi fogyatékosok foglalkoztatásától, ami egyrészt abból adódik, hogy nem ismerik képességeiket, másfelől nem igazán tudják, miként bánjanak velük. Mivel hazánkban az értelmi fogyatékos fiatalok oktatása szegregáltan történik, a tanulók nem kapnak esélyt arra, hogy szembesüljenek a felnőtt társadalom és a munkahelyek elvárásaival. A Salva Vita Alapítvány fontosnak tartotta, hogy a két oldalt megismertesse egymással, ezért dolgozta ki a Munkahelyi Gyakorlat programot, amely jelenleg 19 településen működik - fogalmazott a szervezet által szeptember 19-én rendezett szimpóziumon Palkovics Rozália Natália programvezető. Az 1996 óta működő iskolai modul nemcsak a munka világát ismerteti meg ezekkel a fiatalokkal, hanem társadalmi beilleszkedésüket is segíti. A programra kiválasztott és felkészített tanulók kiscsoportban, az iskolai foglalkozások mellett hetente egyszer, külső munkahelyekre járnak, ahol bérezés nélküli munkát végeznek. Az egyes helyeken két-két hónapot töltenek, majd munkahelyet váltanak, így az iskolai oktatásuk utolsó két évében több munkahelyet, többféle munkatípust ismerhetnek meg. A fiatalok egyebek között élelmiszeripari tevékenységeket, címkézést, csomagolást, takarítói, konyhai, nyomdaipari munkákat végeznek, de könyvtárban és irodában is foglalkoztatják őket.

Felnőttként dolgozni...

A diákokkal mindenhová iskolai kísérő megy, aki segíti őket a beilleszkedésben, a munkavégzésben és felügyeli a tevékenységüket - jegyezte meg Palkovics Rozália Natália, hangsúlyozva, hogy a kísérő a munkaadóknak is mintaként szolgálhat, például abban, hogyan bánjanak a fiatalokkal. A tanulók a programnak köszönhetően képet kaphatnak a különféle munkatípusokról, munkakörnyezetekről, önállósodnak a munkavégzésben, a közlekedésben, a döntési helyzetekben, részük lesz munkatársi kapcsolatokban, megtapasztalják a főnök-beosztott viszonyt, megtanulják elfogadni a munkahelyen támasztott elvárásokat, megismerik saját képességeiket - sorolta a szakember. Palkovics Rozália Natália emellett fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a munka során sikerélményhez is jutnak, ezáltal nő az önbecsülésük, ami a későbbiekben is motiválja őket. Mint mondta, a programban résztvevő fiatalok 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretne munkát vállalni az iskola befejezése után, az eddig résztvevő 600 fiatal tíz százalékának pedig tanulmányai befejeztével sikerült elhelyezkednie a munkaerő-piacon.

Javulnak a munkatársak emberi kapcsolatai

A sérült tanulók befogadása a munkahelyeken szemléletbeli változást hozhat. Gyakran tapasztalható, hogy erősödik a közösség életében az egymás iránti figyelem, a tolerancia - mutatott rá a programvezető. A munkáltatók saját élményeiken keresztül ismerhetik meg az értelmi sérült fiatalok munkavégző képességeit, megtanulnak velük együtt dolgozni és nem utolsó sorban a vállalat megítélését is pozitívan befolyásolhatja, ha köztudottá válik, hogy náluk érvényesül az esélyegyenlőség elve. A munkahelyi sokszínűség kihasználása az üzleti teljesítmény növekedésének egyik hatékony eszköze lehet. A tanulók ugyanis tehermentesítenek munkahelyi folyamatokat és bevonhatók olyan tevékenységekbe is, ahol részfeladatokat vesznek át az ott dolgozóktól - hívta fel a figyelmet Palkovics Rozália Natália.

A programban részt vett munkaadók fele elégedett volt a tanulók munkájával, 80 százalékuk pedig javuló munkahelyi légkörről számolt be. Pozitív tapasztalatokat szerzett többek között a Tesco is, amely már három éve működik együtt a Salva Vita Alapítvánnyal. Hardy Mihály, a hipermarketlánc kommunikációs igazgatója elárulta, eleinte féltek attól, hogyan fogadják majd a dolgozók a sérült embereket és miként viszonyulnak hozzájuk a vásárlók. A sérült fiatalok azonban könnyen beilleszkedtek, konfliktusok sem adódtak és az elvárásoknak is megfeleltek. A vállalat politikájából már nem hiányozhat az esélyegyenlőség elvének alkalmazása. A jelenleg 22 ezer alkalmazottat foglalkoztató Tesco-nál körülbelül 7-8 értelmi sérült ember dolgozik, a herceghalmi központi raktárban pedig menekülteknek is munkát biztosítanak - mondta el Hardy Mihály.

A Munkahelyi Gyakorlat program sikerességét bizonyítja, hogy tavaly a munkaügyi minisztérium központi programmodullá nyilvánította. A modult egyébként jelenleg 20 iskolában működtetik. Az eredmények láttán a Salva Vita Alapítvány az intézetben és családban élő értelmi fogyatékos felnőttek számára is adaptálta a programot, amelyet a jövőben az ország valamennyi régiójában szeretnének a munkáltatóknak elérhetővé tenni.

Szilágyi Katalin, HR Portal