Gyakran idézett Albert Mehrabian 55-38-7 százalékos szabálya (1971), mely szerint a személyes kommunikáció 93 százaléka nonverbális csatornákon (55 százalék testbeszéd + 38 százalék hangszín, hanghordozás) keresztül történik, és csak 7 százalékban számítanak a kimondott szavak. Mint minden környezetéből kiszakított állítás, ez is sántít. Mehrabian szerint, ez az arány csak a szigorúan ellenőrzött kísérleti körülményekre vonatkozik, ahol az alanyok saját érzelmeikre vonatkozó állításait vizsgálták.

A hétköznapi életben nagy szerepe van annak, amit mondunk, a szavaknak, mondatoknak. De nem csak a konkrét tartalom, hanem a mondandónk nyelvi struktúrája, a használt nyelvtani szerkezetek is információt hordoznak. Leslie Cameron-Bandler és Robert Bailey kutatásaik során megállapították, hogy azok az emberek, akik hasonló nyelvi (Language) struktúrákat használnak, amikor beszélnek, azok hasonlóan viselkednek (Behavior). (Innen származik a Villáminterjú tudományos alapja, amelyet "Language and Behavior Profile" vagy röviden LAB Profile néven ismernek és alkalmaznak világszerte.)

Az, hogy hogyan fogalmazzuk meg a mondandónkat, híven tükrözi azt a gondolkodási struktúrát, amelyben ezek a mondatok megszülettek. Azaz, abból, hogy valaki hogyan beszél, megállapítható, hogy milyen gondolkodási mintákat használ az adott szituációban. Ezek a minták szűrőként működnek: befolyásolják, hogyan gondolkozunk, cselekszünk vagy reagálunk a külvilág hatásaira. Ha ismerjük valakinek az adott kontextushoz tartozó gondolkodási mintáit, viszonylag pontosan jósolhatjuk meg az abban a kontextusban várható viselkedését.

Állásinterjúztatáskor, pedig pontosan erre vállalkozunk: azt igyekszünk megállapítani különféle módszerekkel, hogy a jelölt képes lesz-e az adott feladat ellátására, elég motivált lesz-e, hogyan fog tudni beilleszkedni, mi szükséges ahhoz, hogy jó teljesítményt nyújtson.

A Villáminterjú ebben a munkában lehet értékes eszköz, segítségével villámgyorsan meghatározható:

mi motiválja, illetve demotiválja az interjúalanyt,

hogyan dolgozza fel az információkat,

milyen jellegű feladatok és környezet az, ahol a legtermelékenyebb tud lenni.

A felvételiztető kérdéseire adott válaszokból (vagy ennek a hiányából) ezek a minták azonosíthatók. Ilyenkor a válasz a konkrét tartalma másodlagos, azaz, akár hazudhat is, akkor is csak a saját gondolkodási mintáit fogja használni. A Villáminterjú több mint egy tucat kategóriát vizsgál, például ezekre a kérdésekre tud választ adni:

Mitől csinál az illető valamit: kezdeményez vagy vár másokra?

Miből táplálkozik a motivációja: belülről vagy inkább külső forrásokra támaszkodik?

Hogyan viszonyul a változáshoz: igényli vagy inkább kerüli?

Egyedül vagy inkább másokkal tud hatékonyabban dolgozni?

Hogyan kezeli a stresszes szituációkat?

A módszer egyszerűen megtanulható és könnyen alkalmazható, akár mint önálló interjú, akár a hagyományos interjú kiegészítéseként.

Bár a technika nem új, alkalmazása csak az utóbbi tíz évben kezdett elterjedni. A vállalatok egymás után ismerik fel, hogy az új munkatársak beválásának és sikerességének a kulcsa a munkakörhöz, illetve a vállalati kultúrához való illeszkedés (fit). A legjobb példát talán a Southwest Airlines amerikai légitársaság szolgáltatja: folyamatosan nyereséges egy veszteséges iparágban, miközben a különböző tekintélyes munkahelyeket felmérő listákon rendre az élen végez, a munkavállalók versengenek, hogy bekerülhessenek. A személyügyi folyamataikban különös tekintettel felvételre, nagy szerepet kap LAB Profile alkalmazása, így a Villáminterjúztatás is.

A Villáminterjúztatás részei:

Elvárás profil kialakítása

A munkakör és az adott munkahelyi környezet alapján elkészítjük az ideális profilt. Ez az, amihez a későbbiek során hasonlítani fogjuk a jelentkezők gondolkodási mintáit. Gyakran vannak olyan munkakörök, ahol valamely minta megléte vagy hiánya alapkövetelmény, vagy kizáró ok, azaz egy-két kérdésből is kiderülhet, hogy a jelölt nem alkalmas erre a pozícióra és nincs értelme további időt fordítani a felvételiztetésére. Így időt és jelentős költségeket takaríthatunk meg. Ha a hirdetést ezeknek az elvárásoknak megfelelően, az elvárt gondolkodási mintákat felhasználva fogalmazzuk meg, az már eleve megszűri a jelentkezőket.

A jelölt profiljának felvétele

A szokásos felvételi körülmények között végigkérdezzük a kérdéssort és a profil felvételi lapon rögzítjük a kapott válaszokat. A jelölt számára ez egy érdeklődő, jó hangulatú interjú lehet, ahol nincsenek jó és rossz válaszok - hiszen nem a tartalom az elsődleges és a kérdések sem a szokásosak. Ez sokkal kisebb stresszel jár az alanynak, és az interjúztatónak is hatékonyabb, mint a megszokott kérdések, melyekre sokan előre betanult válaszokkal készülnek.

Az interjú kiértékelése

A jelöltek felvett profiljait összehasonlítjuk az elvárásokkal és eldöntjük, ki az, aki a legjobban megfelel, illetve, mely területeken vagyunk hajlandóak kompromisszumra. A profil a továbbiakban segíthet az új munkatárs beillesztésében, illetve az esetlegesen meglévő eltérések képzéssel, coachinggal való módosítására.

A Villáminterjúztatás előnyei:

Gyorsaság

Az interjúalany kommunikációs stílusától függően egy-egy interjú ideje 15, maximum 30 perc. Sokszor nem szükséges végigkérdezni a kérdéssort, ha kiderül, hogy valamely kulcsfontosságú jellemző nem egyezik. Szűrőinterjúként telefonon is lefolytatható.

Költséghatékonyság

Alkalmazása egyszeri befektetést igényel a felvételiztető munkatársak tréningjébe. Nincsenek további ráfordítások, jogdíjak vagy tesztköltségek. Egy-egy interjúztató tréningköltsége már az első jól kiválasztott munkavállalóval megtérülhet: illeszkedni fog a feladat az egyén szükségleteihez, csökken a fluktuáció.

Megbízhatóság

Mivel a válaszok struktúrája az, amit vizsgálunk, sokkal nehezebb becsapni az interjúztatót még akkor is, ha az interjúalany esetleg ismeri a módszert. A profil mindig kontextusfüggő, így sikeresebben kezeli az emberi viselkedés sokféleségét, vagyis nem kategorizál.

Alkalmazhatósági határok

A módszer határait a kérdező felkészültsége szabja meg. A Villáminterjún arra keressük a választ, hogy az adott személy gondolkodási mintái mennyire illeszkednek a vállalat és a feladat által megkívántakhoz (fit). Nem vizsgálja a szakmai tudást, tájékozottságot és a személyiséget sem, amelyek fontos részei lehetnek egy felvételi döntésnek. A Villáminterjú technikája két napos intenzív tréning formájában sajátítható el, melynek során megtanítják a kérdések helyes feltevését és értelmezését, úgy, hogy a résztvevő rövid idő alatt elsajátítja a módszer alkalmazását.

Gerlei Béla, vezető karrier-tanácsadó
Karrier Intézet