Kinek hány nap szabadság jár idén?

A HR Portal kalkulátorával is könnyedén kiszámolható, hogy ki, mennyi szabadságra jogosult. Több cikkben beszámoltunk már arról, hogy a húsz nap alapszabadság mellé jár pótszabadság, amely az életkor előrehaladtával nő. Először 25 évesen jár egy nap pótszabadság, ez 45 éves korig 10 napra kúszik fel. Ehhez adódik hozzá a gyermekek után mindkét szülőnek járó pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Fogyatékos gyermekek szülei plusz két nap szabadságot kapnak. Állandó föld alatti munkavégzés, vagy sugárzásnak kitett munkahely esetén öt nap pótszabadságra jogosultak a munkások.

A szabadság kiadásával összefüggésben érdemes minden alkalommal rámutatni arra, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki és nem a munkavállaló veszi ki - mondja dr. Kéri Ádám ügyvéd, a HR Portál munkajogi szakértője. Az Mt. szerint a munkavállaló az összszabadság állományán belül 7 munkanap szabadsággal rendelkezik csupán. Azt is tudni érdemes, hogy a gyermekek után járó pótszabadsággal sem a szülő „rendelkezik” azaz, nem akkor veszi ki, amikor arra a gyermekkel összefüggésben szükség mutatkozik. Ezt a pótszabadság részt ugyanúgy a munkáltató adja ki, amikor jónak látja.

Több szabadsággal kompenzálja a jog, ha a kormánynak dolgozunk, vagy olyan szervnél, munkakörben, amely eltér a szokványostól, esetleg magasabb fizikai, lelki terheléssel jár együtt az adott munka. Jelenleg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ismét napirenden van az Mt. módosítása és benne a pótszabadságok kérdése. A munkavállalói oldal ezzel összefüggésben az egészségkárosító munkakörben dolgozó munkavállalók számára pótlólagos pótszabadság bevezetését javasolja, mely a megszűnt korkedvezményes nyugdíj káros hatásait kompenzálná mutat rá az ügyvéd, aki a LIGA Szakszervezeteknek is külső szakértője.

A rendvédelmisek szabadságolási rendszere

Egy 17 éve rendőrségnél, jelenleg egy budapesti szerv gazdaságvédelmi főosztályán, kiemelt főnyomózóként dolgozó, egy gyerekes apuka összesen 34 nap szabadsággal gazdálkodhat 2016-ban. Lássuk a részleteket. A rendőrök, katasztrófavédelmisek, a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos tagjának alapszabadsága évi huszonöt munkanap. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati szóló 2015. évi XLII. törvény (Új Hszt.) rögzíti a civil munkavállalóktól eltérő, a rendőrökre vonatkozó szabadságolási szabályokat.

A törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, vagyis a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára, az Országgyűlési Őrségre terjed ki. Utóbbi kettő esetében Országgyűlésről és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Pótszabadság jár még ezen felül a szolgálati viszonyban töltött idő függvényében: így ha ez két év, akkor három nap, három-öt év esetén négy nap, hat-tíz év szolgálati viszonyban töltött idő után öt nap, tizenegy-tizenöt évnél hat nap, tizenhat-húsz év esetén hét nap, huszonegy-huszonöt évnél nyolc nap, huszonhat-harminc évnél kilenc nap, harmincegy év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után tíz nap jár az alapszabadságon felül.

Ha azonban valaki vezető, akkor ezen pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg a törvény értelmében. A beosztott vezető tizenegy napot, középvezető tizenkét napot, területi szerv vezetője tizenhármat, a központi szerv vezetőjének helyettese tizennégyet, a központi szerv vezetője pedig tizenöt napot adhat hozzá a huszonöt nap szabadságához.

A pótszabadságon túl évente öt nap pótszabadságra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja, ha szolgálati feladatait a törvény szerinti biztonsági részlegen látja el - szól a regula. Ezen felül jár még a rendőröknek a fent taglalt pótszabadság a gyermekek után is. Sőt, a hivatásos állomány tagjait még mindezen túl megilleti tizennégy nap rekreációs célú pótszabadság is. Ez azonban csak akkor csapódik hozzá az eddig sem túl kevés szabadsághoz, ha fokozottan veszélyes - nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti - szolgálati beosztásban, repülőgép- vagy helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő, közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár vagy a miniszter által meghatározott, terrorelhárítási feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásban teljesíti szolgálatát.

Mennyi szabadság jár a közalkalmazottaknak?

Valószínűleg nem ennyire izgalmas és veszélyes, de annál hasznosabb feladatot látnak el a közalkalmazottak, akiket megillető alapszabadság (20 vagy 21 nap) mértéke a közalkalmazotti osztályba soroláshoz igazodik, ezzel szemben a pótszabadság mértékét a fizetési fokozat határozza meg. A közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő után pótszabadság jár, melynek mértéke megegyezik a fizetési fokozat számával. [Kjt. 57. § (1)].

A törvény értelmében a magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz nap, a vezető megbízásút évi öt nap pótszabadság illeti meg.

Évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg a bölcsődében, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat, továbbá a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat.

A pótszabadság időtartamából 15 munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Végrehajtási rendelet jogosult megállapítani az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkaköröket [Kjt. 57. § (3)]. „Ez a pótszabadság tehát nem az intézmény valamennyi közalkalmazottjának jár, hanem kifejezetten csak az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottnak. Ugyanakkor ez a szabály garanciális jelentőségű is, hiszen az oktató-nevelő munkakört betöltőket gyakorlatilag csak a munkaköri feladataikkal összefüggő tevékenység ellátására lehet kötelezni a pótszabadság tartamából 15 munkanapra” - hívta fel a figyelmet Dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje egy olvasónk kérdésére adott válaszában.

„A közoktatási intézményekben az óvodapedagógus, tanító, tanár, napközis foglalkoztatást tartó pedagógus, gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, logopédus, kollégiumi nevelő, pszichológus, szociálpedagógus, könyvtárostanár (tanító), szakoktató és gyakorlati oktató munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató és nevelő munkát végzőket megillető pótszabadságra” - írta az ügyvéd, mint a Liga Szakszervezetek jogi szakértője. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben pedagógus munkakörnek minősül a nevelő, utógondozó, családgondozó, nevelőszülő-tanácsadó, munkaoktató, pszichológus, logopédus, továbbá a gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus.

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult - áll a törvényben.

Mennyi szabadság jár a köztisztviselőknek?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 101. § (1) szerint a kormánytisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül besorolásától függően pótszabadság jár.
Egy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező fogalmazó három napot, egy tanácsos öt napot, egy vezető-tanácsos hét napot, egy főtanácsos kilenc napot, egy vezető-főtanácsos pedig tizenegy napot kap még pluszba. Egy középiskolai végzettségű előadó öt napot, a főelőadó nyolc napot, főmunkatárs pedig tíz napot könyvelhet el az alapszabadsága mellé.

A vezetői munkakörhöz - miként a rendőröknél is - vezetői pótszabadság dukál. Az osztályvezetők munkáját tizenegy, főosztályvezető-helyettesekét tizenkét, a főosztályvezetőkét tizenhárom nap pótszabadsággal kompenzálják.

Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselőkre ugyanaz vonatkozik, mint amit már leírtunk. A kormánytisztviselőnek is jár pótszabadság a gyerekek után.

Ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult,
évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Akár a szabadság felét is át lehet vinni a következő évre

Fontos kérdés az is, hogy mennyi szabadságot hozhattunk át 2016-ra az előző évről. Erről a HR Portal is több ízben beszámolt. Öt napot mindenki átvihetett január elejére, ha már december végén elment szabadságra.

Megegyezés alapján pedig az életkor és a gyerekek után járó pótszabadságot teljes egészében korlátlanul át lehet vinni a következő évre.

Kivételes helyzetben lehetnek több csoport tagjai, például azok, akiknek van kollektív szerződésük. Ha a kollektív szerződés erről rendelkezik, akkor a munkáltató átviheti a szabadság negyedét a következő év elejére, legkésőbb március 31-ig.

A Munka törvénykönyve hangsúlyozza: a szabadságot a munkáltató adja ki, nem pedig a munkavállaló veszi ki. Így a munkaadó felelőssége, hogy a szabályoknak megfelelően kiadja az összes szabadságot, nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem vette ki.