Akár a szabadság felét is át lehet vinni a következő évre
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatFőszabály szerint az adott évben esedékes minden szabadságot ki kell adni az év vége előtt. Vannak viszont olyan kiskapuk, amikkel a szabadság nem kis részét mégis át lehet vinni a következő évre - adja hírül az Origo.
Öt napot mindenki átvihet január elejére, ha már december végén elmegy szabadságra. Ami 2015-öt illeti, ha valaki december 31-én kivesz egy nap szabadságot, akkor január 4-től 8-ig szabadságon lehet a 2015-ös keret terhére - olvasható a portál összefoglalójában.
Megegyezés alapján pedig az életkor és a gyerekek után járó pótszabadságot teljes egészében korlátlanul át lehet vinni a következő évre.
Kivételes helyzetben lehetnek több csoport tagjai, például azok, akiknek van kollektív szerződésük. Ha a kollektív szerződés erről rendelkezik, akkor a munkáltató átviheti a szabadság negyedét a következő év elejére, legkésőbb március 31-ig.
A munka törvénykönyve hangsúlyozza: a szabadságot a munkáltató adja ki, nem pedig a munkavállaló veszi ki. Így a munkaadó felelőssége, hogy a szabályoknak megfelelően kiadja az összes szabadságot, nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem vette ki.
A szabadság nagy részével a munkáltató szabadon rendelkezik, de 7 napot legfeljebb két részletben akkor kell kiadnia, amikor a munkavállaló kéri.
A szabadságot egyébként úgy kell kiadni, hogy a dolgozónak egy évben legalább egyszer legyen 14 nap egybefüggő pihenőideje,bár ebbe a szabadnapok is beleszámítanak. A törvény azonban kedvez a munkáltatónak, mivel ha meg tud állapodni a dolgozójával, akkor nem kell meglennie az egybefüggő 14 napnak.
Origo
Megegyezés alapján pedig az életkor és a gyerekek után járó pótszabadságot teljes egészében korlátlanul át lehet vinni a következő évre.
Kivételes helyzetben lehetnek több csoport tagjai, például azok, akiknek van kollektív szerződésük. Ha a kollektív szerződés erről rendelkezik, akkor a munkáltató átviheti a szabadság negyedét a következő év elejére, legkésőbb március 31-ig.
A munka törvénykönyve hangsúlyozza: a szabadságot a munkáltató adja ki, nem pedig a munkavállaló veszi ki. Így a munkaadó felelőssége, hogy a szabályoknak megfelelően kiadja az összes szabadságot, nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem vette ki.
A szabadság nagy részével a munkáltató szabadon rendelkezik, de 7 napot legfeljebb két részletben akkor kell kiadnia, amikor a munkavállaló kéri.
A szabadságot egyébként úgy kell kiadni, hogy a dolgozónak egy évben legalább egyszer legyen 14 nap egybefüggő pihenőideje,bár ebbe a szabadnapok is beleszámítanak. A törvény azonban kedvez a munkáltatónak, mivel ha meg tud állapodni a dolgozójával, akkor nem kell meglennie az egybefüggő 14 napnak.
Origo
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?