"14 havi nyugdíjjal rövidíti meg a kormány a munkavállalókat"

A magánnyugdíj számlákra levont járulékok visszatartása az állami költségvetés stabilitása érdekében, 14 havi nyugdíjjárulékkal rövidíti meg a munkavállalókat a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint, amely a bejelentett lépések hatását firtató kérdéseire sürgősen választ vár.

A szövetség csütörtökön az MTI-nek eljuttatott közleményében kérdéseket sorol, egyebek között arról, hogy mikor, miből, és milyen feltételekkel kapják vissza a munkavállalók a tőlük most "kölcsönvett" összeget.

Arra is választ várnak, hogy milyen tervek vannak az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe való visszalépés könnyítése, a bárki számára megnyíló lehetőség érdekében.

A miniszterelnök által bejelentett, az extraprofit részbeni elvonását célzó intézkedések a távközlés, az energiaszektor, és a kereskedelmi láncok területén komoly hatással lehet a foglalkoztatásra, bérekre, a fogyasztói árakra - hangsúlyozzák.

Ezért felteszik a kérdést: mit kíván tenni a kormányzat annak érdekében, hogy az intézkedés ne járhasson munkahelyek elvesztésével, a munkabérek befagyasztásával, vagy csökkentésével, és a fogyasztói árak elszabadulásával.

Ezekre a kérdésekre azonnali választ várnak, de legkésőbb az Országos Érdekegyeztető Tanács október 22-i ülésén - áll a közleményben.

Pénztárkonferencia: ellehetetleníti a nyugdíjpénztárakat a kormány

Hosszú távon ellehetetleníti a magánnyugdíj-pénztári rendszert a miniszterelnök által szerdán bejelentett, tervezett intézkedés, amely szerint novembertől 2011 december végéig felfüggesztik a járulékok átutalását a magánnyugdíj-pénztárakba - jelentette ki Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára csütörtökön, a kétnapos Nyugdíj-, Egészségügy-, és Pénztárkonferencia megnyitóján Siófokon.

Több előadó előadását felülírta a miniszterelnöki bejelentés, feszült és bizonytalan volt a több mint 300 résztvevővel zajló rendezvény hangulata.

A főtitkár kifejtette, a kormányzati bejelentés azt jelenti, hogy a magánynyugdíjpénztári tagok bruttó béréből levont 8 százalék nem kerül rá az egyéni számláikra 2011 végéig, vagyis nem az egyéni megtakarításokat gyarapítja, hanem a költségvetésbe, a társadalombiztosítási rendszerbe folyik be. "A kormányzati bejelentés ellenére is megtartják a pénztárkonferenciát, ezzel meg kívánják mutatni, hogy a szakma, a szektor él, és élni akar. Ennek a szektornak a képzeletbeli hátizsákjában többek között 5,34 millió pénztártag 3.727 milliárd forintnyi pénztári vagyona van, nem beszélve a sok éves munkáról, amellyel felépítették a társadalombiztosítás második és harmadik pillérét - fogalmazott.

"Nem engedjük, hogy az a több millió ember, aki a pénztárakban gyűjtötte a pénzét, elveszítse az öngondoskodási igényét és az öngondoskodásba vetett hitét" - jelentette ki Juhász Istvánné, aki kifogásolta, hogy több hónapos egyeztetés ellenére nem képviseltette magát a konferencián a kormányzati, illetve a döntéshozói oldal.

Nagy Csaba, az összes nyugdíjpénztárat tömörítő szakmai szervezet, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke arról beszélt, hogy 2 ezer a szektorban dolgozó, továbbá 10 ezer egyéb szolgáltatóként közreműködő ember vár választ a kérdéseire a kormánytól az ügyben. Emlékeztetett, több kritika is érte a szektort, egyebek közt a válság miatt elkönyvelt veszteségekért, ezt a hátrányt mára sikerült lefaragni. Visszautasította a másik sűrűn hangoztatott kritikát, miszerint nem elég költséghatékony a pénztárrendszer, nemzetközi adatokra hivatkozva "messze versenyképes"-nek nevezte.

A pénztárszövetség elnöke sérelmezte, hogy a kormányzati bejelentést nem előzte meg semmiféle egyeztetés a szakmával, és hiába keresték meg többször is projektjavaslataikkal a kormányzat képviselőit.

Kozek András, a pénztárszövetség elnökségi tagja azt kifogásolta, hogy az állam meg kívánja nyitni a pénztártagok társadalombiztosítóba történő visszalépésének lehetőségét, miközben fordítva ezt a mozgást nem engedélyezi.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke arról beszélt előadásában, hogy a gazdasági növekedés kilátásai még váratnak magukra. Nem valószínű, hogy a jövő év sokkal jobb lesz a magyar gazdaság számára, mint az idei, de talán újabb visszaesések nem várhatók. Az 1-2 százalékos GDP-növekedés a maximálisan elérhető mérték lehet.

Úgy vélekedett, kaotikus gazdaságpolitikát folytatott az ország az elmúlt időszakban, nem történtek meg alapvetően fontos strukturális változtatások, ami miatt az adósság egyre nőtt, az ország likviditása veszélybe került, és megtanultuk, hogy a pénznek nagy ára van. Ezt az árat a magyar költségvetésnek meg kellett fizetnie, és világossá vált, hogy a korábbi út tovább nem követhető - mutatott rá.

A magyar kormány az idei tavaszi választások után újra csapdahelyzetbe került, hiszen 4,5-4,7 százalékos költségvetési hiány elé nézett az ország a kitűzött 3,8 helyett. Az élet nem igazolta, hogy 2010-ben már elindul a fellendülés a reálgazdaságban, hiszen a gazdaság sok szerepelője gyakorlatilag most éli meg a válság hatásait.

"Hihetetlenül tendencia nélküli a piac, hihetetlenül fél a kockázattól, és a mohóság és kockázatkerülés között próbál a profit után rohanni"- jellemezte a mai piaci viszonyokat a bankszövetség elnöke.

Kifejtette, ilyen viszonyok között tartani kell a hiánycélokat, a kormánynak nem sok mozgástere maradt. Eljött azoknak az intézkedéseknek az ideje, mint amilyet szerdán a pénztárakkal kapcsolatban bejelentettek, és amelynek első csapása a bankrendszert érte a bankadó kapcsán - tette hozzá.

Erdei Tamás szerint leghamarabb 2011 második felében mozdulhat pozitív irányba a magyar reálgazdaság. Azonban ez függ attól, hogy mi történik Európában, de alapvetően attól, mi történik a német gazdaságban, mert ez utóbbi a legfontosabb kérdés Magyarország számára.

Liga: az állam "lopást követ el" a nyugdíjrendszer átalakításával

A magánnyugdíjpénztári átutalások szerdán bejelentett felfüggesztésével az állam egyszerűen lopást követ el - tudatta véleményét a Liga szakszervezeti tömörülés a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.

Az APEH csak a postás szerepét tölti be a nyugdíjjárulékok továbbutalásával, és amennyiben a célzott járulékokat nem kézbesíti a munkavállaló nevére szóló magánnyugdíj-pénztári számlára, azzal követi el a lopást az állam - érvelnek a közleményben.

A Liga álláspontja szerint ezen az sem változtat, ha "ez csak egy időleges kényszerkölcsön". A szakszervezeti tömörülés úgy ítéli meg, hogy a tervezett intézkedés nemcsak alkotmányos alapjogokat - mint például a magántulajdon védelme - sért, de a Fidesz választási programjával is ellentétes, hiszen abban "Orbán Viktor megígérte, hogy nem a kisemberek, az adófizetők és a munkavállalók pénzén fogja rendezni az ország adósságait".

Ezzel pedig éppen hogy attól a három millió magánnyugdíj-pénztári tagtól venne el évi 400 milliárd forintot, akiknek egy jelentős része törvényi kötelezettség miatt nyitott ilyen számlát, nem pedig azért, "mert úri kedve úgy diktálta" - emlékeztet a Liga.

A Liga szakszervezetek csak remélik, hogy a miniszterelnök szerdai beszédében elhangzott - "nehezen értelmezhető - nyugdíjpénztári elvonást csak a sajtó értette félre, és valójában az állam nem tervezi a magánnyugdíj-pénztáraknak szánt pénzek visszatartását".

A szakszervezeti szövetség a tervezett megoldást semmiképpen nem tudja elfogadni.

A Liga már a gazdasági válság kirobbanásakor javaslatot tett arra, hogy mindenkinek nyitva kell hagyni a lehetőséget a magánnyugdíj-pénztári rendszerből való önkéntes kivonulásra, és az állami rendszerbe való visszatérésre.

Ez a kérdés ismét rávilágított arra, hogy minden eddiginél sürgősebb lenne a nyugdíjrendszer társadalmi konszenzuson és szakmai alapokon nyugvó átgondolása, majd átalakítása úgy, hogy az évtizedes távlatban megnyugtató és kiszámítható legyen, egyúttal mentes a ciklusonkénti politikai beavatkozásoktól - olvasható a Liga közleményében.