Vége a milliós fizetéseknek? Bérplafont húz a kormány az állami cégeknél

A kormány megvágja az állami cégek vezetői fizetéseit

A kormány jelentősen, a törvényi minimumra csökkenti az állami cégeknél megbízott felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát, és csökkentik a díjazásukat is - közölte Magyar Péter.

A miniszterelnök emlékeztetett: a Tisza-frakció azzal kezdte a működését az Országgyűlésben, hogy mintegy 50 milliárd forintos közpénzspórolást elérve radikálisan "megvágta" az országgyűlési képviselők költségkeretét.

Ezt folytatja a Tisza-kormány azzal, hogy a törvényi minimumra csökkenti az állami cégeknél megbízott felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: sok cégnél az előző kormány alatt ezek a pozíciók kifizetőhelyként működtek.

3,6 millió forintos bérplafon jön az állami vállalatoknál

A kormányfő azt is bejelentette, hogy a Tisza-kormány radikálisan csökkenti a díjazásokat is az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban, és ami ennél is nagyobb tétel, az állami cégek menedzsmentjének díjazását is jelentősen csökkentik.

Magyar Péter felidézte: Orbán Viktor miniszterelnökként a vége felé 7,5-8 millió forintot keresett. Az ő fizetése azonban ennél kevesebb lesz, miniszterelnökként bruttó 2,3 millió forintot, képviselőként bruttó 1,5 millió forintot, összesen bruttó 3,8 millió forintot keres. A kormány döntése alapján pedig az állami cégek vezetői ennél csak kevesebbet kereshetnek, 3,6 millió forint lesz a bérplafon - közölte a kormányfő.

Megjegyezte: voltak olyan állami cégek, ahol 7-8 millió forintot kerestek az állami vezetők, mellette évi húsz százalékos prémiummal, különböző igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági lehetőségekkel.

Megszűnhetnek a fizetett politikusi felügyelőbizottsági helyek

A miniszterelnök kiemelte: megtiltják azt az Orbán-kormányra jellemző gyakorlatot is, hogy politikai felsővezetők - miniszterek és államtitkárok - úgy láttak el felügyelőbizottsági tagságot, hogy azért díjazásban részesültek.

Nagy állami vállalatok igazgatóságában és felügyelőbizottságában továbbra is lesznek politikusok, emellett szólnak érvek, de akik politikai felsővezetőnek minősülnek - parlamenti és szakállamtitkárok, miniszterek - ezt a megbízást csak ingyenesen láthatják el, és a helyettes államtitkárok is csak a díjazás felét vehetik fel a rendes fizetésük mellett - tájékoztatott.

Magyar Péter ettől több tízmilliárd forint éves megtakarítást vár.

Húsz évre visszamenőleg vizsgálhatják a politikusok vagyonosodását

Húsz évre visszamenőleg vizsgálnák a vagyonosodást a politikai felsővezetők esetében - közölte Magyar Péter. A kormányfő azt mondta: a jelenlegi - immár tízéves - vagyonnyilatkozati rendszer teljesen komolyanvehetetlen, nem képes válaszolni azon egyszerű kérdésre, hogyan tehettek szert mesés vagyonokra politikusok, miniszterek és államtitkárok a fizetésükből.

Az a cél, hogy a NAV erős jogosítványokat kapjon és kockázatelemzéssel bele tudjon nézni az adott politikus és vele egy háztartásban élő adataiba - jelezte, hozzátéve: az intézkedés mintegy ezer embert érintene.

Felidézte, hogy a 2010-es évek elején a Fidesz-kormány törölte a NAV ezen lehetőségét, akkor nem politikusok ellen, hanem általában a kiugró vagyonosodás, kockázatelemzés alapján a NAV végezhetett ilyen vizsgálatokat. Csak ezt visszaélésszerűen, nagyon sokszor politikai indíttatás alapján végezték. Ennek valóban nem volt értelme és nem is volt jogszerű, de maga a vagyonosodási vizsgálat nem ördögtől való dolog - mutatott rá, hozzátéve: ez Európa több országában létezik. Jelezte: sürgeti a pénzügyminisztert a javaslat mielőbbi beterjesztése érdekében.

Aláhúzta: ez szükséges ahhoz, hogy mielőbb a NAV elkezdhesse a szükséges humán-erőforrás felvételét, kiépítését, hiszen ez egy komplex feladat, de a cél az, hogy ne csak a múltra nézve legyen ez meg, hanem a jelenlegi képviselőkre is. Hozzátette: azt tervezik, hogy akik most lettek képviselők vagy miniszterek, azok is vizsgálhatóak legyenek két év elteltével.

Augusztusban új köztársasági elnököt választhat az Országgyűlés

A törvényben rögzített harminc napon belül kell új köztársasági elnököt választani - közölte a miniszterelnök az MTI kérdésére válaszolva. Magyar Péter hangsúlyozta: az Országgyűlés feladata megválasztani az államfőt, "hiába próbálják páran dezinformálni az embereket", a jelen alkotmányos rendszerben nem lehet közvetlenül elnököt választani. Szeptembertől azonban elindul egy átfogó alkotmányozási folyamat, amelybe minden magyar embert szeretnének bevonni, és ott majd lehet változtatni a köztársasági elnök megválasztásának szabályain is

- mondta.

Augusztusban átmeneti időre választanak köztársasági elnököt az új alkotmány elfogadásáig, amelyet népszavazás fog megerősíteni - jegyezte meg a kormányfő.

Magyar Péter arról is beszélt: nem szerencsés kétszer ugyanabba a folyóba lépni, mindenki látja "és az emberek többsége sajnálja" ami történt, és ő maga is elmondta az abban vállalt felelősségét. Hangsúlyozta: nem társadalmi konzultációt ígértek, azt kérték, hogy az emberek, civil szervezetek, szakmai szervezetek nevezzenek meg jelöltet és indokolják meg, hogy miért tartják alkalmasnak.

Soha nem történt olyan a rendszerváltás óta, hogy bárki megkérdezte volna a magyar embereket vagy a civil szervezeteket, hogy ki lenne alkalmas köztársasági elnöknek, általában pártalkuk, paktumok alapján választották ki őket, de most nem így lesz - mondta.

Magyar Péter miniszterelnök a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivői tájékoztatón 2026. július 23-án. MTI/Hegedüs Róbert

Nem egy pártnak, politikai oldalnak választanak köztársasági elnököt, hanem az egész országnak - emelte ki Magyar Péter, hozzátéve, érdemben azokkal a jelöltekkel tudnak foglalkozni, akik amellett, hogy megfelelnek az alkotmányos előírásoknak, alkalmasak lehetnek arra, hogy a magyar nemzet egységét megteremtsék.

Szigorodhatnak a miniszterek összeférhetetlenségi szabályai

Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter BYD-nál történő munkavállalása kapcsán az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: terveznek szigorítani a miniszterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon. Régi adottsága ez a mindenkori kormánynak, az unióban és a privát szektorban is bevett gyakorlat - tette hozzá.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivői tájékoztatón 2026. július 23-án. Jobbról Köböl Anita kormányszóvivő. MTI/Hegedüs Róbert

MTI