50 milliárdos többlet-támogatást kap a közoktatás

A 65 oldalas, MTI birtokába került jelenlegi közoktatási törvénytervezet szerint a többlet-támogatási igényt az indokolja, hogy az utóbbi tíz évben több mint 100 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból, illetve a fejlett országok között mindössze három olyan van (Magyarországon kívül Csehország és Írország), ahol a gazdasági és pénzügyi válságra nem az oktatási ráfordítások növelésével, hanem a csökkenésével reagált a politika.

A közoktatási intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmény saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják.

A központi költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetés határozná meg. A központi költségvetés biztosítaná a közoktatási intézmény működéséhez szükséges pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér (és annak járulékai) szerinti támogatást. Az intézményfenntartók biztosítanák a működéshez szükséges további támogatásokat az intézmény számára, illetőleg további bér- vagy dologi juttatásokkal javíthatják az intézmény működésének feltételeit.

A közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati, NEFMI azonosítóval rendelkező közoktatási intézmények a bérek és járulékok összegét a költségvetéstől ugyancsak megkapják

Rögzítik, hogy a közoktatás közszolgálat és nem szolgáltatás, a közoktatás szereplőinek helyzetét egyértelművé teszi a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. A szakmai döntéseket szakemberek hozzák meg a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával.

Kitér a nagyobb állami szerepvállalás az intézmények szakmai önállóságának elismerése mellett. Tartalmazza továbbá az anyag a fokozatos áttérést az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra - a tankönyvek számának csökkentése révén, és a tehetséggondozást és a Nemzeti Tehetségprogramot beemeli a törvény keretei közé.

Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik és 17 éves korig tart. Az általános iskolát követően, illetve - nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés választása esetén - 10 vagy 12 éves kortól kezdődően minden gyermek a képességei, törekvései és tudása szerint, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint folytathatja tanulmányait.

A vitaanyag rögzíti azt is, hogy a közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi. A nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják.

Az általános iskolákban tilos felvételi vizsgát vagy felvételire előkészítő tanfolyamot szervezni és tartani. Sport- és művészeti tagozatokra a gyermekek felvétele alkalmassági vizsga letételéhez köthető az iskola pedagógiai programja szerint. Azon érettségit adó középiskolákban (gimnázium, szakközépiskola) ahol a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, felvételi vizsga szervezhető.

Az írásbeli vizsgát az iskolák szóbeli meghallgatással, alkalmassági vizsgával egészíthetik ki jogszabályban foglaltak szerint. A szóbeli meghallgatás és az alkalmassági vizsga szabályait az intézmények pedagógiai programja tartalmazza.

Az érettségi vizsgán a tanuló összesen hat tantárgyból, kötelező és választható vizsgatárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező vizsgatárgy: magyar nyelv és irodalom, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy választható természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia - vagy a humán tagozatokon választható természettudomány tantárgy is é s egy kötelezően választandó tantárgy lenne.

A dokumentum értelmében ha a tanuló az általános iskola befejezését követően valamilyen oknál fogva nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, és az általános iskola utolsó osztályának megismétlése vagy középfokú iskolai felkészítő osztály elvégzése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára úgynevezett nulladik évfolyamra járhat. A nulladik évfolyam bármely iskolában megszervezhető, legalább nyolc tanuló egybehangzó igénye esetén. Az osztály létszáma legfeljebb 15 fő lehet, ennek az évnek a megszervezése kötelező megyei feladat.

A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne. "A nyolc évfolyamos gimnáziumban negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához a feltételeket meg kell teremteni" - rögzítik.

A minisztert a döntések előkészítésében javaslattevő és véleményező szerepben különböző testületek segítenék. Hangsúlyos szerepe jutna a Pedagógus Kamarának, amelynek megalakulásáról, működéséről és hatásköréről külön jogszabály rendelkezne. A Pedagógus Kamara felállásáig az Országos Köznevelési Tanács változatlan módon folytatja tevékenységét. Másik nevesített testület a Közoktatás-politikai Tanács, amely a mostani módon szerveződik és működik tovább.

A november 11-i keltezésű tervezet szerint az új közoktatási törvény közvetlenül 1,2 millió óvodást, általános és középiskolást érint, továbbá a családjukat, valamint több mint 170 ezer pedagógust és közvetve az egész magyar társadalmat. A dokumentumról februárban tárgyalhat a kormány.