62 500 lesz a minimálbér jövőre

Két hónapig tartó tárgyalások után egyeztek meg a minimálbér szabályozásáról és mértékéről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldal által pénteken kötött megállapodás három évre előre szabályozza a minimálbért. E szerint 2006-ban a mostani 57 ezer forintról 62 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2007-ben 65 500, 2008-ban pedig 69 000 forint lesz a garantált legkisebb bér.

A megállapodás alapján a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben bérminimumot vezetnek be, melyet a mindenkori minimálbérhez kötnek. A szorzószám a szerint is változik, hogy 2 évnél kevesebb, vagy annál több tapasztalattal rendelkezik-e egy munkavállaló. 2006-ban a 2 évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkező dolgozók a minimálbér 1,05-szörösét, a 2 évnél több tapasztalattal rendelkezők 1,1-szeresét kapják. Jövőre azonban csak a második félévtől kötelező a szorzószámok figyelembe vétele és érvényesítése, az első félévben csak ajánlott. 2007-ben a szorzók 1,1-re és 1,15-re módosulnak, majd 2008-ban 1,2-re és 1,25-re emelkednek.

A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben a mindenkori minimálbérhez kötve 2006-ban 1,4-szeres, 2007-ben 1,5-szeres, 2008-ban pedig 1,6-szeres szorzót ajánl a megállapodás.

A bérajánlásról is sikerült megegyezniük az OÉT-ben: jövőre 3,5 százalékos reálkereset-növekedést ajánl a tanács.

Munkaadói teher

A kormány tárgyalásra bocsátott, eredeti terve két területen javasolt változtatást 2006-tól a minimálbér-megállapítás gyakorlatában: egyrészt az alapösszeg mértékének a Központi Statisztikai Hivatal által legutoljára nyilvánosságra hozott létminimumhoz kötését, másrészt a minimálbér képzettség alapján történő differenciálását.

A munkaadói oldal egyik javaslatot sem fogadta kirobbanó örömmel. A létminimumhoz kötött minimálbérnél túlzottnak tartották, de a három elemű minimálbér-rendszer bevezetését még kevésbé támogatták. A munkaadói érdekképviseletek szerint eleve nagy terhet jelent az alap minimálbér-emelés, a szakmunkás és diplomás minimálbér pedig még nagyobb terhet ró a vállalkozásokra, közülük is a kis- és középvállalkozókat érinti ez a legkényesebben. A jelenlegi minimálbér-emelés közel 10 százalékkal növeli a bérköltségeket, és a képzettség szerinti szorzóval még tovább nő a teher. Feltehetően a munkaadói oldal kérésére került be a három éves megállapodásban a 2006 első félévére kapott türelmi idő a szorzószámok érvényesítésére.

Szakszervezeti öröm

A munkaadókkal szemben a munkavállalói oldal elégedettebb lehet, mivel a kezdetektől támogatták a minimálbér létminimumhoz kötését, és a három elemű rendszer bevezetését már korábban is szorgalmazták. A három évre kötött megállapodás feltehetően a munkavállalói oldal nyomásának köszönhető, mivel a munkaadók által reálisnak tartott szorzókat kevesellték, így azonban garanciát kaptak a saját céljaik megvalósulására, még ha fokozatosan is.

Rosszul járunk az emeléssel

Mint azt a FigyelőNet már korábban megírta, a szakemberek szerint a minimálbér emelése egyértelműen az alacsony képzettséggel, alacsony presztízsű munkát végzők munkavállalási esélyeit rontja.

Bár közgazdasági modell nincs a béremelés hatásairól, annyi bizonyos, hogy a 2001-2002-es bérfejlesztés érezhető, 1,5–2,5 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel járt.