A fiatalok körében népszerű a magánnyugdíjpénztár

Az eredmények szerint a 15-69 éves korosztály aktív (nem nyugdíjas és nem nappali tagozatos diák) tagjainak 45 százaléka tagja valamely magánnyugdíjpénztárnak, míg 42 százaléka az állami nyugdíjat választotta. Míg az állami nyugdíjat választók 12 százaléka gondoskodik a jövőjéről kiegészítő önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, addig ez az arány 23 százalék a magánnyugdíjpénztár-tagok körében - tudtuk meg a Gfk-tól.
Emelkedett a nyugdíjpénztári tagok száma a lakosság körében az elmúlt egy évben – többek között ez derül ki a GfK Hungária Biztosításpiaci Adatszolgáltatás című tanulmányának eredményeiből.

Ezzel együtt is még mindig alig haladja meg a magán-nyugdíjpénztári tagok száma az állami nyugdíjellátásra számítókét. A 2009-es felmérés eredményei szerint a 15-69 éves korosztály aktív (nem nyugdíjas és nem nappali tagozatos diák) tagjainak 45 százaléka tagja valamely magánnyugdíjpénztárnak, míg 42 százaléka az állami nyugdíjat választotta.

Az állami nyugdíjat választók 12 százaléka gondoskodik a jövőjéről kiegészítő önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal. Ugyanez az arány 23 százalék a magánnyugdíjpénztár-tagok körében.

„A 2008-as volt az első év, amikor meghaladta a magánpénztárakat választók száma az állami nyugdíjat választókét. A 2007-es felmérésben még 44-39 százalékos arányban az állami nyugdíjat választók voltak többségben. 2009-ben az olló tovább nőtt a magánnyugdíjpénztárak javára” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Természetesen leginkább az életkortól függ az, hogy valaki a magán vagy az állami nyugdíjat választja. 29 év alatti biztosítottak körében 66 százalékos a magánnyugdíjpénztárak szolgáltatásait igénybe vevők aránya, ezzel szemben a még aktív 50 év felettiek között ez az arány csak 27 százalék. Egyéb jellemzők, mint például az iskolai végzettség, a jövedelem, vagy a lakóhely tekintetében aránylag kis különbségek figyelhetők meg a nyugdíjtípus választása során.

A kiegészítő biztosítások kapcsán óriási különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között. Míg például a felsőfokú végzettségűek 25 százaléka rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, addig az alapfokú végzettségűek körében ez a szám csak 6 százalék. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a jövedelmek tekintetében is, hiszen a 200 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 19 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag, a 100 000 forint alatti jövedelmű háztartásban élők esetében pedig ez a szám 9 százalék.