A francia vasutasok 15 százaléka sztrájkol, de 95 százalékuk ellenzi a kormány reformját

Laurent Brun, a legradikálisabb szakszervezet, a CGT vasúti ágának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a belső szavazásban résztvevők 94,97 százaléka elvetette a reformtervezetet, ezért arra kérik a kormányt, hogy "hallja meg a vasutasokat". "Amennyiben a kormány elzárkózik, elképzelhető, hogy a sztrájkolók ugyanezt teszik és a konfliktus elhúzódik" - tette hozzá.

A gördülő sztrájknál minden öt napból két napon át tart a munkabeszüntetés, az eredeti tervek szerint június 28-ig tart, de elképzelhető, hogy a szakszervezetek meghosszabbítják.

A kormány és az SNCF vezetősége azt hangsúlyozza, hogy a szavazásnak nincsen jogi ereje, és azért nem legitim, mert a reform nemcsak a vasúti dolgozókat érinti, hanem minden franciát.

A május 14. és 22. között a vasúti ágazati szakszervezetek által szervezett belső szavazásban a közel 140 ezer vasutas közül 91 068-an vettek részt az országban elhelyezett 564 urnánál, ami rendkívül magas részvétel a szervezők szerint.

"Nem lehet reformot végigvinni a legfőbb szakértők és azok ellenében, akiknek a munkájukon keresztül kell majd megvalósítaniuk a reformot" - hangsúlyozta a CGT szakszervezet vezetője. A Sud-Rail azt kéri Guillaume Pepytől, az SNCF elnökétől, hogy "vonja le a következtetéseket a szavazásból és nyújtsa be a lemondását".

A szakszervezetek szerint a dolgozók és a vezetőség között mára nagyon erőssé vált a bizalmatlanság, jóllehet a vita elsősorban nem személyi kérdésekről szól.

A belső szavazást az Air France légitársaságánál tartott hasonló belső konzultáció ihlette, amelynek nyomán május 5-én lemondott Jean-Marc Janaillac, az Air France elnök-vezérigazgatója.

A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

A szakszervezetek vezetőit két nap múlva fogadja Edouard Philippe miniszterelnök, aki sajtóhírek szerint bejelenti: a kormány két lépésben átvállalja és rendezi az SNCF mintegy 50 milliárd eurós adósságát 2020-ban, majd 2022-ben, és elindít egy 700 millió eurós beruházási programot.

MTI