kapubanner for mobile

A munkabérből való levonás és letiltás szabályai

A munkabér védelme a munkajog egyik legfontosabb alapelve, amely alapján a munkáltató kizárólag jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló írásbeli hozzájárulása alapján teljesíthet levonást a fizetésből.

Közszolgák figyelem! Januártól ekkora fizetésemelés jön
images

images

A bérszámfejtés és a HR-adminisztráció egyik legösszetettebb feladata a munkabérből történő levonások és letiltások jogszabályhű kezelése. A munkabér védelme nem csupán elvi kérdés: a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) szigorú kereteket szab annak, hogy a munkáltató mikor, milyen jogcímen és mekkora összeget vonhat le a munkavállaló járandóságából. A szabályok megsértése esetén a munkáltató jogalap nélküli levonást hajt végre, ami munkajogi és hatósági szankciókat vonhat maga után. 

Az alábbiakban áttekintjük a levonások típusait, a legutóbbi jogszabályi reform hatásait és a bérszámfejtés gyakorlati lépéseit.

Jogcímek: Mit és mikor vonhat le a munkáltató?

A munkabérből való levonás nem a munkáltató szabad mérlegelésén alapul. Az Mt. alapján a levonás kizárólag három esetben lehetséges:
1. Jogszabály alapján (adók és járulékok): A munkáltató mint kifizető köteles levonni a személyi jövedelemadót (15%) és a társadalombiztosítási járulékot (18,5%). 
2. Végrehajtható határozat alapján (hatósági/bírósági letiltás): Bírósági végrehajtási lap, adóhatósági (NAV) letiltás vagy közvetlen bírósági letiltó végzés alapján. 
3. A munkavállaló hozzájárulása alapján: Kizárólag írásbeli megállapodás alapján (pl. munkabérelőleg visszafizetése, önkéntes pénztári tagdíj, céges mobiltelefon magánhasználata).

A munkáltató nem vonhatja le önkényesen a munkavállaló által okozott kárt a munkabérből! Kártérítést csak akkor vonhat le közvetlenül, ha a munkavállaló a kártérítési felelősségét és annak összegét írásban elismerte, vagy ha a munkáltató jogerős fizetési meghagyással / bírósági ítélettel rendelkezik.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) átfogó módosítása gyökeresen átalakította a letiltási szabályokat. Ez a reform jelenleg is meghatározza a bérszámfejtési gyakorlatot. 

A legfontosabb változások:

• Fix összeg helyett százalékos védelem: Megszűnt a korábbi, évtizedekig érvényben lévő, fix 60 000 forintos mentes összeg. A levonás alól mentes rész a mindenkor hatályos nettó minimálbér 60%-ára emelkedett. Ez az összeg az éves minimálbér-emelkedésekkel automatikusan növekszik (dinamikus védelem). Fontos kivétel: gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség esetén ez a védett összeg nem érvényes, ott a törvény a gyerek érdekét helyezi előtérbe, marad az 50 százalékos felső határ. 
• Családi adókedvezmény védelme: A jogszabályi módosítás óta az újonnan induló végrehajtási eljárásokban a családi adó- és járulékkedvezmény miatt keletkező nettó többlet teljes egészében mentes a letiltás alól. Ezt az összeget a letiltás alapjának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, és ki kell fizetni a dolgozónak. 
• A korlátozás nélkül végrehajtható sáv: A 200 000 forint feletti nettó munkabérrész továbbra is korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható (főszabály szerint). 

A munkáltató és a bérszámfejtő teendői letiltás érkezésekor

A munkáltató a végrehajtási eljárásban mögöttes felelősséggel tartozik: ha a letiltást nem vagy nem megfelelően foganatosítja, a levonni elmulasztott összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérő felé.

• Írásbeli értesítés kérése és iktatása: Kizárólag hivatalos letiltó végzés, végrehajtói megkeresés vagy a munkavállaló írásbeli hozzájárulása alapján szabad elindulni. 
• Tájékoztatási kötelezettség: A munkáltató köteles haladéktalanul értesíteni a munkavállalót a letiltás beérkezéséről és annak várható összegéről.
• A sorrendiség betartása (több letiltás esetén): Ha több letiltás érkezik, a Vht. szerinti kielégítési sorrendet kell követni (1. Gyermektartásdíj, 2. Egyéb tartásdíj, 3. Munkavállalói munkabér-követelés, 4. Adó- és köztartozások, 5. Egyéb követelések). 
• Utalás a végrehajtónak: A levont összeget a bérfizetés napján közvetlenül a megadott végrehajtói vagy hatósági letéti számlára kell átutalni.
• Kilépő dolgozó igazolása: A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles kiállítani a „Munkáltatói igazolás a munkabérből való levonásokról” elnevezésű nyomtatványt, amin fel kell tüntetni az esetlegesen fennmaradó tartozásokat.

 

  • 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. info button Részletek ticket button Jegyek