A haszontalan diplomások országa leszünk?

2009-ben a legtöbb jelentkezőt - 14 ezernél is több diákot -vonzott a gazdálkodási és menedzsment alapszak, nem sokkal előzve meg a turizmus-vendéglátást, ahová szintén több mint tízezer diák pályázott. A kommunikáció és médiatudomány a nyolcezer jelentkezőjével szintén dobogós volt. A pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, illetve a mérnök informatikus pedig akkor feljebb kapaszkodott a toplistán, sikerült megelőzniük a jogászokat.

Az idén várhatóan nem változik ez a trend, bár kisebb átrendeződés lehet a szakok között. A kormány ugyanis összesen 800 fővel csökkentette a bölcsész, a pedagógiai, a társadalomtudományi és a jogász szakokra felvehető államilag támogatott hallgatók számát. Az összlétszám azonban változatlan maradt: ennyivel több hallgatót támogat az állam a műszaki, az agrár, a gazdasági, az orvosi és az egészségügyi képzéseken.

Évek óta egyre kevesebb és kevesebb jogász „kiképzését” támogatja az állam, és a jelentkezőszám is csökkent. 2009-ben azonban az első helyen erre a képzésre jelentkezők száma ismét megugrott: egyharmadával többen szerettek volna bejutni, mint egy évvel korábban. Elhelyezkedni nagyon nehezen fognak, ám a relatíve magas fizetés, az öt év alatt megszerezhető „doktori” cím, és a humán tantárgyakat tartalmazó oktatás nagy vonzerőt jelent.

Az ellenkezőjére is találunk példát: Fábri István, az Eductio Kft. vezető elemzője szerint hiába folytatnak népszerűsítési kampányokat annak érdekében, hogy növeljék a természettudományi képzésben részt vevők számát, annyi fizetésért, amire például egy fizikatanár számíthat, a legjobb kampány ellenére sem fogják többen választani a pályát. Érdekes adat, hogy két év múlva legfeljebb 24 természettudományos tanár végez Magyarországon, miközben több mint 600-an mennek nyugdíjba.

A diploma biztonságot ad?

Egyre több fiatal jött rá: a diploma biztonságot ad, a papírral a kezében kevésbé fenyegeti a munkanélküliség. És emellett természetesen magasabb fizetésre vágynak – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője. A válság minden bizonnyal véget ér, mire a mostani jelentkezők végeznek. Akkor viszont a munkaerőpiac komolyan szelekciójával kell majd szembesülniük, ugyanis egyre még több diplomás közül válogathatnak a munkaadók.

Ponthatárok az fn.hu-n
A 2009-es ponthatárok az fn.hu-n is olvashatók. A tavalyi ponthatárok alapján azonban óvatosan vonjunk le következtetéseket, hiszen minden évben más és más eredményekkel rendelkeznek a jelentkezők. Az egyes szakokon született pontok viszont támpontot adhatnak.

Nehéz megmondani, hogy három vagy öt év múlva mik lesznek a keresett szakmák. Az biztos, hogy a mérnök örök sláger. Már az iskolapadból elkelnek, épp ezért nagyon kevesen mennek az alapszakos diploma megszerzése után azonnal mesterszakra. Azok, akiknek a cége a magasabb végzettséget megkívánja, általában a munka mellett tanulnak tovább.

Ha valaki több nyelven beszél, és van valamilyen diplomája, a szolgáltató központoknál lelhet állást – igen sok bölcsészt, kommunikátort szippantottak már fel ezek a munkahelyek. A felsőfokú végzettség azonban az ilyen munkához nem alapfeltétel, a középiskolát végzettek is el tudnák látni a feladatokat. Erre valószínűleg a cégek is rájönnek, és néhány éven belül már nem a „túlképzett” diplomásokat fogják alkalmazni.

Nem mindegy, hol végzünk

A turizmus-vendéglátás alapszak tavaly a válság ellenére is töretlen népszerűségnek örvendett, és nemcsak a jelentkezők száma, hanem a magas ponthatárok miatt is. A legjobb eredményű diákok jutottak be: az országban hat helyen is 400 pont felett kellett teljesíteni a jelentkezőknek, sőt volt olyan nappali, államilag támogatott alapképzés, ahol egyenesen 451 pont volt a küszöb.

Magas pontszámok születtek 2009-ben a gazdasági képzéseken – a gazdálkodás és menedzsment, a pénzügy és számvitel, illetve a kereskedelem és marketing is a legnépszerűbb tíz szak között végzett. Az első alapszakra például 452 volt a legmagasabb ponthatár, ám néhány vidéki főiskola közgazdasági jellegű – költségtérítéses és távoktatásos – képzésére elég volt a minimumpontszám (akkor még 160, most viszont már 200 pont) elérése is.

A tanácsadó szerint a gazdasági szakokkal könnyebb az elhelyezkedés, ám csak akkor, ha neves egyetemen vagy főiskolán végzett a frissdiplomás. „A cégeknek van egy ’listájuk’ arról, hogy mely intézményekből vesznek fel szívesen új munkaerőt, és melyek azok, ahonnan csak a legvégső esetben választanak. A feketelistás iskolák nevét azonban soha senki nem fogja elárulni” – mesélte.

Kevés vagy sok a diplomás Magyarországon?
Az OECD összesítése szerint más országokkal összehasonlítva Magyarországon túl alacsony, 17 százalékos a diplomások aránya, miközben az átlag 26 százalék.

Az Oktatási körkép adatai szerint a diplomások arányát tekintve az Egyesült Államok és Norvégia toronymagasan vezet a maga 30 százalék feletti mutatójával. Hazánk – Lengyelország, Franciaország, Németország és Görögország társaságában – a középmezőnyben helyezkedik el. A sort Olaszország, Ausztria és Törökország zárja.

Ezzel szemben áll az Ecostat jelentése, amely szerint diplomástúlképzés figyelhető meg Magyarországon. Az oktatási intézmények tervezett igénybevételéről készített felmérésben kitérnek arra, hogy a középiskolás korú népesség csökkenése ellenére nem várható, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma lényegesen mérséklődjön.